ONLINE

LÁNGŐR'94 Kft

Nyitóoldal

Nyitóoldal

Térkép

Térkép

Elérhetőségek

Kapcsolat

Viccek

Vicc

 

     

 

 

Vonatkozó jogszabályok

 

 

A jogszabályok szövegei:

 

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről1

Az Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság, a természeti és épített környezet levegőtisztaságának védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a kéményseprő-ipari tevékenység feltételeinek megteremtése céljából a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában 1. égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy ezek keveréke; 2. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti; 3. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, az állam, a helyi önkormányzat és a költségvetési szerv kivételével; 4. használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik; 5. használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazolja; 6. időlegesen használt ingatlan: olyan ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki, és amelynek időlegesen használt jellegét a kéményseprő-ipari szervnek az ingatlan tulajdonosa jogszabályban meghatározottak szerint bejelentette; 7. ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában vagy ha a használó személye nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa; 8. kéményseprő-ipari szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amelynek a gazdálkodó szervezet-típusra irányadó hivatalos nyilvántartásban bejegyzett tevékenységei között a kéményseprő-ipari tevékenység szerepel, és amelyet a tűzvédelmi hatóság a 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásába felvett; 9. légtér-összeköttetés: két vagy több helyiség légterét akkor kell összeköttetésben lévőnek tekinteni, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró; 10. nyitott égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amely az égési levegőt a telepítés helyiségéből nyeri, és az égésterméke az égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre; 11. önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van; 12. összekötő elem: az égéstermék-elvezető szakasza, amely a tüzelőberendezést a bekötőnyílással összeköti; 13. sormunka: külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett kéményseprő-ipari tevékenység; 14. tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés; 15. tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik. 2. A kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok

2. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet – a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – a) a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv) közfeladatként aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van, ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, valamint b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében látja el. (2) A kéményseprő-ipari tevékenység a) sormunka keretében és b) sormunka keretén kívül ellátandó feladatokból áll. (3) Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe a) az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása, b) a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint c) az az égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére szolgáló épületrészt, épületet jogerős hatósági döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek nyilvánítottak, a döntés visszavonásáig. (4) Sormunka keretében a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását; b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát; c) a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is; d) az égéstermék paramétereinek ellenőrzését; e) az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását; f) a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzését; valamint g) a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését kell elvégezni. (5) Sormunka keretén kívül megrendelésre kell elvégezni a) az ingatlan használójának felróható okból elmaradt, sormunkában meghatározott feladatokat; b) az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat; c) az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését; d) a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását; e) a 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak feltételei adottak; f) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatokat; g) a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján. (6) A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelésre, díjfizetés ellenében végzi. (7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlan használója a (4) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében jogszabályban meghatározottak szerint köteles a kéményseprő-ipari szolgáltatótól vagy a (11) bekezdés szerinti esetben a kéményseprő-ipari szervtől megrendelni. (8) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum egy példányát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának, megrendelés esetén a megrendelőnek igazolt módon átadja. (9) A kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges műszaki adatairól (a továbbiakban: műszaki adat) címenként nyilvántartást vezet. (10) A kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenység megkezdése előtt köteles a tevékenység folytatására irányuló szándékát a székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóságnak jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. (11) A kéményseprő-ipari szerv látja el a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelés alapján költségtérítés ellenében az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó ingatlanok esetében is, ha a megyei ellátási területen nem működik kéményseprő-ipari szolgáltató. (12) A társasházi és lakásszövetkezeti lakóépületben lévő ingatlanok (6) bekezdés szerinti tulajdoni viszonyairól a tárgyév január elsejei állapot szerint a kéményseprő-ipari szerv felhívására a társasház közös képviselője, valamint a lakásszövetkezet elnöke nyilatkozik. (13) A (6) bekezdés szerinti költségtérítés a társasház, lakásszövetkezeti lakóépület fekvése szerinti települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerület) bevétele, a (11) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj – kivéve a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet – az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj – kivéve a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet – és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj megfizetése tekintetében a közös tulajdonban álló ingatlan esetén az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetén a használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges. (14) A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséről a társasház, lakásszövetkezeti lakóépület fekvése szerinti települési önkormányzatot (a fővárosban a fővárosi kerületet) a feladatvégzést követő nyolc napon belül értesíti a (6) bekezdés szerinti költségtérítés beszedése érdekében. (15) A költségtérítés megfizetésének felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a kéményseprő-ipari szerv az állami adóhatóságnál, a települési önkormányzat az önkormányzati adóhatóságnál kezdeményezheti a költségtérítés adók módjára történő behajtását. (16) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében, ha a sormunkára a kéményseprő-ipari szerv előzetes írásbeli értesítése szerinti harmadik időpontban kerül sor, az ingatlan használója a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényben foglalt közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díj (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) harminc százalékának megfelelő összegű kiszállási díjat fizet a kéményseprő-ipari szervnek. 3. § (1) A kéményseprő-ipari szerv az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes írásbeli értesítése alapján. Ha az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg. (2) Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, a) a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig; b) az a) pont szerinti felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatja – a veszély jellegétől függően – a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti hatóság, a földgázelosztó a (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás alapján megtett intézkedéséről a kéményseprő-ipari szervet és a kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti. (4) A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően térítésmentesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot végez. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el. (5) A (4) bekezdés szerinti helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan használójának megrendelésére, díjfizetés ellenében végzi. (6) Az égéstermék-elvezető jogszabályban meghatározott általános ellenőrzésénél gyakoribb – sormunka keretén belüli – ellenőrzésének, tisztításának szükségessége és gyakorisága az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota alapján állapítható meg. Az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel és ennek eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti. 4. § (1) Kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában az a természetes személy vehet részt, aki büntetlen előéletű és nem áll a kéményseprő-ipari szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) A foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges hatósági erkölcsi bizonyítványt a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató részére a természetes személy nyújtja be, vagy írásban felhatalmazza a kéményseprő-ipari szervet vagy a kéményseprő-ipari szolgáltatót, hogy a foglalkoztatási jogviszonya érdekében a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot igényeljen. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában részt vevő természetes személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a kéményseprő-ipari szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (3) A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a természetes személy foglalkoztatásával összefüggésben a foglalkoztatás időtartama alatt kezelheti. (4) A kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató alkalmazásában lévő természetes személy, valamint az ennek a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól függetlenül irányítása, ellenőrzése alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató nem vállalkozhat a természetes személyt foglalkoztató kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató ellátási területén égéstermék-elvezető építésére, szerelésére, bélelésére, javítására, kéménydtechnikai termékek forgalmazására vagy más olyan munka elvégzésére, amely a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által feltárt hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére vagy ehhez kapcsolódó termék forgalmazására irányul. 3. Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai

5. § (1) Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató e törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik; vagy b) tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn. (2) Az ingatlan használója köteles a) a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani; b) a kéményseprő-ipari szervnek a tevékenysége során megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét (a továbbiakban: személyes adat), az ingatlan címadatait, valamint a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát; c) a kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenysége során az ingatlan címadatait megadni; d) a 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetését azonnal szüneteltetni; e) a 3. § (2) bekezdésébe nem tartozó szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni; f) az időszakos ellenőrzés 3. § (1) bekezdésben meghatározott második időpontjától számított harminc napon belül a kéményseprő-ipari szerv tevékenységét – külön egyeztetést követően – igénybe venni, ha a kéményseprő-ipari szerv a második időpontban sem tudta az időszakos ellenőrzést elvégezni; g) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés ga) működőképességét biztosítani, gb) tisztítását, karbantartását a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározottak szerint elvégezni, gc) kalibrálását a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó előírása szerinti gyakorisággal, annak hiányában legalább ötévente elvégeztetni, valamint gd) a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározott műszaki élettartam lejártát követően a szén-monoxid-érzékelő berendezést cserélni; h) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentumokat, a szén-monoxid-érzékelő berendezés leszereléséig és használaton kívül helyezéséig megőrizni, és a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani; i) a 2. § (7) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét igénybe venni; j) a kéményseprő-ipari tevékenységért az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott esetben díjat és költségtérítést fizetni. (3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a (2) bekezdésben, valamint a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az ingatlan használója ezt az előírt határidőben nem teszi meg. (4) A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló; b) a vendégéjszaka eltöltésére használt; c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló; d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló; e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére köteles, ha a tüzelőberendezés közösségi térben vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségben van. (5) A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el. (6) A jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésnek a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek való megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. (7) Ha a szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének a (6) bekezdés szerinti igazolása nem történik meg, erről a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságot a szén-monoxid-érzékelő berendezés típusának, gyártójának, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezés forgalmazója adatainak megadásával. (8) A nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére szolgáló berendezés műszaki előírásoknak való megfelelősége tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve piacfelügyeleti hatóságként jár el jogszabályban meghatározottak szerint. (9) A szén-monoxid-érzékelő berendezések piacfelügyeleti eljárásai alapján a piacfelügyeleti hatóság nyilvántartja a szén-monoxid-érzékelő berendezés a) típusát, azonosító jelölését, kiviteli leírását, képét, b) gyártójának nevét, címét, c) a forgalmazójának nevét, címét, d) vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó információkat. (10) A piacfelügyeleti hatóság a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást honlapján közzéteszi. (11) Az ingatlan használója vagy tulajdonosa a kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenységével kapcsolatos panaszával – más hatósági eljárásokat megelőzően – köteles igazolható módon a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz fordulni. (12) Az ingatlan használója jogosult a kéményseprő-ipari szervvel és a kéményseprő-ipari szolgáltatóval elektronikus úton kapcsolatot tartani. 4. A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató adatkezelése

6. § (1) A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása és a költségtérítési kötelezettség megállapítása érdekében, az ingatlan és az ingatlan tulajdonosának, használójának beazonosítása céljából jogosult az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a) az ingatlan használójától, tulajdonosától a helyszínen, b) ingyenesen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, c) ingyenesen a céginformációs szolgálattól, d) az ingatlan-nyilvántartásból, valamint e) a társasház közös képviselőjétől, lakásszövetkezeti lakóépület esetében a lakásszövetkezet elnökétől igényelni, továbbá kezelni. (2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti, az ingatlan-nyilvántartásból történő adatigénylés a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyvre és földkönyvi kivonatra, valamint a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles vagy nem hiteles tulajdonilap-másolatra terjed ki. (3) A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges műszaki adatairól vezetett nyilvántartásban az ingatlan használójától és tulajdonosától, a tűzvédelmi hatóságtól, vezetékes gázzal üzemelő tüzelőberendezések esetében a földgázelosztótól vagy a műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó szervtől, valamint a tevékenysége ellátása során szerzett, a tevékenységéhez kapcsolódó műszaki adatokat kezeli. (4) A kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a 2. § (9) bekezdésben meghatározott műszaki adatokat, valamint az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat továbbítja a) a tűzvédelmi hatóságnak; b) a 3. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően – a hatáskörébe tartozó esetben – a műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó szervnek is. (5) A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) és a (3) bekezdés, valamint az 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a kéményseprő-ipari tevékenységének megszűnéséig kezelheti, és azokat – a kéményseprő-ipari tevékenységet tovább folytató szervezet részére történt átadást követően – törli. (6) Az adatszolgáltatást az (1) bekezdésben meghatározott személyek a kéményseprő-ipari szerv, a (3) bekezdésben meghatározott személyek a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató részére kötelesek teljesíteni. 5. A kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi hatósági feladatok

7. § (1) Kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el. (2) A tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan a) eljár a 3. § (2) bekezdésében meghatározott, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetében; b) eljár az ingatlan tulajdonosával szemben az e törvényben és külön jogszabályban a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatban meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, és legfeljebb harmincezer forint összegű bírságot szabhat ki; c) eljár az ingatlan használója, tulajdonosa panaszának az 5. § (11) bekezdés szerinti eljárás utáni fennmaradása esetén a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján; d) a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított, a 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum da) kiadására vonatkozó vitás ügyekben eljár, db) tartalmát kérelemre felülvizsgálja; e) kérelemre felülvizsgálja és megváltoztathatja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota kéményseprő-ipari szolgáltató általi, 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésének tartalmát. (3) A kéményseprő-ipari szolgáltató felügyeletét a tűzvédelmi hatóság látja el. (4) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a) a kéményseprő-ipari szolgáltató képviseletét ellátó természetes személy személyazonosító adatait, b) a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét, székhelyét és telephelyét, c) a kéményseprő-ipari tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját. (5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a kéményseprő-ipari szolgáltató és képviselője telefonszámának, elektronikus levélcímének kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba jogszabályban meghatározott szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelelő azon kéményseprő-ipari szolgáltató vehető fel, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott módon kérte a nyilvántartásba történő felvételét. A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel nem vett kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenységet nem végezhet. (7) A tűzvédelmi hatóság a) vizsgálja aa) a kéményseprő-ipari szolgáltatónál a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek fennállását, ab) a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét, b) eljár a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő kéményseprő-ipari szolgáltatóval szemben, amely során ba) legfeljebb egymillió-ötszázezer forint összegű bírságot szabhat ki, bb) a tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározott esetekben és időtartamban eltiltja. (8) A tűzvédelmi hatóság a hatósági eljárásban ellenőrizheti azt is, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában a kéményseprő-ipari szolgáltatónál közreműködő természetes személy büntetlen előéletű-e és a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A hatósági eljárás céljából a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában a kéményseprő-ipari szolgáltatónál személyesen közreműködő személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (9) A tűzvédelmi hatóság a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági eljárás időtartamára kezelheti. (10) A (2) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti bírság az államháztartás központi alrendszerének bevétele. 6. Felhatalmazó rendelkezések

8. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg2 a) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kéményseprő-ipari szervet, valamint a kéményseprő-ipari szakkérdésben eljáró első és másodfokú tűzvédelmi hatóságot;3 b) a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenysége során észlelt, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok körét, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok megjelölését, a kötelező értesítés eseteit, valamint a kötelező értesítés eljárási szabályait; c) a kéményseprő-ipari szolgáltatóval és ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírságon kívüli egyéb jogkövetkezmények körét, valamint a bírság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításának elveit és az eljárás rendjét; d) a 7. § szerinti tűzvédelmi hatósági feladatok részletes eljárási szabályait; e) a kéményseprő-ipari szervnek, kéményseprő-ipari szolgáltatónak az ingatlan tulajdonosa, használója értesítésével összefüggő feladatait; f) a szén-monoxid-érzékelő berendezésekkel összefüggő piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervet, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezéssel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárások részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg4 a) a 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatok végzésének szakmai, tárgyi követelményeit, módszereit és a feladatvégzés eljárási rendjét; b) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos szakmai, műszaki követelményeket; c) a kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítés mértékét, a költségtérítés megfizetésének módját, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, az önkormányzati adóhatóság általi behajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj és a kiszállási díj megfizetésének módját, valamint a díj és a kiszállási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat; d) az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához szükséges nyilvántartásának tartalmi elemeit; e) a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges formanyomtatványokat, azok tartalmi követelményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályokat; f) a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának rendjét, az égéstermék-elvezető általános ellenőrzésének gyakoriságát, valamint az általánostól eltérő ellenőrzési gyakoriság feltételeit, a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához szükséges szakmai feltételeket, valamint a panaszkezelés részletes szabályait, továbbá az ingatlan használójával való kapcsolattartás módját, ideértve az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét is; g) az ingatlan tulajdonosának és használójának a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását biztosító kötelezettségeit; h) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szakmunkás szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat; i) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményeket, az ilyen szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének igazolására, hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; j) a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló statisztikai adatlap tartalmi követelményeit; k) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos hatósági eljárások szabályait; l) a kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, valamint a nyilvántartásba vétel eljárási rendjét és az ahhoz szolgáltatandó adatok körét és módját; m) a 2. § (4) bekezdése szerinti feladatok 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében történő elvégzésének a kéményseprő-ipari szolgáltatótól való megrendelésére vonatkozó szabályokat; n) a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató közötti, a tevékenység ellátásához szükséges adatok és dokumentumok átadásának rendjét. 7. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

9. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. (2) Az 1–5. §, a 7–8. § és a 12. § 2016. július 1. napján lép hatályba. 10. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján kötött, e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: közszolgáltatási szerződés) esetében a helyi önkormányzat e törvény hatálybalépésétől számított huszonegy napon belül dönt, hogy a) a közszolgáltatási szerződés alapján annak lejártáig a közszolgáltatást biztosítja, vagy b) a közszolgáltatást 2016. július 1-től nem biztosítja és a közszolgáltatási szerződést felmondja, a kéményseprő-ipari tevékenységet pedig a 2. § (1) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató látja el. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti döntéséről e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül a kéményseprő-ipari szervet írásban vagy elektronikus úton értesíti. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari tevékenységet a közszolgáltatási szerződés alapján végző – a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény szerinti – közszolgáltatóra (a továbbiakban: közszolgáltató) és tevékenységére a kéményseprő-ipari szolgáltatóra e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján kötött, e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási szerződés időbeli hatályát meghosszabbítani vagy ahelyett új közszolgáltatási szerződést kötni nem lehet. Nem köthető új közszolgáltatási szerződés akkor sem, ha e törvény hatálybalépésekor a közszolgáltatási szerződés már nincs hatályban. (5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a helyi önkormányzat a kéményseprő-ipari közszolgáltatást a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében a közszolgáltató előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen, az előzetes írásbeli értesítés szerinti harmadik időpontban pedig a 2. § (16) bekezdése szerinti díjért biztosítja. A 2. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari közszolgáltatás költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni. (6) A közszolgáltatási szerződés megszüntethető a) rendes felmondással, e törvény hatálybalépésétől számított legalább hat hónap felmondási idővel abban az esetben is, ha a közszolgáltatási szerződés ezt nem teszi lehetővé, b) közös megegyezéssel, valamint c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben rendkívüli felmondással. (7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közszolgáltatási szerződést a felek e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül módosítják annak érdekében, hogy a közszolgáltatási szerződés 2016. július 1-től megfeleljen az e törvényben meghatározott, a közfeladat ellátására vonatkozó szabályoknak. Nem kell a közszolgáltatási szerződést módosítani, ha a felek közös megegyezése alapján úgy szűnik meg a közszolgáltatási szerződés, hogy annak alapján 2016. július 1-jét követően a közszolgáltató nem nyújt közszolgáltatást. (8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közszolgáltatási szerződés hatályának időtartama alatt a kéményseprő-ipari tevékenységet a közszolgáltató látja el. (9) A közszolgáltatási szerződés megszűnése után kéményseprő-ipari tevékenység kizárólag e törvény előírásai szerint végezhető. (10) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a helyi önkormányzat a központi költségvetésből igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjának megfelelő összeget. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási díjból befolyó bevétel csökkenti. (11) A közérdekű szolgáltató – az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény alapján – átmeneti ellátásra történő kijelölésével kapcsolatos hatósági határozatok 2016. július 1-jén hatályukat vesztik. (12) A 2016. július 1-jén folyamatban lévő, a 2. § (5) bekezdése szerinti feladatokat – az (1) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével – a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari szerv, b) a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari szolgáltató végzi el a feladat megrendelésének időpontjában hatályban lévő jogszabályban meghatározott díj ellenében. (13) A kéményseprő-ipari közszolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a helyi önkormányzat döntésétől számított hatvan napon belül a) a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása során birtokába került adatokból összeállított, a kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő valamennyi dokumentumot és nyilvántartást; b) a kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő, lezárt vagy folyamatban lévő ügyek dokumentumait és nyilvántartásait; c) kéményseprő-ipari közszolgáltatással érintett ingatlanok címét, valamint az ingatlan használójának és tulajdonosának személyes adatait az illetékes kéményseprő-ipari szerv részére – a (14) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus formában átadja az elektronikus adathordozón alkalmazott szoftverek és azok szolgáltatójának megnevezésével. (14) A (13) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésekor csak papír alapon 2010. január 1. napjától rendelkezésre álló dokumentumokat – a számlák, nyugták kivételével – a kéményseprő-ipari közszolgáltató az illetékes kéményseprő-ipari szerv részére 2016. július 1. napjáig rendezett formában, iratjegyzékkel adja át. (15) A (13) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését követően elvégzett kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos, a (13) bekezdésben meghatározott adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat a kéményseprő-ipari közszolgáltató a kéményseprő-ipari szerv részére a (13) bekezdésben meghatározott módon 2016. július 1-ig adja át. (16) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben 2016. július 1-ig a kéményseprő-ipari tevékenységet a közszolgáltató látja el. (17) A kéményseprő-ipari szerv e törvény hatálybalépésétől nyilatkoztathatja az ingatlan használóját a helyszínen a 2. § (1) bekezdésben foglaltakról, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról. A kéményseprő-ipari szerv 2016. július 1-jéig, azt követően pedig a nyilatkozat-felvételt követő harminc napon belül a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlanok használóját és a kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti. 8. Az Európai Unió jogának való megfelelés

11. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. 9. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

12. §5 1 A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. december 12. 2 Lásd a 99/2016. (V. 13.) Korm. rendeletet. 3 Lásd a 401/2015. (XII. 15.) Korm. rendeletet. 4 Lásd a 21/2016. (VI. 9.) BM rendeletet. 5 A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

*******************************

 

99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a 2. § (10) bekezdés, a 3. § (7) és (8) bekezdés és a 10. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 6. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 7. § és a 11. § (2) bekezdés tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 8. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontjában, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában, a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4. és 17. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 11. § (1) bekezdés tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 11. § (4) bekezdés tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei

1. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) szerinti kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató (a továbbiakban együtt: kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó) a) a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető, b) a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága, c) a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása, d) a ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg, e) a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E–F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya, f) a B–F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve – tartalmazó égéstermék-elvezető használata, g) a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata, h) a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem, i) a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása, vagy j) az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely esetben a helyszínen nem kéményseprőmester jár el, az értesítés szakmai indokoltságát (az élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyét jelentő hiba fennállását) az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személy a felette szakmai felügyeletet gyakorló, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál foglalkoztatott kéményseprőmesterrel a helyszínről egyezteti. Az egyeztetés megtörténtét a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentumban fel kell tüntetni. Az értesítés elküldése előtt annak indokoltságát a kéményseprőmester aláírásával igazolja. A kéményseprőmester aláírása nélkül az értesítés nem küldhető el. 2. A kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő hatósági eljárás rendje

2. § (1) Ha a tűzvédelmi hatóság a Kstv. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást követően megállapítja, hogy az ingatlan használója és az ingatlan tulajdonosa nem azonos, három napon belül írásban értesíti az ingatlan tulajdonosát is az 1. §-ban foglaltakról és az égéstermék-elvezető használatának a Kstv. 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tilalmáról. (2) A tűzvédelmi hatóság a Kstv. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást követő harminc napon belül ellenőrzi az ingatlanhasználó Kstv. 5. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségének teljesítését. Ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy az ingatlan használója az égéstermék-elvezetőt a tilalom ellenére üzemelteti és az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az ingatlan tulajdonosával szemben tűzvédelmi bírságot szab ki a tűzvédelmi bírságról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint. (3) A tűzvédelmi hatóság megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését, ha az ingatlan tulajdonosa a hatóság felhívására az előírt határidőben sem tesz eleget a Kstv. 5. § (3) bekezdés alapján fennálló, a Kstv. 5. § (2) bekezdés a) és e) pontjában foglalt kötelezettségének. (4) A tűzvédelmi hatóság (3) bekezdés szerinti tiltását követően az égéstermék-elvezető akkor üzemeltethető újra, ha a szabálytalanságot megszüntették, és azt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (8) bekezdésben meghatározott dokumentumban igazolja. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (8) bekezdésben meghatározott dokumentum másolatát a tűzvédelmi hatóság részére a kiállítástól számított három munkanapon belül továbbítja. (5) A tűzvédelmi hatóság kérelemre hatósági eljárásban vizsgálja ki a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított, a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum kiadásával, valamint a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésről szóló értesítéssel kapcsolatos vitás ügyeket, és azok tartalmát felülvizsgálja. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindítására irányuló kérelem a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nyújtható be a tűzvédelmi hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a dokumentum, illetve értesítés másolatát és az első fokú hatósági eljárásért fizetendő eljárási illeték megfizetését igazoló okiratot. (7) Ha a tűzvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti eljárása során megállapítja, hogy a kéményseprő-ipari szolgáltató nem tett eleget a Kstv. 2. § (8) bekezdése, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségnek, határozatban állapítja meg a dokumentum három munkanapon belül történő kiadásának kötelezettségét. A tűzvédelmi hatóság a (6) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, ha a Kstv. 2. § (8) bekezdése, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti dokumentumot a kéményseprő-ipari szolgáltató kiadta. (8) Ha a tűzvédelmi hatóság a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti értesítés kérelemre lefolytatott felülvizsgálata során megállapítja, hogy annak tartalma nem megfelelő, és a dokumentum kiállításának alapjául szolgáló kéményseprő-ipari feladat elvégzésének időpontjában fennálló adat rendelkezésre áll, határozatban módosítja a dokumentum tartalmát. Ha a dokumentum módosításához nem áll rendelkezésre minden adat, a tűzvédelmi hatóság határozatban kötelezi a kéményseprő-ipari szolgáltatót a dokumentum alapjául szolgáló, a Kstv. 2. § (4) vagy (5) bekezdésében, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdésében meghatározott feladat ismételt elvégzésére. (9) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárást lezáró döntést a kérelmező ügyféllel és a kéményseprő-ipari szolgáltatóval is közölni kell. (10) A tűzvédelmi hatóság a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján – a (6)–(9) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a) eljár az ingatlan használójának, tulajdonosának a kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari tevékenységével kapcsolatos panasza esetén, ha azt az ingatlan használója vagy tulajdonosa kérelmére a kéményseprő-ipari szerv – igazolható módon – nem orvosolta, b) kivizsgálja a kéményseprő-ipari szerv által kiállított, a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum kiadásával kapcsolatos vitás ügyeket, valamint annak tartalmát megvizsgálja, c) megvizsgálja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota kéményseprő-ipari szerv általi, a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésének tartalmát, és a kéményseprő-ipari szervet – határidő tűzésével – írásban a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel, valamint intézkedéséről az ingatlan használóját, tulajdonosát értesíti. 3. § (1) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatót a kéményseprő-ipari tevékenység gyakorlásától eltilthatja, ha megállapítja, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel teljes mértékben nem rendelkezik. (2) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatót az (1) bekezdés esetén a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges jogszabályban előírt szakmai, személyi és tárgyi feltételek maradéktalan teljesítéséig tilthatja el a tevékenység végzésétől az érintett ellátási területen, és intézkedik az eltiltás tényének a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásban történő feltüntetéséről. (3) Ha a tevékenység végzésétől az (1) bekezdés szerint eltiltott kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységet a tiltás időtartamának leteltét követően folytatni kívánja, a tevékenység megkezdése előtt eleget kell tennie a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének. (4) A kéményseprő-ipari szolgáltató székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság megyei ellátási területenként nyilvántartást vezet a Kstv. 7. § (4) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari tevékenységet folytatni kívánó szolgáltatókról. (5) A helyi önkormányzat Kstv. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntése esetén a tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján vezetett nyilvántartásába felvett közszolgáltatókat 2016. július 1-jétől átvezeti a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba. (6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartás adatai alapján ingyenesen és korlátozás nélküli hozzáférés lehetőségével naprakészen közzéteszi az interneten a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét, címét, elérhetőségét, működési helyét, ellátási területét. (7) A tűzvédelmi hatóság vizsgálja a) a kéményseprő-ipari szervnél a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek fennállását, b) a kéményseprő-ipari szerv tevékenységét. (8) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése esetén a kéményseprő-ipari szervet – határidő tűzésével – írásban a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel és felhívásáról, valamint a 2. § (10) bekezdése szerinti intézkedéséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét írásban tájékoztatja. 3. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kötelező értesítési feladatai

