A
jogszabályok szövegei:
2015. évi
CCXI. törvény a kéményseprő-ipari
tevékenységről1
Az
Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenység
hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása,
az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság, a
természeti és épített környezet
levegőtisztaságának védelme, a klímavédelem, az
energiahatékonyság, valamint a
károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a
kéményseprő-ipari tevékenység feltételeinek
megteremtése céljából a következő törvényt
alkotja: 1. Értelmező rendelkezések
1. § E
törvény alkalmazásában 1. égéstermék:
tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék,
amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy
ezek keveréke; 2. égéstermék-elvezető: az
épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból
vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy
több járatot képez, és a tüzelőberendezésben
keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés
égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a
szabadba vezetheti; 3. gazdálkodó szervezet: a
polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti
gazdálkodó szervezet, az állam, a helyi
önkormányzat és a költségvetési szerv
kivételével; 4. használatban lévő
égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető,
amelyre tüzelőberendezés csatlakozik; 5.
használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan
égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását
befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören,
vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával
(kötéssel) lezárták, valamint a lezárás
megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a
kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított
dokumentum igazolja; 6. időlegesen használt
ingatlan: olyan ingatlan, amelyen lakóhelyet
vagy tartózkodási helyet nem létesítettek,
szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem
folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen
nem tartózkodik senki, és amelynek időlegesen
használt jellegét a kéményseprő-ipari szervnek
az ingatlan tulajdonosa jogszabályban
meghatározottak szerint bejelentette; 7.
ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen
használó személy, ennek hiányában vagy ha a
használó személye nem állapítható meg, az
ingatlan tulajdonosa; 8. kéményseprő-ipari
szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amelynek
a gazdálkodó szervezet-típusra irányadó
hivatalos nyilvántartásban bejegyzett
tevékenységei között a kéményseprő-ipari
tevékenység szerepel, és amelyet a tűzvédelmi
hatóság a 7. § (4) bekezdése szerinti
nyilvántartásába felvett; 9.
légtér-összeköttetés: két vagy több helyiség
légterét akkor kell összeköttetésben lévőnek
tekinteni, ha közöttük nyílás van és azon nincs
fokozott légzárású, automatikusan záródó
nyílászáró; 10. nyitott égésterű
tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amely
az égési levegőt a telepítés helyiségéből nyeri,
és az égésterméke az égéstermék-elvezetőn
keresztül a szabadba kerül kivezetésre; 11.
önálló rendeltetési egység: meghatározott
rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség
vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy
az épületen belüli közös közlekedőből nyíló
önálló bejárata van; 12. összekötő elem: az
égéstermék-elvezető szakasza, amely a
tüzelőberendezést a bekötőnyílással összeköti;
13. sormunka: külön megrendelés nélkül, előzetes
értesítést követően, rendszeres időközönként
végzett kéményseprő-ipari tevékenység; 14.
tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan
égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés
célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de
nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés; 15.
tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy
légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő
berendezés, amelyben a működés során égéstermék
keletkezik. 2. A kéményseprő-ipari tevékenységre
vonatkozó szabályok
2. § (1) A
kéményseprő-ipari tevékenységet – a 10. § (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel –
a) a Kormány által kijelölt szervezet (a
továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv)
közfeladatként aa) a természetes személy
tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet
székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be
nem jegyzett ingatlan esetében, ab) a kizárólag
az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló
társasház, lakásszövetkezeti lakóépület
esetében, amelyben az égéstermék-elvezető
társasházi osztatlan közös tulajdonban van, ac)
az ab) alpont alá nem tartozó társasház,
lakásszövetkezeti lakóépület esetében, valamint
b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban
foglaltakon kívüli ingatlanok esetében látja el.