4. § (1) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a sormunka tényleges időpontjáról (a továbbiakban: első időpont) legalább tizenöt nappal korábban köteles az ingatlan használóját hirdetmény útján értesíteni, valamint honlapján a sormunkával érintett ingatlan közterületi elnevezésének megadásával tájékoztatni. Ha a kéményseprő-ipari tevékenység az első időpontban nem végezhető el, a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató második időpontot jelöl meg, amelyről legalább tizenöt nappal korábban az ingatlan használóját, tulajdonosát a (2) bekezdésben meghatározott módon értesíti. A második időpontról szóló értesítés tartalmazza a kéményseprő-ipari tevékenység – annak ismételt meghiúsulása napjától számított – harminc napon belüli igénybevételének kötelezettségére vonatkozó felhívást, és a kötelezettség elmulasztása esetére a figyelmeztetést arról, hogy a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a tűzvédelmi hatóságot értesíti. (2) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a sormunka második időpontjáról sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású, kétpéldányos bizonylaton nyilvántartott okirat egy példányán a) ajánlott postai küldeménnyel, b) tanúval vagy fényképfelvétellel igazolt, postaládában, annak hiányában kapura vagy bejárati ajtóra jól látható módon elhelyezett értesítéssel, c) a társasház közös képviselője, lakásszövetkezeti lakóépület esetén a lakásszövetkezet elnöke útján, d) személyesen – az értesítés megtörténtét az értesített személy vagy ennek hiányában tanú aláírásával igazolva –, vagy e) a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben elhelyezett – a társasház közös képviselője, a lakásszövetkezet elnöke által előzetesen igazoltan átvett – hirdetménnyel értesíti az ingatlan használóját. (3) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti tanú nem lehet a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlan használójánál végző kéményseprő-ipari szerv, Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató alkalmazottja, megbízottja vagy tulajdonosa. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti fényképfelvétel alkalmazása esetén a kézbesítés időpontjának és helyszínének egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. (5) A társasház közös képviselője vagy a lakásszövetkezet elnöke a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató értesítésének kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik a társasház vagy a lakásszövetkezet szabályzatai szerinti módon az ingatlan használóinak a sormunka időpontjáról történő értesítéséről. (6) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató az (1) bekezdés szerinti értesítést az ingatlan használója részére elektronikus úton is továbbíthatja, ha az ingatlan használója hozzájárult a Kstv. 5. § (12) bekezdése szerinti kapcsolattartáshoz. (7) A sormunka első időpontja, és az annak elmaradása esetére megjelölt második időpont az (1) bekezdés szerinti első értesítésben is megadható. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésnek tartalmaznia kell a) a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató nevét, székhelyét, b) a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét (különösen címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét), c) a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét, d) az ingatlan címét, ahol a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzendő, e) a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap megjelölésével, valamint f) a tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét. (9) Ha az ingatlan használója – a Kstv. 3. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – a) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó által a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentumban feltüntetett szabálytalanságot a következő ellenőrzés időpontjáig nem szünteti meg, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a következő ellenőrzés időpontjától, b) a Kstv. 2. § (7) bekezdése, 5. § (2) bekezdése és 5. § (4)–(6) bekezdése szerinti kötelezettségét nem teljesíti, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó annak észlelésétől számított három munkanapon belül írásban, igazolható módon, legfeljebb hatvan napos határidő megjelölésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan állapot megszüntetésére. A felhívás eredménytelensége vagy kézbesítésének sikertelensége esetén a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóságot nyolc napon belül értesíti. (10) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 3. § (6) bekezdésében foglalt értesítési kötelezettségét a sormunka vagy a megrendelésre végzett kéményseprő-ipari tevékenység során történt felmérés elvégzésétől számított nyolc napon belül írásban teljesíti, megjelölve az égéstermék-elvezető jogszabályban előírtnál gyakoribb, sormunka keretében történő ellenőrzése, tisztítása szükségességének okát és az ellenőrzés, tisztítás szakmailag indokolt gyakoriságát. (11) A kéményseprő-ipari szerv a Kstv. 10. § (17) bekezdésében meghatározott nyilatkozat-felvétel eredményéről az ingatlan használóját a nyilatkozat-felvétel helyszínén a nyilatkozat egy példányának átadásával, helyszíni átadás hiányában postai úton vagy – az ingatlan használójának hozzájárulása esetén – a Kstv. 5. § (12) bekezdésében meghatározott módon értesíti. 4. Záró rendelkezések

5. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba. (2) Ahol e rendelet a kéményseprő-ipari szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg, ezek alatt a Kstv. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásában a közszolgáltatót is érteni kell. 6–11. §1 12. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 1 A 6–11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

********************************

 

21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 28. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában a) égéstermék-elvezető tartozéka: az égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely az égéstermék-elvezető ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja; b) égéstermék tartós visszaáramlása: a tüzelőberendezés üzembe helyezését követő öt perc eltelte után is tapasztalható égéstermék-visszaáramlás a tüzelőberendezés felállításának helyiségében vagy olyan égéstermék beáramlás a felállítási helyiségbe, amely kiváltja a tüzelőberendezés égéstermék-kiáramlás ellen védő berendezésének reteszelt beavatkozását, aminek következtében a tüzelőberendezés csak a kezelő közreműködésével indítható újra; c) műszaki követelmény: égéstermék-elvezető tervezésére és kivitelezésére vonatkozó műszaki tartalmú ca) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus, jogszabály, és cb) harmonizált európai vagy nemzeti szabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás; d) reteszelés: tüzelőberendezések, valamint tüzelőberendezések és egyéb gépi berendezések között kialakított automatikus vezérlés, amely kizárja vagy biztosítja a berendezések egyidejű működését; e) zárt égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amelynek teljes égési levegő-ellátását, tűzterét és égéstermék-elvezetését a telepítés helyiségétől és az épület más zárható helyiségeitől is légtömören elzárt üzemeltetésre tervezték, és amely az égési levegőt a szabadból nyeri, valamint az égésterméke az égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre, a telepítés helyiségének nyomásviszonyaitól függetlenül. 2. A kéményseprő-ipari tevékenységhez szükséges személyi, szakmai és tárgyi feltételek

2. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenységet akkor végezhet, ha az általa bejelentett ellátási területenként legalább a) egy fő kéményseprőmestert foglalkoztat, vagy a feladat ellátásában személyesen közreműködő természetes személy kéményseprőmester képesítéssel rendelkezik, és b) egy fő kéményseprő szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztat. (2) A kéményseprő-ipari szolgáltatónak a foglalkoztatottak létszámát úgy kell megállapítania, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása folyamatosan biztosított legyen. Ha a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét a személyi feltételek hiányában – a 8. §-ban meghatározott határidőkben – nem látja el, a tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint eltilthatja a kéményseprő-ipari tevékenység gyakorlásától. (3) A kéményseprőmester és kéményseprő szakképesítéssel rendelkező szakember (a továbbiakban együtt: szakmunkás) évente, felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező kéményseprőmester által tartott, elméleti és gyakorlati ismereteket bemutató ismeretfelújító és továbbképző tanfolyamon vesz részt. A tanfolyamon való kötelező részvétel időtartama 16 óra évente. (4) Betanított munkás betanítását csak kéményseprőmester végezheti, amelynek időtartama legalább 3 hónap. A betanítást követően arról a kéményseprőmester nyilatkozatot ad ki. (5) Betanított munkás a kéményseprő-ipari feladatok közül kizárólag tisztítást végezhet szakmunkás szakmai irányítása mellett. (6) A kéményseprő-ipari szervnek és a kéményseprő-ipari szolgáltatónak (a továbbiakban együtt: kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó) a munkafolyamatok ellátásához az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelményeknek és módszereknek megfelelő felszereléssel, eszközzel és műszerrel kell rendelkeznie, a feladat ellátásában személyesen közreműködő szakmunkások létszámának megfelelő mennyiségben. (7) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a kéményseprő-ipari tevékenység adatait, nyilvántartásait elektronikus adatbázis-kezelő célszoftverrel kezeli. 3. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának rendje, gyakorisága

3. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a) a Kstv. 2. § (4) bekezdés a) és c)–g) pontjában meghatározott feladatokat – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább évente egy alkalommal, b) a Kstv. 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatokat négyévente egy alkalommal az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi. (2) A Kstv. 2. § (4) bekezdésben meghatározott feladatokat időlegesen használt ingatlan esetében – kivéve a társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanokat – négyévente egy alkalommal kell elvégezni. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatokat kétévente egy alkalommal kell elvégezni annál az égéstermék-elvezetőnél, amelyre a) gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés, vagy b) zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőnél – a gyűjtő jellegű égéstermék-elvezetők kivételével – csak annak a 7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti használatbavételétől kezdődően kell alkalmazni, azonban a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető állékonyságát – a használatbavételre tekintet nélkül – az (1) bekezdés a) pontjában foglalt gyakorisággal az ugyanazon ingatlanban található, használatban lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka során ellenőrizni kell. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kéményseprő-ipari tevékenységet ugyanazon önálló rendeltetési egységben azonos időpontban kell elvégezni valamennyi égéstermék-elvezető tekintetében. (6) Az égéstermék szén-monoxid-tartalmának ellenőrzését a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a 11 kWth-nál nagyobb és legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű olyan gáztüzelő-berendezéseknél végzi el, amelyek a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján nem tartoznak a levegőtisztaság-védelmi engedélyköteles tüzelő-berendezések közé. (7) A sormunka elvégzésére az (1)–(3) bekezdésben meghatározott ciklusidők naptári évben számítandók. 4. § (1) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a sormunkák ütemezésére a tárgyévet megelőző év december 31-ig éves kéményseprő-ipari ütemtervet készít havi bontásban, amelyet ügyfélszolgálati irodáiban, valamint honlapján közzétesz és arról a helyi önkormányzatot írásban tájékoztatja. A kéményseprő-ipari ütemtervet a helyi önkormányzat a helyben szokásos módon a kézhezvételét követően haladéktalanul közzéteszi. (2) A kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenység végzésétől a Kstv. 7. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti eltiltása esetén az eltiltás időtartama alatt a kéményseprő-ipari tevékenységet a kéményseprő-ipari szerv látja el a kéményseprő-ipari szervre meghatározott szabályok szerint. 5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak írásban bejelentheti, ha az ingatlana időlegesen használt ingatlan. A bejelentést követő tizenötödik naptól a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (2) Ha az ingatlan már nem minősül időlegesen használt ingatlannak, e minőségének megszűnését követő 30 napon belül az ingatlan tulajdonosa azt bejelenti a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak. (3) Ha a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó tevékenysége során megállapítja, hogy az ingatlan tulajdonosának az ingatlan időlegesen használt ingatlanként való bejelentése nem valós, vagy az ingatlan e minőségének megszűnését nem jelentette be, értesíti a tűzvédelmi hatóságot. 4. Az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki, szakmai követelmények

6. § (1) Az újonnan létesített égéstermék-elvezetőnek a használatbavételekor hatályban lévő vonatkozó műszaki követelményeknek kell megfelelnie. (2) Meglévő égéstermék-elvezető átalakítása, felújítása, valamint ismételt használatbavétele esetén az égéstermék-elvezetőnek az átalakítás, felújítás, valamint ismételt használatbavétel időpontjában hatályos műszaki követelményeknek kell megfelelnie. (3) Tüzelőberendezés cseréje esetén, ha ehhez nem szükséges az égéstermék-elvezető átalakítása, az égéstermék-elvezetőnek a) az (1) bekezdés szerinti használatbavételekor, vagy b) – a tüzelőberendezés cseréje előtti átalakítása, felújítása esetén – a (2) bekezdés szerinti használatbavételekor hatályos műszaki követelményeknek kell megfelelnie. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti időpontok akkor vehetők figyelembe, ha az ehhez szükséges igazolásokat a megrendelő a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó részére biztosítja, feltéve, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nyilvántartásában az (1)–(3) bekezdés szerinti időpontok megállapításához szükséges dokumentumok nem állnak rendelkezésre. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásakor hatályos műszaki követelménytől való eltérés indokát és az (1)–(3) bekezdés szerinti időpont figyelembevételét a 2–4. melléklet szerinti dokumentumokban fel kell tüntetni. (5) Az égéstermék-elvezető ellenőrzését, műszaki felülvizsgálatát és helyszíni műszaki vizsgálatát a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak az ellenőrzés, vizsgálat időpontjában hatályos, e rendeletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint kell elvégeznie. 7. § (1) Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges a) az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően aa) újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető, ab) használaton kívül helyezett, illetve tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető, vagy ac) tüzelőanyag-váltás, ad) tüzelőberendezés-csere esetén – kivéve, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a tüzelőanyag nem változik –, valamint b) meglévő égéstermék-elvezető ba) átalakítását, felújítását, bontását, funkciójának megváltoztatását, bb) használaton kívül helyezését megelőzően. (2) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a helyszíni műszaki vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi. Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti helyszíni műszaki vizsgálathoz a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó – szükség szerint – kérheti a megrendelőtől a) az építészeti, gépészeti terveket, b) az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét, c) az égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramokat, táblázatokat, ezek hiányában az égéstermék-elvezető szakirányú felsőfokú végzettségű szakember által készített hő- és áramlástechnikai méretezését, d) az égéstermék-elvezetőbe beépített építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot, esetleges egyéb nyilatkozatot, e) a kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában, f) a kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb, helyszínen létesített tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről, g) a villámvédelmi jegyzőkönyvet. (3) Az (1) bekezdés a) pont ab) és ac)–ad) alpontja szerinti helyszíni műszaki vizsgálathoz a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó jogosult kérni a megrendelőtől a (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott műszaki dokumentációt. (4) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az (1) bekezdésben meghatározott kötelező helyszíni műszaki vizsgálat eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot a vizsgálat napjától számított öt munkanapon belül a megrendelőnek átadja, kivéve az (5)–(7) bekezdésben meghatározott esetet. (5) Lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt szolgáló helyiségek – kivéve az időlegesen használt ingatlanokat – fűtését biztosító tüzelőberendezés október 15. és április 15. között történő cseréje esetén, a megrendelést követő két munkanapon belül a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a helyszíni műszaki vizsgálatot elvégzi, ha annak feltételei adottak. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a helyszíni műszaki vizsgálat eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja. (6) Kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás elhárítását követően az égéstermék-elvezetőt csak helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet ismét üzembe helyezni. A helyszíni műszaki vizsgálat eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja. A helyszíni műszaki vizsgálat során a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó vizsgálja az égéstermék-elvezető javítás, felújítás, átalakítás nélküli használatra alkalmasságát. Az égéstermék-elvezető megfelelőségét a létesítésekor vagy legutóbbi átalakítása, felújítása, tüzelőberendezés cseréje esetén az átalakítás, felújítás, tüzelőberendezés cseréjének időpontjában hatályos műszaki előírások alapján kell megállapítani a 6. § szerint. (7) Új égéstermék-elvezetőt helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet eltakarni, leburkolni. A helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a megrendelést követő három munkanapon belül elvégzi és az annak eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot a vizsgálatot követő munkanapon kiadja. (8) Ha a (6) bekezdés szerinti feladatot a Kstv. 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató végzi, annak díjköltsége a Kstv. 10. § (10) bekezdése alapján igényelhető. 8. § (1) A Kstv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (4) bekezdés szerinti sormunkát az ingatlan használójának megrendelése alapján, a megrendelővel közösen megállapított időpontban, de legkésőbb a megrendelést követő kilencven napon belül végzi el. (2) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (5) bekezdés a) a)–e) pontja szerinti tevékenységet az ingatlan tulajdonosának, használójának, vagy b) f)–g) pontja szerinti tevékenységet az ingatlan tulajdonosának megrendelése alapján, a megrendelővel közösen megállapított időpontban, de legkésőbb a megrendelést követő harminc napon belül, üzemzavar esetén három munkanapon belül végzi el. (3) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelés alapján végzett tervfelülvizsgálatról a megrendelést követő öt munkanapon belül a megrendelőnek szakmai nyilatkozatot ad ki. (4) Az ingatlan tulajdonosa, használója az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokat a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátótól szóban személyesen vagy telefonon, írásban elektronikus vagy postai úton rendelheti meg. (5) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóság megkeresésére a) kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás esetén legkésőbb a megkeresés kézhezvételét követő munkanapon, b) az a) pontban meg nem határozott esetben három munkanapon belül, vagy c) a tűzvédelmi hatóság által kitűzött helyszíni ellenőrzés vagy szemle időpontjában elvégzi az égéstermék-elvezető szükség szerinti ellenőrzését, műszaki felülvizsgálatát vagy helyszíni műszaki vizsgálatát. (6) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a) az ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: kérelmező), vagy b) – társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetén – a kérelmező meghatalmazása alapján a társasház közös képviselője, a lakásszövetkezet elnöke kérelmére harminc napon belül kiadja a kérelmező tulajdonában, használatában lévő égéstermék-elvezető öt éven belüli ellenőrzésének, műszaki felülvizsgálatának és műszaki vizsgálatának eredményéről készült dokumentum másolatát, vagy a 9. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból öt napon belül adatot szolgáltat. (7) A tűzvédelmi hatóság felhívására a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a (6) bekezdésben foglaltakat a felhívás közlésétől számított öt napon belül teljesíti. 5. Az égéstermék-elvezetők és a tüzelőberendezések műszaki adatainak nyilvántartása

9. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az ellátási területén található, használatban lévő és tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőkről nyilvántartást vezet, amely – a Kstv. 2. § (9) bekezdésében és a Kstv. 6. § (5) bekezdésében meghatározott adatokon kívül – címenként, az épület és az önálló rendeltetési egység szerinti bontásban tartalmazza a) az égéstermék-elvezetők számát, b) égéstermék-elvezetőnként ba) az égéstermék-elvező azonosítóját, bb) az égéstermék-elvezető jelét, bc) az égéstermék-elvezető mennyiségét, mennyiségi egységét a 8. melléklet 1. pontjában foglalt kategóriák szerint az alábbi egységekben meghatározva: 1. E jelű égéstermék-elvezetőt darabszámban, 2. G jelű égéstermék-elvezetőt szintben, 3. K és N jelű égéstermék-elvezetőt folyóméterben, bd) a bekötések számát, be) az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható bekötései számát, bf) az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás gyakoriságát, bg) az utolsó ellenőrzés, tisztítás, műszaki felülvizsgálat időpontját, bh) az ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat során észlelt szabálytalanságokat, hibákat, mért adatokat, bi) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó tudomására jutott kéménytüzet, szén-monoxid-szivárgást, bj) az égéstermék-elvezető üzemeltetésének a tűzvédelmi hatóság által elrendelt tilalmának okát és hatályát, bk) a szén-monoxid-mérés szükségességét, bl) a kapcsolódó dokumentumok azonosítóját, bm) az égéstermék-elvezetőre kötött tüzelőberendezések számát, típusát és tüzelőberendezésenként 1. a használat célját: kazán (K), vízmelegítő (V), egyedi fűtő (F), kombi (C), hőlégfúvó (H), technológiai (T), egyéb (E), 2. a névleges bemenő hőteljesítmény kategóriáját az alábbi bontásban: 2.1. tüzelőberendezés ? 11 kWth (A), 2.2. 11 kWth < tüzelőberendezés ?60 kWth (B), 2.3. 60 kWth < tüzelőberendezés ?140 kWth (C), 2.4. 140 kWth < tüzelőberendezés ?500 kWth (D), 3. a használt tüzelőanyagot: földgáz (G), propán-bután (PB), szén (C), fa (F), olaj (O), egyéb (E), 4. a szén-monoxid-mérés eredményét, c) nyitott égésterű tüzelőberendezések esetén a levegő-utánpótlás vizsgálatát igénylő, önálló légtér-összeköttetések számát, d) szén-monoxid-érzékelő berendezés működtetésének szükségességét, e) gáztüzelő-berendezés esetén a műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétét, f) – bejelentés esetén – az ingatlan „időlegesen használt” megjelölését. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőnek a 7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti használatbavétele megtörtént-e. (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból az ingatlan „időlegesen használt” megjelölése törlendő, ha a) az időleges használat megszűnését az ingatlan tulajdonosa a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak bejelentette, vagy b) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy az ingatlan nem minősül időlegesen használt ingatlannak. (4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból égéstermék-elvezető akkor törölhető, ha azt a 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont szerint használaton kívül helyezték. 6. A kéményseprő-ipari tevékenységhez szükséges formanyomtatványok

10. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a 3. §-ban, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott és elvégzett feladatokról szóló, elektronikus vagy papír alapú tanúsítványt a 2. mellékletben meghatározott tartalommal tölti ki, társasház és lakásszövetkezeti lakóépület esetén egyrészt a külön tulajdonban lévő önálló rendeltetési egységre, másrészt a társasházi, lakásszövetkezeti közös tulajdonban lévő ingatlanrészre. A papír alapon kitöltött tanúsítvány egy példányát vagy az elektronikus úton rögzített tanúsítványról készített, a 3. melléklet szerinti papír alapú kivonat egy példányát a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának, társasházi és lakásszövetkezeti közös tulajdonban lévő ingatlanrész esetén a társasház közös képviselőjének és a lakásszövetkezet elnökének, megrendelés esetén a megrendelőnek igazolt módon átadja. Társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetén a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a külön tulajdonban lévő önálló rendeltetési egységben található égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatának eredményéről annak elvégzésétől számított harminc napon belül tájékoztatja a közös képviselőt, a lakásszövetkezet elnökét. (2) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a helyszíni műszaki vizsgálatok eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot a 4. mellékletben meghatározott tartalommal tölti ki, társasház és lakásszövetkezeti lakóépület esetén egyrészt a külön tulajdonban lévő önálló rendeltetési egységre, másrészt a társasházi, lakásszövetkezeti közös tulajdonban lévő ingatlanrészre. (3) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervezett vagy tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatról szóló szakmai nyilatkozatot az 5. mellékletben meghatározott tartalommal tölti ki. (4) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tanúsítványokat és szakmai nyilatkozatokat olvashatóan, e rendelet mellékletei szerinti jelölések alkalmazásával tölti ki. A papír alapú tanúsítványokat és szakmai nyilatkozatokat legalább két példányban kell elkészíteni. (5) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a kiadott tanúsítványok, szakmai nyilatkozatok, valamint a Kstv. 3. § (1) bekezdésében és a Kstv. 10. § (5) bekezdésében meghatározott értesítés egy példányát öt évig, a 7. § (4), (6) és (7) bekezdésében, valamint a 8. § (3) bekezdésében meghatározott műszaki vizsgálatokra vonatkozó nyilatkozatát a használatbavételig, de legalább öt évig megőrzi. (6) A kéményseprő-ipari szerv a Kstv. 2. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott tevékenységet közfeladatként látja el, ezért a 2. melléklet szerinti tanúsítványt, a 3. melléklet szerinti kivonatot, valamint a 4–5. melléklet szerinti szakmai nyilatkozatokat – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelő – kiegészítő adattartalommal együtt alkalmazza. A kéményseprő-ipari szerv a kiegészítő adattartalmat normatív utasításban rögzíti. (7) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóság megkeresésére elvégzett feladatok eredményéről szóló tanúsítvány vagy szakmai nyilatkozat egy példányát a tűzvédelmi hatóság részére a helyszínen átadja vagy a vizsgálatot követő munkanapon továbbítja. (8) A Kstv. 3. § (1) bekezdése szerinti, a sormunkáról szóló első értesítés hirdetményi úton való közlése esetén a kéményseprő-ipari szerv és a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a 9. melléklet szerinti hirdetményt a helyben szokásos módon, a címzett számára jól láthatóan helyezi ki. 7. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló statisztikai adatlap

11. § A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó és – a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató esetében – a Kstv. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzat a tárgyévet megelőző év kéményseprő-ipari tevékenységéről a 7. melléklet szerinti statisztikai adatlapot az abban meghatározott tartalommal tárgyév január 31-ig a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszternek továbbítja. 8. Az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei

12. § (1) Az ingatlan használója a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez – a 3. § (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az égéstermék-elvezető típusától és a tüzelőanyag fajtájától függően biztosítja a) az égéstermék-elvezetővel és a levegő-utánpótlás ellenőrzésével érintett helyiségekbe való bejutás, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé történő feljutás, valamint a tisztítónyílás és összekötőelem biztonságos megközelítésének lehetőségét, b) az összekötőelem tisztíthatóságát, elsősorban annak bonthatóságával vagy tisztítónyílások kialakításával, c) az égéstermék-elvezető tisztítása során a kéményseprésből származó pernye, törmelék és egyéb hulladékhoz (a továbbiakban együtt: kéményseprésből származó hulladék) a hulladékról szóló törvény szerinti gyűjtőedényt (a továbbiakban: gyűjtőedény), d) a gáztüzelő-berendezés beindítását, ha a gázszolgáltatás működik, e) az égéstermék-elvezető kiégetése alkalmával az alsó tisztítónyílásnál, magastetős épület esetében a padlástérben is legalább tíz liter vizet, f) a 7. § (1) bekezdése szerinti helyszíni műszaki vizsgálat tárgyától függően, ha szükséges, a 7. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti dokumentumokat, g) a szén-monoxid méréséhez szükséges mérőnyílás hiányában annak kialakítási lehetőségét, kivéve, ha a szén-monoxid-mérés mérőnyílás kialakítása nélkül is megoldható, h) a Kstv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlan esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó felhívására a megrendeléssel érintett égéstermék-elvezető utolsó ellenőrzésének, műszaki felülvizsgálatának vagy műszaki vizsgálatának eredményét tartalmazó, Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentumot. (2) Az ingatlan használója a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó felhívására nyilatkozik, hogy a) a Kstv. 5. § (4) bekezdése szerinti szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelési és működtetési kötelezettsége fennáll-e, valamint b) az ingatlan a Kstv. 1. § 3. pont szerinti gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve. (3) A Kstv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlan használója a Kstv. 2. § (4) bekezdés szerinti sormunkát köteles úgy megrendelni, hogy azt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó – a 8. § (1) bekezdésben meghatározott határidőben – a 3. § (1)–(3) bekezdésben meghatározott gyakorisággal elvégezhesse. (4) Társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben a közös tulajdonban lévő ingatlanrész esetén a társasház és a lakásszövetkezet felelős az (1)–(3) bekezdésben foglaltak teljesítéséért. 9. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó panaszkezelési eljárása

13. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a panaszok intézésére, az ingatlan használójának tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet, amelyet a) a kéményseprő-ipari szerv és a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató az ingatlan tulajdonosa, használója részére nyitva álló helyiségben ügyfélfogadási lehetőséggel, valamint telefonos elérhetőséggel is, b) a kéményseprő-ipari szolgáltató legalább telefonos elérhetőséggel működő ügyfélszolgálatként tart fenn. (2) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az ügyfélszolgálat mellett az ingatlan használója részére az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét folyamatosan biztosítja. (3) Az ügyfélszolgálatot munkanapokon 7 és 21 óra között legalább hat, hetente egy munkanapon pedig legalább tizenkét órán át biztosítani kell. Telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. (4) Az ingatlan tulajdonosa, használója a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásával közvetlenül összefüggő magatartásra, tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátóval. (5) A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha az ingatlan tulajdonosa, használója a panasz kezelésével nem ért egyet vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul jegyzőkönyvet készít, és annak egy másolati példányát a) személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben az ingatlan tulajdonosa, használója részére átadja, b) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén az ingatlan tulajdonosának, használójának legkésőbb a 14. § (1) bekezdésben foglalt érdemi válasszal egyidejűleg továbbítja, c) írásbeli panasz esetén a 14. § (1) bekezdésben foglaltak szerint továbbítja. (6) A panaszról felvett jegyzőkönyv tartalmazza a) az ingatlan tulajdonosának, használójának nevét, lakcímét, b) a panasz előterjesztésének helyét, idejét, módját, c) a panasz részletes leírását, a bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzékét, d) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nyilatkozatát a panasszal kapcsolatos álláspontjáról, ha a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges, e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – az ingatlan tulajdonosának, használójának aláírását, f) a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, g) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószámát. (7) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig megőrzi, és azt az ellenőrző hatóságoknak felhívásra bemutatja. (8) Az ügyfélszolgálathoz beérkező telefonon tett valamennyi szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és az ingatlan tulajdonosa, használója közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni, öt évig meg kell őrizni, és az ingatlan tulajdonosa, használója kérésére, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról az ingatlan tulajdonosát, használóját a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. 14. § (1) Az ügyfélszolgálat a panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalja, és az ingatlan tulajdonosa, használója részére a panasz kézhezvételét követő harminc napon belül továbbítja, kivéve, ha a panaszt szóban közölték és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az abban foglaltaknak azonnal eleget tesz. (2) Az (1) bekezdés szerinti válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról az ingatlan tulajdonosát, használóját írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell. (3) A telefonos ügyfélszolgálat emelt díjas szolgáltatásként nem működtethető. (4) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó saját, önálló, kizárólag a kéményseprő-ipari tevékenységéről információt nyújtó internetes honlapot működtet, amelyről – vagy meglévő honlapjának nyitóoldaláról – közvetlenül elérhető, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen hozzáférhetővé teszi: a) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét, székhelyének és telephelyének elérhetőségét; b) a kéményseprő-ipari tevékenységgel érintett ellátási terület földrajzi elhelyezkedésének megnevezését; c) az alkalmazandó díjak összegét, alkalmazásának feltételeit; d) a kéményseprő-ipari tevékenysége során kötelezően alkalmazandó jogszabályok felsorolását, ideértve a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó önkormányzati rendeletet településenkénti bontásban, különösen az önkormányzati rendelet 2015. július 1-jén hatályos szövegét; e) a panaszok benyújtásával és intézésével kapcsolatos információkat; f) a felügyeleti szerv nevét, elérhetőségeit vagy a felügyeleti szerv honlapjának ezen információkat tartalmazó közvetlen hivatkozását; g) az ügyfélszolgálata elérhetőségére és működésére vonatkozó információkat; h) az üzletszabályzatát, egyéb általános szerződési feltételeit. (5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti alkalmazandó díj összegét felhasználói kategóriánként és településenkénti bontásban kell hozzáférhetővé tenni. (6) A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendeleteket, továbbá a (4) bekezdés h) pontja szerinti üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket a szövegben való kereshetőség biztosításával, a hatályos időállapotok elhatárolásával kell hozzáférhetővé tenni 5 évre visszamenőleg. (7) A kéményseprő-ipari szolgáltató a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek, békéltető testületek és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek elérhetőségét a honlapján közzéteszi. 10. Az ingatlan használójával való kapcsolattartás módja, rendje

15. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az ingatlan használójával szóban személyesen vagy telefonon, írásban elektronikus vagy postai úton tart kapcsolatot. (2) Az ingatlan használójával elektronikusan csak akkor lehet kapcsolatot tartani, ha az elektronikus kapcsolatfelvételt az ingatlan használója a Kstv. 5. § (12) bekezdése alapján kezdeményezte vagy az elektronikus kapcsolattartáshoz előzetesen hozzájárult. 11. A kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítés és kiszállási díj

16. § (1) A kéményseprő-ipari szerv a Kstv. 2. § (4)–(5) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari tevékenységekhez kapcsolódóan a 8. melléklet a) 2. pontjában meghatározott sormunka tevékenységek, valamint 3.1. pontjában meghatározott sormunka keretén kívül megrendelésre végzett tevékenységek esetében 1 egységnyi munkaráfordítást nettó 2000 forinttal; b) 3.2. pontjában meghatározott műszaki vizsgálatok esetében 1 egységnyi munkaráfordítást nettó 4000 forinttal; c) 3.3. pontjában meghatározott műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálatok esetében 1 egységnyi munkaráfordítást nettó 14 000 forinttal vesz figyelembe. (2) A kéményseprő-ipari szerv az egységnyi munkaráfordítás tárgyévi összegét tárgyév január 10. napjáig honlapján közzéteszi. (3) A kiszállási díjat és a költségtérítést a Kstv. 2. § (4)–(5) bekezdés szerinti, a kéményseprő-ipari szerv által elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység végrehajtását követő 30 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (a továbbiakban: BM OKF GEK) 10023002-00294298-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla javára kell banki vagy készpénz-átutalási megbízással befizetni. (4) A (3) bekezdés szerinti befizetés során a banki átutalás, készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „kémény” szöveget, valamint a kéményseprő-ipari tevékenység végrehajtásáról szóló tanúsítvány sorszámát. (5) Ha a kötelezett a (3) bekezdésben meghatározott fizetési határidőn belül nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, a fizetési felszólítás költségét is köteles megtéríteni. (6) A kéményseprő-ipari szerv a (3) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén a Kstv. 2. § (13) és (15) bekezdése alapján kezdeményezi a) az állami adóhatóságnál a költségtérítés, b) a kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél a kiszállási díj és az azokkal összefüggésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § szerint megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségeinek adók módjára történő behajtását. 17. § A Kstv. 2. § (6) bekezdése szerinti költségtérítés a) beszedése érdekében – a Kstv. 2. § (14) bekezdésének megfelelően – a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység végrehajtásáról szóló tanúsítvány egy példányának továbbításával értesíti a települési önkormányzatot a tevékenység elvégzéséről; b) beszedéséről a települési önkormányzat a kéményseprő-ipari szerv értesítését követő 15 napon belül intézkedik; c) befizetésére vonatkozó adatokról (települési önkormányzat megnevezése, számlaszáma, adószáma), valamint az azokban bekövetkező változásokról a települési önkormányzat írásban tájékoztatja a kéményseprő-ipari szervet; d) nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanokra jutó arányát társasházban vagy lakásszövetkezeti lakóépületben lévő gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetén a 8. melléklet 10. pontja alapján kell meghatározni; e) mértékét nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlan esetében a társasházban vagy lakásszövetkezeti lakóépületben lévő nem gyűjtő jellegű égéstermék-elvezetőnként kell meghatározni. 12. A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató közötti, a tevékenység ellátásához szükséges adatok és dokumentumok átadásának rendje

18. § (1) A Kstv. 10. § (13) bekezdése szerinti szolgáltató a kéményseprő-ipari szerv részére előre egyeztetett időpontban, személyesen adja át a) a kéményseprő-ipari szerv székhelyén a Kstv. 10. § (13) és (15) bekezdésében meghatározott adathordozót, az adatbázis leíró adatait, valamint az adathordozón alkalmazott szoftverek és azok szolgáltatójának megnevezését, b) előre egyeztetett helyszínen a Kstv. 10. § (14) bekezdésében meghatározott iratokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvételről a kéményseprő-ipari szerv jegyzőkönyvet vesz fel. (3) A kéményseprő-ipari szerv a Kstv. 10. § (17) bekezdésében meghatározott felmérés eredményéről a kéményseprő-ipari szolgáltatót elektronikus adathordozón értesíti. (4) A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari szolgáltató részére a Kstv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba való felvételét követően a Kstv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanokra vonatkozóan a Kstv. 6. § (5) bekezdésében és a Kstv. 10. § (17) bekezdésében meghatározott adatokat az (1) bekezdésben meghatározott módon átadja. (5) A Kstv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból törölt kéményseprő-ipari szolgáltató a Kstv. 6. § (5) bekezdésében meghatározott adatokat a kéményseprő-ipari szerv részére az (1) bekezdésben meghatározott módon átadja. (6) A kéményseprő-ipari szerv az (5) bekezdés szerint átvett, a Kstv. 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ingatlanokra vonatkozó adatokat az (1) bekezdésben meghatározott módon átadja a megye közigazgatási területén tevékenységet ellátó kéményseprő-ipari szolgáltatók részére. (7) A Kstv. 10. § (11) bekezdése szerinti közérdekű szolgáltató a Kstv. 6. § (5) bekezdése alapján a Kstv. 10. § (13) és (15) bekezdésében meghatározott adathordozót, az adatbázis leíró adatait, az adathordozón alkalmazott szoftverek és azok szolgáltatójának megnevezését, valamint a Kstv. 10. § (14) bekezdésében meghatározott iratokat az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon adja át 2016. július 1-ig a kéményseprő-ipari szerv részére. 13. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az 1–17. § és a 18. § (4)–(6) bekezdése 2016. július 1. napján lép hatályba. (3) Ahol e rendelet a kéményseprő-ipari szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg, ezek alatt a Kstv. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásában a közszolgáltatót is érteni kell, kivéve a 13. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat. (4) Az égéstermék-elvezető 3. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzési gyakoriságát a rendelet (2) bekezdés szerinti hatálybalépését megelőzően elvégzett utolsó sormunka időpontjától kell számítani. (5) A 2. melléklet szerinti tanúsítvány helyett a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2016. június 30-án hatályos 2. és 8. melléklete szerinti tanúsítvány 2016. december 31-ig használható. Ebben az esetben a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésére, a megjelenés igazolására, valamint a hiba részletes leírására vonatkozó adatokat kézzel írva, az R1. 2. melléklete szerinti tanúsítvány „Egyebek:” rovatában, a szén-monoxid-érzékelő berendezéssel kapcsolatos, az 1. melléklet I. Ellenőrzés alcím 6. pontjában meghatározott ellenőrzés eredményét az R1. 8. melléklete szerinti tanúsítványban kell feltüntetni. (6) A kéményseprő-ipari szolgáltató, ha tevékenységét 2016. július 1-jét követően kezdi meg, a Kstv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi hatósági nyilvántartáshoz a 6. melléklet szerinti adatbejelentő lapot a tevékenység megkezdése előtt, valamint adatváltozás esetében tizenöt napon belül továbbítja a tűzvédelmi hatóság részére. 20. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. 21. §1 1. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