(2) A kéményseprő-ipari tevékenység a) sormunka
keretében és b) sormunka keretén kívül ellátandó
feladatokból áll. (3) Nem tartozik a
kéményseprő-ipari tevékenység körébe a) az
épített cserépkályha, kandalló, kemence csak
bontással oldható összekötő eleme vagy annak
bekötőnyílása, b) a használaton kívüli
égéstermék-elvezető, valamint c) az az
égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére
szolgáló épületrészt, épületet jogerős hatósági
döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek
nyilvánítottak, a döntés visszavonásáig. (4)
Sormunka keretében a) az égéstermék-elvezető
ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását; b)
az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát;
c) a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez
szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését,
figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló
műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
d) az égéstermék paramétereinek ellenőrzését; e)
az összekötő elem ellenőrzését és szükség
szerinti tisztítását; f) a gáztüzelő-berendezés
műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály
szerinti megtörténtének ellenőrzését; valamint
g) a szén-monoxid érzékelő berendezésre
vonatkozó műszaki követelményekről szóló
miniszteri rendeletnek megfelelő szén-monoxid
érzékelő berendezés felszerelésére és
működtetésére vonatkozó kötelezettség
teljesítésének, valamint az érzékelő
működőképességének ellenőrzését kell elvégezni.
(5) Sormunka keretén kívül megrendelésre kell
elvégezni a) az ingatlan használójának felróható
okból elmaradt, sormunkában meghatározott
feladatokat; b) az időszakos ellenőrzések között
esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott
feladatokat; c) az égéstermék-elvezető járatában
lerakódott, csak égetéssel eltávolítható
szurokréteg kiégetését; d) a közvetlen
homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező
tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének
ellenőrzését, tisztítását; e) a 10 000 cm2
feletti járat keresztmetszetű
égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását,
ha annak feltételei adottak; f) az
égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki
vizsgálatokat; g) a tervezett vagy a tervezéssel
érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás
megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot
a benyújtott tervdokumentáció alapján. (6) A
kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari
tevékenységet az (1) bekezdés a) pont aa) és ab)
alpontja szerinti ingatlanok esetében az
előzetes írásbeli értesítése szerinti első és
második időpontban térítésmentesen végzi. Az (1)
bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti
társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben
lévő, nem természetes személy tulajdonában álló
vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként,
telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett
ingatlanok esetében az előzetes írásbeli
értesítés szerinti első és második időpontban is
költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke
az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység
költségének az érintett ingatlanra jutó
arányának felel meg. A kéményseprő-ipari
szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti
ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari
tevékenységet megrendelésre, díjfizetés
ellenében végzi. (7) Az (1) bekezdés b) pontja
szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari
tevékenységet az ingatlan használója a (4)
bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében
jogszabályban meghatározottak szerint köteles a
kéményseprő-ipari szolgáltatótól vagy a (11)
bekezdés szerinti esetben a kéményseprő-ipari
szervtől megrendelni. (8) A (4) és (5)
bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésének
eredményét tartalmazó dokumentum egy példányát a
kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari
szolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak
távollétében az ingatlan használójának,
megrendelés esetén a megrendelőnek igazolt módon
átadja. (9) A kéményseprő-ipari szerv, a
kéményseprő-ipari szolgáltató az
égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott
tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység
elvégzéséhez szükséges műszaki adatairól (a
továbbiakban: műszaki adat) címenként
nyilvántartást vezet. (10) A kéményseprő-ipari
szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenység
megkezdése előtt köteles a tevékenység
folytatására irányuló szándékát a székhelye
szerint illetékes tűzvédelmi hatóságnak
jogszabályban meghatározott módon bejelenteni.
(11) A kéményseprő-ipari szerv látja el a
kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelés
alapján költségtérítés ellenében az (1) bekezdés
b) pontja alá tartozó ingatlanok esetében is, ha
a megyei ellátási területen nem működik
kéményseprő-ipari szolgáltató. (12) A társasházi
és lakásszövetkezeti lakóépületben lévő
ingatlanok (6) bekezdés szerinti tulajdoni
viszonyairól a tárgyév január elsejei állapot
szerint a kéményseprő-ipari szerv felhívására a
társasház közös képviselője, valamint a
lakásszövetkezet elnöke nyilatkozik. (13) A (6)
bekezdés szerinti költségtérítés a társasház,
lakásszövetkezeti lakóépület fekvése szerinti
települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi
kerület) bevétele, a (11) bekezdés szerinti
költségtérítés, valamint a (16) bekezdés
szerinti kiszállási díj – kivéve a 10. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti esetet – az
államháztartás központi alrendszerének bevétele.