I. Ellenőrzés Az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak, továbbá a megközelítés szerkezeti elemeinek, járulékos elemeinek ellenőrzését a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a rendeltetésszerű bonthatóságra figyelemmel szemrevételezéssel, hagyományos kéményseprő eszközökkel, szerszámokkal vagy műszerrel végzi. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az ellenőrzésnél az égéstermék-elvezető műszaki állapotát, a kialakítás megfelelőségét, az üzemeltetési, a vonatkozó építési, tűzvédelmi, biztonságtechnikai és munkavédelmi előírások betartását vizsgálja. Az ellenőrzést követően az égéstermék-elvezetőn vagy annak tisztítóajtaján az ellenőrzést végző szakmunkás elhelyezi az ellenőrzés évszámát és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét jól láthatóan megjelenítő matricát. A szakmunkás az alábbiakat ellenőrzi: 1. A tanúsítványban 1.1. a nyilvántartás alapján rögzített adatokat, 1.2. az előző ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat során dokumentált hiba, szabálytalanság megszüntetését, amely ha a 7. § (1) bekezdése értelmében műszaki vizsgálatot igényelt, akkor annak meglétét (helyszíni vizsgálat hiánya esetén, annak pótlására fel kell hívni az ingatlan használójának figyelmét). 2. A tüzelőberendezésnél 2.1. a tüzelőberendezés külső állapotát, 2.2. a tüzelés módját, 2.3. a környezetében tárolt, beépített anyagokat, szerkezeteket, az ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és a tűzvédelem szempontjából, az égéstermék-elvezetőben, illetve környezetében esetleg bekövetkező változások, változtatások, amelyek az égéstermék szabad áramlását akadályozhatják, 2.4. az összenyitott légtérben egyidejűleg, különböző tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezésekre vonatkozó szabályok betartását, 2.5. a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálat során korábban elhelyezett matrica meglétét, ami arra utal, hogy a tüzelőberendezés az égéstermék-elvezető előző ellenőrzésénél már üzemelt, 2.6. gáztüzelő-berendezésnél 2.6.1. a fogyasztói berendezés külön jogszabályban meghatározott műszaki-biztonsági felülvizsgálatot igazoló dokumentum vagy jelző matrica meglétét, érvényességét, 2.6.2. üzem közben az égéstermék tartós visszaáramlását – a telepítés helyiségében és a vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben a külső nyílászárók, és a rendeltetésszerűen zárható szellőzőnyílások zárt állapota mellett – annak érzékelésére alkalmas műszerrel, 2.6.2.1. nyitott égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a belső nyílászárókat is bezárva, a bekapcsolást követően, és visszaáramlás esetén 5 perc után is, 2.6.2.2. zárt égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a tüzelőberendezés helyiségében vagy azzal légtér-összeköttetésben álló helyiségekben elszívásos szellőztetés maximális teljesítménnyel való működtetése mellett a bekapcsolást követően. 3. Az égéstermék-elvezetőnél 3.1. a tisztítási, ellenőrzési feltételek meglétét, 3.2. az ellenőrző-, tisztítóajtók állapotát, zárhatóságát, 3.3. az összekötő elem ellenőrzési tisztítási feltételeinek meglétét, 3.4. a teljes nyomvonalon van-e külső elváltozás, repedés, 3.5. a tető feletti állékonyságát, 3.6. a rögzítettséget, 3.7. található-e korrózióra utaló jel, elváltozás a járatban a tisztítónyílásnál, 3.8. a járat átjárhatóságát, szabad keresztmetszetét a teljes nyomvonala mentén szemrevételezéssel, szükség esetén a járaton átvezetett, arra alkalmas idomszerrel, tisztítószerszámmal, 3.9. szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél szükség esetén a szikrafogó meglétét, 3.10. éghető anyagtól való távolságot. 4. Az égéstermék-elvezető tartozékainak (szikrafogók, kitorkollást módosító szerkezetek, elszívó ventilátorok, huzatszabályozók, robbanó ajtók, égéstermék csappantyúk, melléklevegős csappantyúk és egyéb szabályozó és elzáró szerelvények, kondenzátum elvezetők) állapotát, működőképességét. 5. A biztonságos munkavégzés helyi feltételeit 5.1. kéményseprő-járda, korlát, tetőkibúvó, padlásfeljáró, létra, hágcsó, állványzat, munkaövek rögzítéséhez szükséges szemek, elemek, szerkezetek meglétét, 5.2. más – az égéstermék-elvezetőhöz nem tartozó – vezetékek, antennák zavaró, nem biztonságos jelenlétét, közelségét. 6. A szén-monoxid-érzékelő berendezés üzemeltetésére kötelezett ingatlanok esetében 6.1. a szén-monoxid-érzékelő berendezés meglétét és felszerelését, 6.2. a szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét az elektromos tápellátás kijelzőjének szemrevételezésével, valamint az öndiagnosztikai funkció segítségével, amennyiben azzal a készülék rendelkezik, 6.3. a szén-monoxid-érzékelő berendezés gyártó által megjelölt szavatossági időn belüli használatát, 6.4. a szén-monoxid-érzékelő berendezés tisztításának, karbantartásának, kalibrálásának a gyártó, annak meghatározott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározottak szerinti elvégzésének igazolását, 6.5. a szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentum meglétét. II. Tisztítás A tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető használatából eredő lerakódások, továbbá egyéb az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetét szűkítő vagy azt elzáró anyagok (állattetemek, pókháló, avar, korrózióból, állagromlásból lehulló, visszamaradt építőelem) eltávolítása az égéstermék-elvezető járatából, a koromzsákból, a bekötőnyílásból és az összekötő elemből (ha ennek lehetősége rendeltetésszerűen kialakított). A tisztítást végző szakmunkás vagy – szakmunkás szakmai irányítása mellett – betanított munkás a következő munkafolyamatokat végzi: 1. Lerakódás tisztítását (seprés) Az égéstermék-elvezető tisztítását a járat és az összekötőelem teljes hosszában a kitorkolláson vagy beépített tisztítónyíláson keresztül, esetleges bonthatóság esetében a bontást követően a járat anyagának, kialakításának, keresztmetszetének és hosszának megfelelő szerszámmal mechanikus módon, vegyszeres technológia alkalmazása nélkül. Szükség esetén tisztítani kell az égéstermék-elvezető egyéb tartozékait is. 2. Szűkület vagy dugulás elhárítását 2.1. Ha az 1. pont alapján a tisztítás nem megoldott, úgy az égéstermék-elvezető anyagának és méretének figyelembevételével megválasztott golyózással kell megpróbálni a hibát elhárítani. 2.2. Ha nem hárítható el a hiba, úgy a szűkület vagy dugulás helyét meg kell jelölni és fel kell szólítani az ingatlan használóját a tüzelőberendezés üzemeltetésének a hiba elhárításáig történő szüneteltetésére. 3. Az égéstermék-elvezető alján összegyűlt kéményseprésből származó hulladékot az ingatlan használója által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedénybe helyezi és a helyszínen hagyja. 4. Az összekötő elem belső járatának tisztítását, anyagának, keresztmetszetének, kialakításának megfelelő kéményseprő szerszámmal, mechanikus módon, a beépített ellenőrző-, tisztítónyíláson keresztül vagy annak hiányában, ha annak lehetősége biztosított, oldással, roncsolás nélküli bontással. III. Égetés Ha a II. Tisztítás rész 1. pontja alapján a tisztítás nem megoldható és a lerakódás éghető, valamint a járat-, az égéstermék-elvezető anyaga azt lehetővé teszi, akkor a járat kiégetését külön egyeztetett időpontban kell végezni a szükséges biztonsági feltételek figyelembevételével. Az égetést végző szakmunkások az alábbiak szerint járnak el: 1. Az égetést lehetőség szerint szakaszosan kell elvégezni, a felső szakasszal indítva. 2. Nem szabad a kiégetést elvégezni 2.1. ha a járat keresztmetszete meghaladja a 729 cm˛-t, 2.2. szeles időben, 2.3. ha az égéstermék-elvezető teljes hosszában nem ellenőrizhető és nem körüljárható, 2.4. ha nincs alsó vagy felső tisztítási, illetve ellenőrzési lehetősége az égéstermék-elvezetőnek, 2.5. ha nem áll rendelkezésre víz az esetleges hűtésre, oltásra, 2.6. amennyiben az égéstermék-elvezető falazata repedezett, tető feletti szakasza omladozó, 2.7. amennyiben a környezetében lévő éghető épületszerkezetekre gyújtási veszélyt jelent, 2.8. amennyiben az égéstermék-elvezető igazoltan koromégéssel szemben nem ellenálló. 3. Az égetés alatt a szakmunkásoknak folyamatosan ellenőrizni kell az égéstermék-elvezető nyomvonalát. Az égetést követően a járat anyagának, kialakításának, keresztmetszetének és hosszának megfelelő szerszámmal mechanikus módon a tisztítást is el kell végezni. 4. Ha az égéstermék-elvezetőben lévő éghető lerakódás sem kéményseprő-ipari szerszámokkal, sem kiégetéssel nem eltávolítható, úgy az élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése miatt a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint kell eljárni. IV. Műszaki felülvizsgálat A műszaki felülvizsgálat az égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérése, ami kiterjed a vonatkozó műszaki előírások betartása, valamint a járat tömörségének vizsgálatára. A műszaki felülvizsgálat során a szakmunkások az alábbiakat végzik: 1. Égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérését szemrevételezéssel 1.1. az égéstermék-elvezető korróziós károsodásának, állagromlásának teljes hosszban történő felmérését annak érdekében, hogy az várhatóan megfelel-e a következő négyéves ciklusban, 1.2. az égéstermék-elvezető tartozékainak műszaki állapotfelmérését, működőképességét, 1.3. az égéstermék-elvezető nyomvonalvezetésének, teljes hosszban történő vizsgálatát, az esetleges sérülések, átalakítások felderítését, az egyéb épületgépészeti és elektromos vezetékektől, berendezésektől való távolságát, kapcsolatát azokkal. 2. Vonatkozó műszaki előírások betartását 2.1. az égéstermék-elvezető kitorkollásának környezetében bekövetkezett változásokat, a működést korlátozó vagy akadályozó épületelemek, elektromos és egyéb vezetékek, növényzet vagy a vizsgált égéstermék-elvezetőnek a környezetére ható károsító hatásának megítélését a vonatkozó előírások szerint, 2.2. szabálytalan és nem megfelelő helyen, illetve helyiségekben kialakított bekötések felderítését, 2.3. építési előírásoknak és a rendeltetésszerű használatnak való megfelelés vizsgálatát, az égéstermék-elvezetővel és tartozékaival összefüggésben, és azok környezetében szemrevételezéssel. 3. Járat tömörségének vizsgálatát 3.1. Nyitott, természetes huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető 729 cm2-nél nem nagyobb keresztmetszetű járatát, nem megfelelő tömörségre utaló hiba (például káros korrózió, repedezett falazat) esetében vizsgálni kell a vonatkozó technológiai előírások figyelembevételével az alábbi két módszer egyikével. 3.1.1. Füsttömörségi vizsgálat során a felmelegített égéstermék-elvezető alján az egyik szakmunkás arra alkalmas anyaggal füstöt képez, a járat bekötőnyílásainak lezárását követően, a másik szakmunkás a felső tisztítás helyén a füst megjelenésekor lefojtja a járatot, majd teljes hosszában, szemrevételezéssel ellenőrzik a füstszivárgást. 3.1.2. Gáztömörségi (szivárgási érték) vizsgálat során környezeti hőmérsékleten az egyik szakmunkás az égéstermék-elvezető kitorkollását, a csatlakozási helyeket tömören lezárja, míg a másik szakmunkás az egyéb nyílások, csatlakozási helyek tömör lezárását végzi, majd ezt követően a vonatkozó szabvány (vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás) szerinti túlnyomás alá helyezi az égéstermék-elvezető járatát és elvégzi a szivárgási érték meghatározását, amely a vonatkozó szabvány (vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás) által meghatározott mértéket nem lépheti túl. 3.2. Túlnyomásos égéstermék-elvezető gáztömörségének vizsgálata esetén az alábbi módszerek egyikét kell alkalmazni. 3.2.1. A gáztömörségi vizsgálat megegyezik a 3.1.2. pontban leírtakkal, csak a nyomásfokozatnak megfelelően más szivárgási érték figyelembevételével. 3.2.2. Olyan égéstermék-elvezető esetében, ahol az égéstermék-elvezetőt egy égési levegő bevezetésére szolgáló héj vesz körül teljes hosszban, a „C” típusú gáztüzelő-berendezés üzemeltetése közben az égési levegő bevezető járatában az oxigén-tartalom mérésével lehet következtetni a nem megfelelő tömörségre. Ha az égéshez beáramló levegő oxigén tartalma 20,6% alá csökken, az égéstermék-elvezető járatának gáztömörségét nem megfelelőnek kell minősíteni. V. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez szükséges (égési, hígítási) levegő utánpótlásának ellenőrzése A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nyitott égésterű tüzelőberendezések esetében az alábbiakat ellenőrzi: 1. Telepítés helyiségében vagy azzal légtérkapcsolatban álló helyiségekben van-e 1.1. reteszelés nélkül működő depressziót keltő gépi berendezés – külső légtérbe vezetett páraelszívó, – szellőztetési célt szolgáló elszívó ventilátor, – egyéb, nyitott égésterű tüzelőberendezésbe vagy annak égéstermék-elvezetőjébe telepített égéstermék-ventilátor, – külső légtérbe vezetett szárító mosógép, – központi porszívó, – központi szellőztetés tetőventilátorral, – mobil klíma, – technológiai elszívás, 1.2. reteszelés nélkül – jellemzően függőleges tengelyirányú – égéstermék-elvezetővel üzemeltetett egyéb nyitott égésterű szilárd- vagy olajtüzelésű tüzelőberendezés, 1.3. külső határoló falazatába beépített teljes vagy részleges légzárású nyílászáró. 2. Meglévő szellőzőnyílások, légbeeresztő szelepek teljes vagy részleges eltakarását, lezárását, reteszelt légbefúvó ventilátor üzemképes állapotát. Ha az ellenőrzés során az 1. és 2. pontokban szereplő, bármelyik, az égési és hígítási levegő utánpótlását akadályozó állapot fennáll, az ingatlan használójának figyelmét fel kell hívni szóban és írásban a tüzelőberendezés üzemeltetésének veszélyére, megfelelő szakember bevonásának szükségességére. VI. Az égéstermék paraméterének ellenőrzése 1. Üzemelő gáztüzelő-berendezésnél az égéstermék (3 tf % oxigén tartalomra visszaszámolt) CO-tartalmának ellenőrzése műszeres méréssel. 1.1. A méréshez – a túlnyomásos égéstermék-elvezetők kivételével –, ha nincs kialakított mérőnyílás, az összekötőelemen – a biztonságos használatot és az életet nem veszélyeztető módon – mérőfuratot kell kialakítani, amelyet a mérést követően le kell zárni és lehetőség szerint az összekötő elem elforgatásával fal felé elfordítani. 1.2. A mérést csak kalibrált műszerrel szabad végezni. 1.3. A mérés eredményéről az ingatlan használóját a helyszínen írásban tájékoztatni kell, továbbá fel kell szólítani 1.3.1. 500–1000 ppm közötti érték esetén a karbantartás szükségességére, 1.3.2. 1000 ppm túllépése esetén a gáztüzelő-berendezés üzemeltetésének leállítására. VII. A használattal és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat Az égéstermék-elvezető használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat a vonatkozó jogszabályok, szabványok (vagy azokkal egyenértékű más műszaki megoldások), gyártói előírások, a tervdokumentáció, valamint a kéményseprő-ipari technológiák figyelembevételével, kéményseprőmester irányításával történik. A vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie: 1. A 7. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatok szempontjai: 1.1. a vizsgált égéstermék-elvezető típusának, minősítésének és osztályokba sorolásának, és a beüzemelésre váró vagy tervezett tüzelőberendezés (tüzelőberendezések) egyeztetése, beazonosítása, alkalmassága, 1.2. a gyártó kezelési és építési utasításainak betartása, 1.3. a tartozékok helyes, szakszerű beépítése, 1.4. az éghető anyagoktól való megfelelő távolsága, 1.5. az égéstermék-elvezető tábláján rögzített adatok pontossága, 1.6. az égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés áramlás- és hőtechnikai megfelelőségének, méretezésének vagy egyenértékű csőhossz számításának összevetése a helyszíni adatokkal, 1.7. az égéstermék-elvezető építésének, szerelésének lehetősége, figyelembe véve a vonatkozó műszaki és jogi előírásokat, valamint az építési, hatósági engedélyeket, 1.8. az alsó ellenőrzési és tisztítási lehetőség helye, kialakítása, megközelíthetősége, méretkialakítása, a kondenzátum összegyűjtésének és elvezetésének módja, az alkalmazott anyagok, szerkezetek alkalmassága, esetleges nyomáskiegyenlítő nyílás mérete, kialakítása, helye, koromzsák-akna mérete, 1.9. az égéstermék-elvezető 1.9.1. megközelíthetősége, 1.9.2. épületen belüli nyomvonalvezetése, 1.9.3. rögzítése, iránytörése, födémeken és a tetőn való átvezetése, 1.9.4. szabálytalan bekötések feltárása, 1.9.5. falazatának esetleges megfúrása, megvésése, terhelése, hőszigeteltsége, annak védelme, 1.9.6. falon kívül és szerelőaknában a rögzítés módja, 1.9.7. az éghető anyagoktól való távolságtartása, 1.9.8. a járat átjárhatósága, belső felületének, illesztéseinek alkalmassága, mechanikai védelme, 1.9.9. összekötő elem esetében az előzőeken túl, annak roncsolás nélküli bonthatósága, oldhatósága vagy tisztító-, ellenőrzőnyílásainak megléte, azok méretei, kezelhetőségük, a bekötőnyílás mérete, az abba való illesztés kialakítása, 1.10. az égéstermék-elvezető alsó-felső ellenőrzési, tisztítási lehetősége és annak helye, a tisztítónyílás mérete, kialakítása, megközelíthetősége, a megközelítés szerkezeti elemeinek (létrák, hágcsók, tetőkibúvók, kéményseprő-járdák, korlátok, állványok, járható felületek) munkavégzés szempontjából való alkalmassága, megfelelőségének igazolása, teljesítménynyilatkozat megléte, méretkialakítása, az alkalmazott anyagok, elemek, szerkezetek alkalmassága, 1.11. az égéstermék-elvezető tető feletti, a környező építményekhez, és a környezet egyéb, a működést befolyásoló elemeihez viszonyított magassága, egyéb zavaró körülmények feltárása, kitorkollásának elhelyezkedése, környezetre gyakorolt hatása, védőtávolságok betartása, égési levegő bevezető nyílása és annak kapcsolata az egyéb égéstermék-elvezetőkkel, állékonysága, falazatának esetleges megfúrása, vésése, megterhelése, hőszigeteltsége, annak védelme, kitorkollást módosító szerkezet, elszívó ventilátor megléte, alkalmazhatósága, alkalmassága, 1.12. az égéstermék-elvezető és az egyéb tartozékok esetleges korróziós elváltozása, sérülése, átalakítása, 1.13. az égéstermék-elvezető tömörsége, szivárgási értéke (a vizsgálat alkalmával a IV. Műszaki felülvizsgálat rész 3. pontjában foglaltak alapján kell eljárni, és a tüzelőberendezéshez tartozó vagy ahhoz csatlakoztatott túlnyomásos égéstermék-elvezető esetén kizárólag szivárgási érték mérőműszerrel végezhető a vizsgálat), 1.14. az égéstermék-elvezető biztonságos működését szolgáló tartozékok ellenőrzése (huzatszabályzók, csappantyúk, robbanóajtók, fojtások, égéstermék elszívó és füstgázventilátorok stb.), alkalmassága, kialakítása, működőképessége, 1.15. szükség esetén az égési és hígító levegő-utánpótlás biztosítása. A vizsgálat alkalmával az V. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez szükséges (égési, hígítási) levegő utánpótlásának ellenőrzése résznél leírtak alapján kell eljárni, 1.16. az égéstermék-elvezető méretezésénél figyelembe vett adatok [geometriai méretek, alaki ellenállást okozó elemek, tartozékok, kialakítások, járat és az összekötőelem belső felülete, hőszigetelések, tüzelőberendezés (tüzelőberendezések) paraméterei, tüzelőanyag paraméterei, méretezési hőmérsékletek] beazonosítása. 2. A 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az alábbi szempontok szerint szükséges a megrendelés tárgya függvényében a helyszíni vizsgálatot elvégezni: 2.1. az égéstermék-elvezető beazonosítása, 2.2. nyomvonalának ellenőrzése, 2.3. tüzelőberendezések bekötéseinek ellenőrzése, nem használt bekötő-, csatlakozó nyílások, elemek feltárása, beazonosítása, 2.4. tisztítónyílások, ajtók beazonosítása, 2.5. a vizsgálatot követő beavatkozás tisztázása, 2.6. az egyéb célra történő igénybevétel hatása a többi égéstermék-elvezetőre, szellőző kürtőkre, azok biztonságos működésére, 2.7. társasházak esetében az ingatlan tulajdonosainak írásos nyilatkozata, beleegyezése, esetleg társasházi közgyűlési jegyzőkönyv másolatának bekérése, 2.8. a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatok esetében a vizsgálatot követően az égéstermék-elvezetőre csatlakoztatott tüzelőberendezésen (tüzelőberendezéseken) a vizsgálatot igazoló, a műszaki vizsgálat évszámával, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevével és a tüzelőberendezés egyedi azonosítására alkalmas jelzéssel ellátott matricát kell elhelyezni. 3. Szén-monoxid-érzékelő berendezés használatára vonatkozó kötelezettség fennállása esetén a vizsgálat során az „I. Ellenőrzés alcím” 6. pontjában meghatározottak szerint kell eljárni. VIII. A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálat A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálatot kéményseprőmester végzi. A 8. § (3) bekezdésének megfelelő építészeti, gépészeti tervek felülvizsgálatáról kiadott kéményseprő-ipari nyilatkozat esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervdokumentáció égéstermék-elvezetőre vonatkozó tervrészeinek egy másolatát megőrzi, és az összes tervlapot és a műszaki leírás égéstermék-elvezetőt érintő minden oldalát bélyegzővel, dátummal és a nyilatkozatot készítő aláírásával látja el. Az 5. mellékletnek megfelelő nyilatkozat aláírt első példányát kell a megrendelőnek átadni. IX. Eszközjegyzék

Eszközök, amelyek állandó felszerelések és a munkavégző rendelkezésére kell, hogy álljanak, mint minimálisan szükséges eszközök Sormunka és megrendelt ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás Műszaki felülvizsgálatok, megrendelt műszaki vizsgálatok

1. Tolókefe (többféle hosszúságú, kialakítású és anyagú szárak, különböző anyagú és méretű kefefejekkel, pumkefék) X

2. Golyós-kötél (különböző anyagú és méretű golyókkal) X

3. Rugósaparát és golyós kötélre szerelhető különböző kefefejek (különböző méretekben) X

4. Égéstermék-visszaáramlást érzékelő műszer X

5. Kézi kefe (partvis) X

6. Csőkefe (többféle hosszúságú és anyagú szárak, különböző anyagú és méretű kefefejekkel) az összekötő elem tisztításához X

7. Kaparóvas X

8. Koromvonó X

9. Kéményseprű X

10. Égető kanna (gázolajos vagy PB-s) X

11. Kéménykulcs X X

12. Zseblámpa X X

13. Gyújtó eszköz X X

14. Szivacsdugók füstnyomás próbához, esetleg tisztításhoz (különböző méretben és formában) X X

15. Kéményvizsgáló tükör, páralemez X X

16. Mérőszalag X X

17. Kézi szerszámok (kéménykalapács, csavarhúzó, fogó, franciakulcs) X X

18. Munkaruha (formaruha) X X

19. Munkavégzéshez szükséges nyomtatványok X X

20. Egyéni védőfelszerelések (láb, kéz, légzés, szem, fej) X X

21. Kéményvizsgáló ipari kamera

X

22. Füstpatron

X

23. Szivárgási-érték mérőműszer, tartozékaival

X

24. Tüzeléstechnikai mérőműszer (O2, CO2, CO, p, t) X X

25. Kézi elektromos fúrógép, fémfúrószárakkal

X

26. Elektromos hosszabbító

X

27. Digitális fényképezőgép vagy képrögzítésre alkalmas egyéb elektronikus eszköz

X

28. Rádió adó-vevő vagy egyéb elektronikus kommunikációs eszköz

X 2. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó TANÚSÍTVÁNY

ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐK ELLENŐRZÉSE, SZÜKSÉG SZERINTI TISZTÍTÁSA, 4 ÉVENKÉNTI MŰSZAKI FELÜLVIZSGÁLATA Jelen tanúsítvány nem használható fel tüzelőberendezés cseréjéhez, új tüzelőberendezés üzembe helyezéséhez, használatbavételi engedélyezési eljárásokhoz, égéstermék-elvezetők újbóli üzembe helyezéséhez! Azonosítók: Ingatlan címe: Tulajdonos neve: Értesítési címe:

Használó neve: Értesítési címe: Időlegesen használt (I):

Csoport/járat számjelzése

Légtér összeköttetések száma: …db Égéstermék-elvezető Jele

A kéményseprő-ipari tevékenység elvégzése:

Ellenőrzés / bontható bekötés száma

Kéményseprő helyszíni megjelenése: I/N Ellenőrzés: I/N Műszaki felülvizsgálat: I/N

K, N járat / összekötő elem hossz (m)

/ Tisztítás: I/N

Használat célja

A kéményseprő helyszíni megjelenését igazoló személy neve: A kéményseprő helyszíni megjelenését igazoló személy aláírása: Tüzelőberendezés Teljesítmény kategória

Műszaki-biztonsági felülvizsgálat érvényes:

Szén-monoxid-mérés szükséges (C)

Igen / Nem „Nem” válasz esetén pótolni kell!

Ellenőrzési szempontok előző / jelen ellenőrzés hibakódja / megfelelő (I) Hibakód, jelölés magyarázata a hátoldalon!

- tüzelőberendezés külső állapota

Karbantartás a gyártó előírása szerint! Javítani kell a hibákat a következő ellenőrzésig! - levegő utánpótlás

Hibajelzés esetén az üzemeltetés veszélyes!

Hibajelzés esetén TILOS az üzemeltetés a kéményseprő által igazolt kijavításig! Felszólítás a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére (hiba leírása): Igen/Nem Szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles (Igen - Nem): Szén-monoxid-érzékelő berendezés elhelyezésére kötelezett tüzelőberendezéssel felszerelt helyiségek száma: A szén-monoxid-érzékelő berendezés megléte. Igen (I) / Nem (N) A szén-monoxid-érzékelő berendezés helye, helyisége (kazánház, szoba, közlekedő, konyha stb.). A tesztelés alapján a szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképessége megfelelő. Igen (I) / Nem (N) Tisztítás, karbantartás megtörténte (I) / (N)

Kalibrálás megtörténte (I) / (N)

Műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentum megléte (I) / (N)

A szavatossági idő, a működőképesség határideje lejárt. Igen (I) / Nem (N) Hiba részletes leírása: Egyebek: Az ingatlan a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 1. § 3. pont szerinti gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van jegyezve (Igen - Nem): A kéményseprő-ipari tevékenységet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény, a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai szabályairól szóló BM rendelet szabályozza KITÖLTÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Az égéstermék-elvezetőre kötött tüzelőberendezések használatának célja [kazán (K), vízmelegítő (V), egyedi fűtő (F), kombi (C), hőlégfúvó (H), technológiai (T), egyéb (E)] / CO-mérés szükségessége (C). Gáztüzelő-berendezés névleges bemenő hőteljesítmény kategóriái: tüzelőberendezés hőteljesítménye < 11 kWth (A), 11 kWth < tüzelőberendezés hőteljesítménye <60 kWth (B), 60 kWth < tüzelőberendezés hőteljesítménye <140 kWth (C), 140 kWth < tüzelőberendezés hőteljesítménye <500 kWth (D). HIBAJEGYZÉK Hibakód Hiba leírása: 1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető használata tilos a hiba igazolt kijavításáig! 1/a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető 1/b használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága 1/c a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása 1/d ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg 1/e szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya 1/f B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve – tartalmazó égéstermék-elvezető használata 1/g a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata 1/h nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem 1/i a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása 1/j az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma Egyéb hibák (A jelzett hibák kijavítása a következő ellenőrzésig szükséges, a hatósági eljárás megelőzése érdekében.) Hibakód Hiba leírása Hibakód Hiba leírása 2. Nem megfelelő az égéstermék-elvezető 4. Nem megfelelő a tüzelőberendezés 2/a tisztítási, ellenőrzési feltétele 4/a külső állapota 2/b járatának szabad keresztmetszete 4/b tüzelés módja 2/c külső állapota 4/c a környezetében tárolt, beépített anyagok, szerkezetek kapcsolata (az ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és a tűzvédelem szempontjából) 2/d tömörsége

2/e belső állapota

2/f kitorkollásának helyzete 5. Nem megfelelő a levegő-utánpótlás, az üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges 2/g tartozékainak állapota 5/a a mesterséges elszívó berendezés egyidejű üzemeltetésének lehetősége miatt (páraelszívó, szellőző ventilátor, központi porszívó, ruhaszárító, mobil klíma) 2/h falvastagsága, utólag megvésték

3. Nem megfelelő az összekötő elem 5/b az egyéb nyitott égésterű tüzelőberendezéssel való egyidejű üzemeltetés lehetősége miatt 3/a ellenőrzési, tisztítási feltétele 5/c a külső nyílászárók tömítettsége miatt, nyitott égésterű tüzelőberendezés esetén fokozott légzárású nyílászárónál légbeeresztő nyílás, szelep, szellőző nyílás hiánya 3/b járatának szabad keresztmetszete 5/d légbeeresztő nyílások, szelepek, kiegészítő légteret biztosító szellőző nyílások nem megfelelő működése miatt 3/c állapota

3/d tömörsége 6. Szabálytalan bekötés az égéstermék-elvezetőn ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA, ÚJBÓLI HASZNÁLATBAVÉTELE, VALAMINT A BEKÖTÖTT TÜZELŐBERENDEZÉS CSERÉJE, ILLETVE ÚJ TELEPÍTÉSE A KÉMÉNY MEGFELELŐSÉGÉT IGAZOLÓ KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT HIÁNYÁBAN TILOS!

Az égéstermék-elvezetők jele Karakter 1. 2. 3. 4. Jelentése E Egyedi, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW és az alatti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető. K Központi, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető, 4096 cm2 járat keresztmetszetig. N Nagy járat-keresztmetszetű, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető 4096 cm2 járat keresztmetszet felett, 10 000 cm2-ig. G Gyűjtő jellegű, több építményszintről igénybe vett égéstermék-elvezető.

N Nyitott égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés a felállítási helyiségéből veszi az égéshez szükséges levegőt.

Z Zárt égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés a külső légtérből veszi az égéshez szükséges levegőt.

T Tartalék égéstermék-elvezető.

H Huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.

T Túlnyomás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.

S Szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető.

G Gáznemű tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető. 3. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó TANÚSÍTVÁNY-KIVONAT

ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐK ELLENŐRZÉSE, SZÜKSÉG SZERINTI TISZTÍTÁSA, 4 ÉVENKÉNTI MŰSZAKI FELÜLVIZSGÁLATA Jelen tanúsítvány kivonat nem használható fel tüzelőberendezés cseréjéhez, új tüzelőberendezés üzembe helyezéséhez, használatbavételi engedélyezési eljárásokhoz, égéstermék-elvezetők újbóli üzembe helyezéséhez! Azonosítók: Ingatlan címe: Tulajdonos neve: Értesítési címe: Használó neve: Értesítési címe: Időlegesen használt (I): A kéményseprő-ipari tevékenység elvégzése Kéményseprő helyszíni megjelenése: I/N Ellenőrzés: I / N Műszaki felülvizsgálat: I / N Tisztítás: I / N a) Az égéstermék-elvezető megfelelő: I / N Az égéstermék-elvezető jele: b) Az égéstermék-elvezető megfelelő: I / N Az égéstermék-elvezető jele: c) Az égéstermék-elvezető megfelelő: I / N Az égéstermék-elvezető jele: [Az ingatlanban fellelhető valamennyi, a 9. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő égéstermék-elvezetőt fel kell tüntetni] Hiba részletes leírása (a hibával érintett égéstermék-elvezető jelének és az ingatlanban való fellelhetőségének pontos meghatározásával együtt): Életet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető hiba fennáll (hiba leírása): Igen / Nem Felszólítás a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére: Igen / Nem Életet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető hiba fennállása esetén az égéstermék-elvezető üzemeltetése TILOS a kéményseprő által igazolt kijavításig! Egyéb hiba esetén az égéstermék-elvezető üzemeltetése veszélyes, a hibát a következő ellenőrzésig ki kell javítani! Munkavégző neve: Munkavégző aláírása: A kéményseprő helyszíni megjelenését igazoló személy neve: A kéményseprő helyszíni megjelenését igazoló személy aláírása: A kéményseprő munkavégzését igazoló személy neve: A kéményseprő munkavégzését igazoló személy aláírása: 4. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó: KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐK MŰSZAKI VIZSGÁLATÁRÓL Azonosítók:

Sorszám: Az ingatlan címe: Tulajdonos neve: Címe, irsz: Megrendelő neve: Címe, irsz: helység:

helység:

helység: közterület:

közterület:

közterület:

hsz: tel: hsz: tel:

hsz: lh:

lh:

lh: em:

em:

em: ajtó:

ajtó:

ajtó: Az ingatlan jellege: Helyrajzi szám: Tengerszint feletti magasság: Égéstermék-elvezetők db száma: Légtér-összeköttetések száma: A megrendelt műszaki vizsgálat célja: MŰSZAKI ADATOK csoport számjelzése

járat számjelzése

Tüzelőberendezés Tüzelőanyag: földgáz (G), propán-bután (PB), szén (C), fa (F), olaj (O), egyéb (E)

Jellege / db szám

Égéstermék-elvezetés szerinti besorolása Bxx, Cxx

Gyártmánya

Típusa

Névleges bemenő hőterhelése (kWth)

Füstcsonk mérete (mm)

Telepítési helyisége

Összekötő elem, levegő-bevezető „Cső a csőben” (C) vagy szétválasztott (S) rendszer

Összekötő elem Teljes hossza / ebből függőleges hossz (m)

Keresztmetszeti mérete (-i) (mm)

Iránytörései (X°/db)

Összekötő elem / külső burkolat anyaga

Hőszigetelésének / külső burkolatának vastagsága (mm)

Teljes hossza / ebből függőleges hossz (m)

Levegő- bevezető Keresztmetszeti mérete (-i) (mm)

Iránytörései (X°/db)

Levegő bevezető / külső burkolat anyaga

Hőszigetelésének / külső burkolatának vastagsága (mm)

Égéstermék- elvezető Kéményseprő-ipari jelölése

Gyártmánya

Típusa

Kialakítása: épített (E), bélelt (B), szerelt (S), oldalfalon kivezetett (O)

Hőmérséklet /nyomás/nedvességgel szembeni ellenállás osztályai

Korrózióállósági / koromégéssel szembeni ellenállás / éghető anyagtól való távolságtartás osztályai

Alsó tisztítónyílásának helyisége

Járatának mérete (-i) (mm)

Járatának lakótéri / padlástéri / tető feletti függőleges hossza (m)

Járatának lakótéri / padlástéri / tetőn kívüli teljes hossza (m)

Legalsó / legfelső bekötésektől mért távolság a kitorkollásig (m)

Járatának iránytörései (X°/db)

Járatának / külső burkolatának anyaga

Járatának / hőszigetelésének / külső burkolatának vastagsága (mm)

Szén-monoxid-érzékelő berendezés használatára kötelezett igen (I) - nem (N) / van (V) - nincs (N)

Szén-monoxid-érzékelő berendezés szavatossági idő szempontjából megfelelő (M) - nem megfelelő (N) / működőképes igen (I) - nem (N)

Használaton kívül helyezésének műszaki megfelelősége elfogadva: igen (I) – nem (N)

Sorszám: A vizsgálat során feltárt hibák, szabálytalanságok A hő- és áramlástechnikai méretezés adatai megegyeznek a vizsgálat alkalmával feltárt adatokkal: igen (I), nem (N)

A műszaki vizsgálat bontás nélküli szemrevételezéssel, a vonatkozó jogszabályi, tűzrendészeti és szabványelőírások alapján történt. Az egyes jelölések és hibakódok beazonosíthatók a mellékelt hibajegyzékben. Ha a műszaki vizsgálat eredményével a megrendelő vagy a tulajdonos nem ért egyet, észrevételével a területileg illetékes első fokú tűzvédelmi hatósághoz fordulhat jogorvoslatért!

Életet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető hiba kódja Hibajelzés esetén TILOS az üzemeltetés a kéményseprő által igazolt kijavításig!

Rendeltetésszerű használatra alkalmas (I) nem alkalmas (N)

Szöveges kiegészítés (szükség esetén pótlapon folytatható): Tetőalaprajz vagy alaprajzi részlet, esetleg a szöveges kiegészítés folytatása: A vizsgálatot végző kéményseprőmester neve: Oklevélszáma:

Dátum: év, hó, nap. Aláírása:

Megrendelő vagy megbízott neve: A vizsgálatot végző szakmunkás neve: P. H. Aláírása: Aláírása:

A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZATOT NEM HELYETTESÍTI A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ SORMUNKÁNÁL ALKALMAZOTT TANÚSÍTVÁNYA. ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA, ÚJBÓLI HASZNÁLATBAVÉTELE, VALAMINT A BEKÖTÖTT TÜZELŐBERENDEZÉS CSERÉJE, ILLETVE ÚJ TELEPÍTÉSE A KÉMÉNY MEGFELELŐSÉGÉT IGAZOLÓ KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT HIÁNYÁBAN TILOS! A kéményseprő-ipari tevékenységet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény, a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai szabályairól szóló BM rendelet szabályozza KITÖLTÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A megrendelt műszaki vizsgálat célja a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 7. §-a szerint: 3.1. Új égéstermék-elvezetők kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata. 3.2. Újonnan épített vagy szerelt felújított, átalakított vagy újból használatba vett égéstermék-elvezetők üzembe helyezés előtti vizsgálata. 3.3. Tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere, új tüzelőberendezés üzembe helyezése esetén az üzembe helyezést megelőzően az érintett égéstermék-elvezetők vizsgálata. 3.4. Meglévő égéstermék-elvezető bontását, funkciójának megváltoztatását, használaton kívül helyezését, illetve az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítást megelőző helyszíni vizsgálat. Az égéstermék-elvezetőre kötött tüzelőberendezések használatának célja, jellege: [kazán (K), vízmelegítő (V), egyedi fűtő (F), kombi (C), hőlégfúvó (H), technológiai (T), egyéb (E)] / CO-mérés szükségessége (C). Az összekötő elem, a légbevezető, égéstermék-elvezető, külső burkolat anyaga: vakolt (V), alumínium (A), acél (S), samott, kerámia (K), műanyag (M), műgyanta (G), flexibilis (F), fix (X), egyéb: .............. (E1) ................ (E2) ................ (E3). HIBAJEGYZÉK Hibakód Hiba leírása: 1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető használata tilos a hiba igazolt kijavításáig! 1/a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető 1/b használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága 1/c a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása 1/d ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg 1/e szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya 1/f B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve – tartalmazó égéstermék-elvezető használata 1/g a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata 1/h nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem 1/i a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása 1/j az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma Egyéb hibák [Az itt jelzett hibák kijavítása a következő ellenőrzésig szükséges, a hatósági eljárás elkerülése végett.] Hibakód Hiba leírása Hibakód Hiba leírása 2. Nem megfelelő az égéstermék-elvezető 4. Nem megfelelő a tüzelőberendezés 2/a tisztítási, ellenőrzési feltétele 4/a külső állapota 2/b járatának szabad keresztmetszete 4/b tüzelés módja 2/c külső állapota 4/c a környezetében tárolt, beépített anyagok, szerkezetek kapcsolata 2/d tömörsége

(az ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és a tűzvédelem szempontjából) 2/e belső állapota

2/f kitorkollásának helyzete 5. Nem megfelelő a levegő utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges 2/g tartozékainak állapota 5/a a mesterséges elszívó berendezés egyidejű üzemeltetésének lehetősége miatt (páraelszívó, szellőző ventilátor, központi porszívó, ruhaszárító, mobil klíma) 2/h falvastagsága, utólag megvésték

3. Nem megfelelő az összekötő elem 5/b az egyéb nyitott égésterű tüzelőberendezéssel való egyidejű üzemeltetés lehetősége miatt 3/a ellenőrzési, tisztítási feltétele 5/c a külső nyílászárók tömítettsége miatt, nyitott égésterű tüzelőberendezés esetén fokozott légzárású nyílászárónál légbeeresztő nyílás, szelep, szellőző nyílás hiánya 3/b járatának szabad keresztmetszete 5/d légbeeresztő nyílások, szelepek, kiegészítő légteret biztosító szellőző nyílások nem megfelelő működése miatt 3/c állapota

3/d tömörsége 6. Szabálytalan bekötés az égéstermék-elvezetőn Az égéstermék-elvezetők jele

Karakter 1. 2. 3. 4. Jelentése E Egyedi, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW és az alatti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető. K Központi, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető, 4096 cm2 járat keresztmetszetig. N Nagy járat-keresztmetszetű, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető 4096 cm2 járat keresztmetszet felett, 10 000 cm2-ig. G Gyűjtő jellegű, több építményszintről igénybe vett égéstermék-elvezető.