A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés
szerinti kiszállási díj – kivéve a 10. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti esetet – és az azzal
összefüggésben megállapított késedelmi kamat,
valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősülnek. A
költségtérítés, valamint a (16) bekezdés
szerinti kiszállási díj megfizetése tekintetében
a közös tulajdonban álló ingatlan esetén az egy
háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok,
a közös használatban álló ingatlan esetén a
használók, illetve birtokosok felelőssége
egyetemleges. (14) A kéményseprő-ipari szerv a
kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséről a
társasház, lakásszövetkezeti lakóépület fekvése
szerinti települési önkormányzatot (a fővárosban
a fővárosi kerületet) a feladatvégzést követő
nyolc napon belül értesíti a (6) bekezdés
szerinti költségtérítés beszedése érdekében.
(15) A költségtérítés megfizetésének felszólítás
ellenére történő elmaradása esetén a
kéményseprő-ipari szerv az állami adóhatóságnál,
a települési önkormányzat az önkormányzati
adóhatóságnál kezdeményezheti a költségtérítés
adók módjára történő behajtását. (16) Az (1)
bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti
ingatlanok esetében, ha a sormunkára a
kéményseprő-ipari szerv előzetes írásbeli
értesítése szerinti harmadik időpontban kerül
sor, az ingatlan használója a kéményseprő-ipari
közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC.
törvényben foglalt közszolgáltatásért a helyi
önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015.
július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díj
(a továbbiakban: közszolgáltatási díj) harminc
százalékának megfelelő összegű kiszállási díjat
fizet a kéményseprő-ipari szervnek. 3. § (1) A
kéményseprő-ipari szerv az időszakos ellenőrzést
és a szükség szerinti tisztítást megrendelés
nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az
ingatlan használójának előzetes írásbeli
értesítése alapján. Ha az ingatlan használójának
a jelzett időpont nem megfelelő, a
kéményseprő-ipari szerv írásban az első
időponttól számított harminc napon belüli
időszakra eső második időpontot jelöl meg,
tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának
felróható okból elmaradó, sormunkában
meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos
ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok
elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az
időszakos ellenőrzés második időpontban történő
meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv és
az ingatlan használója harmadik időpontban
állapodnak meg. (2) Ha a kéményseprő-ipari szerv
vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a
tevékenysége során a szakterületét érintően az
élet és a vagyonbiztonság közvetlen
veszélyeztetését észleli, a) a helyszínen
írásban felszólítja az ingatlan használóját a
tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető
üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a
szabálytalanság megszüntetéséig; b) az a) pont
szerinti felszólítás megküldésével
haladéktalanul tájékoztatja – a veszély
jellegétől függően – a hatáskörrel rendelkező
hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót. (3)
A (2) bekezdés b) pontja szerinti hatóság, a
földgázelosztó a (2) bekezdés b) pontja szerinti
tájékoztatás alapján megtett intézkedéséről a
kéményseprő-ipari szervet és a kéményseprő-ipari
szolgáltatót értesíti. (4) A kéményseprő-ipari
szerv kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás
káreseményt követően térítésmentesen 24 órán
belül jogszabályban meghatározott helyszíni
műszaki vizsgálatot végez. Ennek meghiúsulása
esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni
műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának
bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban
végzi el. (5) A (4) bekezdés szerinti helyszíni
műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari
szolgáltató az ingatlan használójának
megrendelésére, díjfizetés ellenében végzi. (6)
Az égéstermék-elvezető jogszabályban
meghatározott általános ellenőrzésénél gyakoribb
– sormunka keretén belüli – ellenőrzésének,
tisztításának szükségessége és gyakorisága az
égéstermék-elvezető használati és műszaki
állapota alapján állapítható meg. Az
égéstermék-elvezető használati és műszaki
állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a
kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel és ennek
eredményéről az ingatlan használóját és a