N Nyitott égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés a felállítási helyiségéből veszi az égéshez szükséges levegőt.

Z Zárt égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés a külső légtérből veszi az égéshez szükséges levegőt.

T Tartalék égéstermék-elvezető.

H Huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.

T Túlnyomás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.

S Szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető.

G Gáznemű tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető.

5. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT a tervezett vagy tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálatról Tartalmi követelményei sorszám: A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó megnevezése, címe, elérhetősége: A terven szereplő adatok: Építtető: Építkezés helye (hrsz): Tervező neve, címe: A tervezett, illetve a tervezéssel érintett égéstermék-elvezetők száma (db): Észrevételek, javaslatok 1. A választott égéstermék elvezetők típusa 2. Járat összekötő elem keresztmetszete 3. Alsó és felső tisztítási, illetve ellenőrzési lehetőség kialakítása, megközelíthetősége 4. Az égéstermék-elvezető tető feletti kialakítása, kitorkollás helyzete 5. Az égéstermék-elvezető tető feletti, illetve hatásos magassága, védőtávolságok 6. Meglévő épületek és égéstermék-elvezetők, és a tervezett épület és égéstermék-elvezetők kölcsönhatása 7. Égéstermék-elvezető járatának nyomvonala 8. Tartalékfűtés megoldása 9. Egyéb 10. A bemutatott terv kéményseprő-ipari szempontból: megfelel módosítva megfelel nem felel meg Kelt: ........................................., ............... év, ..................................... hónap, ............ nap. Vizsgálatot végző neve, aláírása, mesterlevél száma Átvevő neve, aláírása P. H. 6. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

ADATKÖZLŐ a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. § (4) bekezdésében előírt tűzvédelmi hatósági nyilvántartáshoz KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI SZOLGÁLTATÓ Neve: Címe: Elérhetőségei: KÉPVISELETET ELLÁTÓ TERMÉSZETES SZEMÉLY SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATAI Neve: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: A TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁRA JOGOSULT VAGY KÉPVISELŐJE ADATAI Telefonszáma: Elektronikus levélcíme: Székhelye: Telephelye: TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK ÉS BEFEJEZÉSÉNEK IDŐPONTJA Megkezdés időpontja: Befejezés időpontja: ELLÁTOTT TERÜLET Megye (szolgáltatók esetében) / települések száma, megnevezése (a helyi önkormányzati rendelet alapján, ha van ilyen) db Kelt: ..............................., ............ év, ........................... hó, .......... nap P. H. ................................................. aláírás 7. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

STATISZTIKAI ADATLAP ........................évre ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT*:

KÉMÉNYSEPRŐ-IPARTI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ neve:

címe:

Elérhetőségei: telefonszám

email-cím

KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSI TERÜLETE Megye:

Települések száma:

A Kstv. 2. § (6) bekezdése és 10. § (5) bekezdése szerint térítésmentesen ellátandó ingatlanoknál A Kstv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanoknál Szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető ENHS

*adatszolgáltatásra kötelezett: – a kéményseprő-ipari szerv megyei bontásban – a Kstv. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzat közszolgáltatási szerződésenként 8. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

1. Az égéstermék-elvezetők jele Karakter Jelentése 1. 2. 3. 4. E Egyedi, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW és az alatti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető. K Központi, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető, 4096 cm2 járat keresztmetszetig. N Nagy járat-keresztmetszetű, egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti összes névleges bemenő hőteljesítményű égéstermék-elvezető 4096 cm2 járat keresztmetszet felett, 10 000 cm2-ig. G Gyűjtő jellegű, több építményszintről igénybe vett égéstermék-elvezető. N Nyitott égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés a felállítási helyiségéből veszi az égéshez szükséges levegőt. Z Zárt égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés a külső légtérből veszi az égéshez szükséges levegőt. T Tartalék égéstermék-elvezető. H Huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető. T Túlnyomás hatása alatt álló égéstermék-elvezető. S Szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék- elvezető. G Gáznemű tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető. 2. A Kstv. 2. § (4) bekezdése szerint sormunka keretében ellátott tevékenységek munkaráfordítása

Tevékenységek Égéstermék-elvezetők jele 2.1. Ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, összekötő elem nélkül 2.2. Összekötő elem ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása 2.3. Műszaki felülvizsgálat ENHS 0,37/db 0,17/bekötés 0,80/db ENHG 0,30/db 0,14/bekötés KNHS 0,20/fm 0,20/fm 0,28/fm KNHG 0,14/fm 0,14/fm NNHS 0,30/fm 0,30/fm 0,28/fm NNHG 0,21/fm 0,21/fm ENTS 0,42/db 0,17/bekötés 0,80/db ENTG 0,34/db 0,14/bekötés KNTS 0,24/fm 0,24/fm 0,28/fm KNTG 0,17/fm 0,17/fm NNTS 0,32/fm 0,32/fm 0,28/fm NNTG 0,22/fm 0,22/fm EZHS 0,37/db 0,17/bekötés 0,80/db EZHG 0,30/db 0,14/bekötés KZHS 0,20/fm 0,20/fm 0,28/fm KZHG 0,14/fm 0,14/fm NZHS 0,30/fm 0,30/fm 0,28/fm NZHG 0,21/fm 0,21/fm EZTS 0,42/db 0,17/bekötés 0,80/db EZTG 0,34/db 0,14/bekötés KZTS 0,24/fm 0,24/fm 0,28/fm KZTG 0,17/fm 0,17/fm NZTS 0,32/fm 0,32/fm 0,28/fm NZTG 0,22/fm 0,22/fm GNHS* 0,25/szint 0,17/bekötés 0,36/szint GNHG* 0,2/szint 0,14/bekötés GZHS* 0,25/szint 0,17/bekötés 0,36/szint GZHG* 0,2/szint 0,14/bekötés GZTS* 0,30/szint 0,17/bekötés 0,44/szint GZTG* 0,25/szint 0,14/bekötés ET 0,20/db – 0,40/db KT 0,10/fm 0,14/fm NT 0,15/fm 0,14/fm GT* 0,10/szint 0,16/szint 2.4. Egyéb sormunka keretében végzett tevékenységek Tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzése, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is (légtér-összeköttetésben lévő rendeltetési egységenként) 0,10/db Égéstermék paramétereinek ellenőrzése 0,30/paraméter Gáztüzelő-berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata meglétének ellenőrzése 0,05/db Szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, az érzékelő működőképességének, valamint az érzékelő műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentumok ellenőrzése 0,40/db Megjegyzés: * Mellékcsatornás gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetében a mellékcsatornát plusz szintnek kell tekinteni. 3. A Kstv. 2. § (5) bekezdése szerint sormunka keretén kívül megrendelésre ellátott tevékenységek munkaráfordítása 3.1. Megrendelésre kötelező tevékenységek Tevékenység Munkaráfordítás A 2. pontban meghatározott, de megrendelésre végzett sormunka tevékenységek 2. pontban meghatározott munkaráfordítások szerint A sormunka keretében feltárt az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetése külön egyeztetés alapján 2,00/db/óra Közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzése, tisztítása 0,34/db A 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzése tisztítása 0,60/fm Helyszíni szemle 1,00/alkalom 3.2. A Kstv. 2. § (5) bekezdés f) pontja szerinti műszaki vizsgálatok munkaráfordítása

ENH ENT ET

EZH EZT

GNH GZH GZT GT KNH KNT KT NNH NNT NT

KZH KZT NZH NZT 3.2.1. Új égéstermék-elvezetők kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata 0,84/db 1,16/db 0,40/szint 2,60/db 3,40/db 3.2.2. Újonnan épített vagy szerelt felújított, átalakított vagy újból használatba vett égéstermék-elvezetők üzembe helyezés előtti vizsgálata 1,34/db 2,00/db 0,70/szint 4,00/db 5,00/db 3.2.3. Tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere, új tüzelőberendezés üzembe helyezése esetén az üzembe helyezést megelőzően az érintett égéstermék-elvezetők vizsgálata 0,84/db 1,16/db 0,40/szint 2,60/db 3,40/db 3.2.4. Meglévő égéstermék-elvezető bontását, funkciójának megváltoztatását, használaton kívül helyezését, illetve az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítást megelőző helyszíni vizsgálat 0,68/db 0,92/db 0,30/szint 2,10/db 2,72/db 3.2.5. Helyszíni szemle 1,00/alkalom 1,00/alkalom 1,00/alkalom 1,00/alkalom 1,00/alkalom 3.3. A Kstv. 2. § (5) bekezdés g) pontja szerinti műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálatok munkaráfordítása 3.3.1. Egy lakás, illetve önálló rendeltetési egység esetében 1,00 3.3.2. Két–hat lakás, illetve önálló rendeltetési egység esetében 2,00 3.3.3. Hatnál több lakás, illetve önálló rendeltetési egység esetében épületenként 3,00 3.3.4. Épület központi kéménnyel 60–140 kW 2,00 3.3.5. Ipari és kommunális létesítmények esetében 140 kW felett 2,50 3.3.6. Helyszíni szemle 1,00/alkalom 4. Egyedi égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés költségtérítését az alábbiak szerint kell meghatározni.

ahol Etm: ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás munkaráfordítása, összekötő elem nélkül Mfm: műszaki felülvizsgálat munkaráfordítása, ÉCO: égéstermék CO paraméter ellenőrzésének munkaráfordítása, tg11: az égéstermék-elvezetőre kötött 11 kWth feletti névleges bemenő hőteljesítményű gáztüzelő-berendezés (gáztüzelő-berendezések) száma, gy: ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás évenkénti gyakorisága, ami az időlegesen használt ingatlanok esetében 1/4, Öm: összekötő elem ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás munkaráfordítása, b: bekötések száma, az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható bekötés számával csökkentve, ahol egyedi és gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetén a közösített összekötőelemmel bekötött tüzelőberendezések egy bekötésnek számítanak, EFt: a rendelet 16. § (1) bekezdése alapján az egységnyi munkaráfordításra meghatározott összeg. 5. Gyűjtőjellegű égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés egy szintre jutó díját az alábbi képlettel kell meghatározni.

ahol sz: szintek száma, ahol szintnek kell tekinteni az azonos szinten lévő önálló rendeltetési egységeket is, ha azokat azonos égéstermék-elvezető szolgálja ki. 6. Központi és nagy járat-keresztmetszetű égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés egy folyóméterre jutó díját az alábbi képlettel kell meghatározni.

ahol hé: az égéstermék-elvezető hossza egész számra kerekítve, méterben, hö: az összekötőelem hossza egész számra kerekítve, méterben. 7. Levegő utánpótlás ellenőrzésének díját önálló rendeltetési egységenként az alábbi képlettel kell meghatározni.

ahol Lm: levegő utánpótlás munkaráfordítása, l: önálló légtér-összeköttetések száma az önálló rendeltetési egységben. 8. Műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzési díját az alábbi képlettel kell meghatározni.

ahol MBm: műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzési munkaráfordítása. 9. Szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzésére vonatkozó költségtérítést az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol BCO: szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzési munkaráfordítása, c: szén-monoxid-érzékelő berendezések száma. 10. Társasházban vagy lakásszövetkezeti lakóépületben lévő gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetén a nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanokra vonatkozó Kstv. 2. § (6) bekezdés szerinti költségtérítés meghatározásánál az 5. pont szerinti képletet az alábbi arányszámmal kell megszorozni:

ahol Bk: a gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető azon bekötéseinek száma, amelyek a nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanokhoz tartoznak, Bö: a gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető összes bekötéseinek száma. 9. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

HIRDETMÉNY 1. számú értesítés ________________ település _______________________ (utca/út/tér stb.) _______ házszám Tisztelt Ingatlanhasználó! Értesítem, hogy ________ év ______________ hónap _____ napján ___–___ óra között (első időpont) kötelező kéményellenőrzést végzünk. A-változat* A kéményellenőrzés első időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményellenőrzés második időpontja: ________ év ______________ hónap _____ napján ___–___ óra között B-változat* Ha a fent meghatározott első időpontban a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az égéstermék-elvezető ellenőrzését nem tudja elvégezni, a kéményellenőrzés második időpontjáról külön értesítést küld az Ingatlanhasználónak. Ha az égéstermék-elvezető ellenőrzése az első és második időpontban meghiúsul, az Ingatlanhasználó – a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény alapján – köteles a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátóval harmadik időpontról megállapodni. Ha a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a harmadik időpontban sem tudja elvégezni az ellenőrzést, vagy a harmadik időpontról az Ingatlanhasználó a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátóval nem egyeztet, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó értesíti az illetékes TŰZVÉDELMI HATÓSÁGOT! Kelt:___________, _____ év __________ hónap _____ nap .......................... (a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó neve) Székhelye: .......................... Ügyfélszolgálat címe: .......................... Tel.: ..........................; e-mail: .......................... Ügyfélfogadás ideje: .......................... Hatósági felügyeletet ellátó szerv: .......................... Megyei / Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Cím: .......................... *Az A- és B-változat – a helyi körülményektől függően – vagylagosan alkalmazható. 1 A 21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.