tűzvédelmi hatóságot értesíti. 4. § (1)
Kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában az a
természetes személy vehet részt, aki büntetlen
előéletű és nem áll a kéményseprő-ipari
szakterületen végezhető tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges
hatósági erkölcsi bizonyítványt a
kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari
szolgáltató részére a természetes személy
nyújtja be, vagy írásban felhatalmazza a
kéményseprő-ipari szervet vagy a
kéményseprő-ipari szolgáltatót, hogy a
foglalkoztatási jogviszonya érdekében a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből adatot igényeljen. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat,
hogy kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában
részt vevő természetes személy büntetlen
előéletű-e, valamint, hogy a kéményseprő-ipari
szakterületen végezhető tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
áll-e. (3) A kéményseprő-ipari szerv és a
kéményseprő-ipari szolgáltató a (2) bekezdés
alapján megismert személyes adatokat a
természetes személy foglalkoztatásával
összefüggésben a foglalkoztatás időtartama alatt
kezelheti. (4) A kéményseprő-ipari szerv vagy a
kéményseprő-ipari szolgáltató alkalmazásában
lévő természetes személy, valamint az ennek a
tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a
megválasztási és visszahívási jogtól függetlenül
irányítása, ellenőrzése alatt álló gazdálkodó
szervezet, továbbá a kéményseprő-ipari
szolgáltató nem vállalkozhat a természetes
személyt foglalkoztató kéményseprő-ipari szerv
vagy kéményseprő-ipari szolgáltató ellátási
területén égéstermék-elvezető építésére,
szerelésére, bélelésére, javítására,
kéménydtechnikai termékek forgalmazására vagy
más olyan munka elvégzésére, amely a
kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari
szolgáltató által feltárt hiányosság,
szabálytalanság megszüntetésére vagy ehhez
kapcsolódó termék forgalmazására irányul. 3. Az
ingatlan használójának kötelezettségei és jogai
5. § (1)
Az ingatlan használója köteles a
kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari
szolgáltató e törvényben meghatározott
ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha a)
olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely
égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy
ahhoz csatlakozik; vagy b) tartalék
égéstermék-elvezetőt tart fenn. (2) Az ingatlan
használója köteles a) a kéményseprő-ipari szerv
vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és
(5) bekezdésében meghatározott feladatainak
ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges
feltételeket biztosítani; b) a kéményseprő-ipari
szervnek a tevékenysége során megadni a családi
és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és
értesítési helyének címét (a továbbiakban:
személyes adat), az ingatlan címadatait,
valamint a gazdálkodó szervezet nevét,
székhelyét, telephelyét, fióktelepét,
képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy
egyéb nyilvántartási számát; c) a
kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenysége
során az ingatlan címadatait megadni; d) a 3. §
(2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben a
tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető
üzemeltetését azonnal szüneteltetni; e) a 3. §
(2) bekezdésébe nem tartozó szabálytalanságot
legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig
megszüntetni; f) az időszakos ellenőrzés 3. §
(1) bekezdésben meghatározott második
időpontjától számított harminc napon belül a
kéményseprő-ipari szerv tevékenységét – külön
egyeztetést követően – igénybe venni, ha a
kéményseprő-ipari szerv a második időpontban sem
tudta az időszakos ellenőrzést elvégezni; g) a
jogszabályi kötelezés alapján felszerelt
szén-monoxid-érzékelő berendezés ga)
működőképességét biztosítani, gb) tisztítását,
karbantartását a gyártó, annak meghatalmazott
képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által
meghatározottak szerint elvégezni, gc)
kalibrálását a gyártó, annak meghatalmazott
képviselője, az importőr vagy a forgalmazó
előírása szerinti gyakorisággal, annak hiányában
legalább ötévente elvégeztetni, valamint gd) a
gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az
importőr vagy a forgalmazó által meghatározott
műszaki élettartam lejártát követően a
szén-monoxid-érzékelő berendezést cserélni; h) a
jogszabályi kötelezés alapján felszerelt
szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó
műszaki követelményeknek való megfelelőségét
igazoló dokumentumokat, a szén-monoxid-érzékelő
berendezés leszereléséig és használaton kívül
helyezéséig megőrizni, és a kéményseprő-ipari
szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a
tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során
rendelkezésre bocsátani; i) a 2. § (7) bekezdése
alapján a kéményseprő-ipari szolgáltató
tevékenységét igénybe venni; j) a
kéményseprő-ipari tevékenységért az e törvényben
vagy külön jogszabályban meghatározott esetben
díjat és költségtérítést fizetni. (3) Az
ingatlan tulajdonosa köteles a (2) bekezdésben,
valamint a (4)–(6) bekezdésben meghatározott
feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az
ingatlan használója ezt az előírt határidőben
nem teszi meg. (4) A helyiség légterével
légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített
nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése
esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai
ellátás nyújtására szolgáló; b) a vendégéjszaka
eltöltésére használt; c) a személyes gondoskodás
keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó
bentlakásos intézmény céljára szolgáló; d) a
fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló; e)
a zenés, táncos rendezvények működésének
biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet
hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység
használója a tüzelőberendezés helyiségében a
jogszabályban meghatározott műszaki
követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő
berendezés felszerelésére köteles, ha a
tüzelőberendezés közösségi térben vagy azzal
légtér-összeköttetésben lévő helyiségben van.
(5) A helyiség légterével
légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített
nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt
új építésű épület akkor vehető használatba, ha a
tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban
meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő
szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el.
(6) A jogszabályi kötelezés alapján felszerelt
szén-monoxid-érzékelő berendezésnek a
szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó
műszaki követelményekről szóló miniszteri
rendeletnek való megfelelőségét a
kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari
szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság
ellenőrzése során jogszabályban meghatározott
módon kell igazolni. (7) Ha a
szén-monoxid-érzékelő berendezés
megfelelőségének a (6) bekezdés szerinti
igazolása nem történik meg, erről a
kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari
szolgáltató értesíti az illetékes
piacfelügyeleti hatóságot a
szén-monoxid-érzékelő berendezés típusának,
gyártójának, valamint a szén-monoxid-érzékelő
berendezés forgalmazója adatainak megadásával.
(8) A nyitott égésterű tüzelőberendezés
üzemeltetése során keletkező szén-monoxid
érzékelésére szolgáló berendezés műszaki
előírásoknak való megfelelősége tekintetében a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szerve piacfelügyeleti hatóságként jár el
jogszabályban meghatározottak szerint. (9) A
szén-monoxid-érzékelő berendezések
piacfelügyeleti eljárásai alapján a
piacfelügyeleti hatóság nyilvántartja a
szén-monoxid-érzékelő berendezés a) típusát,
azonosító jelölését, kiviteli leírását, képét,
b) gyártójának nevét, címét, c) a
forgalmazójának nevét, címét, d) vonatkozó
műszaki követelményeknek való megfelelőségére
vonatkozó információkat. (10) A piacfelügyeleti
hatóság a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást
honlapján közzéteszi. (11) Az ingatlan
használója vagy tulajdonosa a kéményseprő-ipari
szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenységével
kapcsolatos panaszával – más hatósági
eljárásokat megelőzően – köteles igazolható
módon a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz
fordulni. (12) Az ingatlan használója jogosult a
kéményseprő-ipari szervvel és a
kéményseprő-ipari szolgáltatóval elektronikus
úton kapcsolatot tartani. 4. A kéményseprő-ipari
szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató
adatkezelése
6. § (1) A
kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari
tevékenység ellátása és a költségtérítési
kötelezettség megállapítása érdekében, az
ingatlan és az ingatlan tulajdonosának,
használójának beazonosítása céljából jogosult az
5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
adatokat a) az ingatlan használójától,
tulajdonosától a helyszínen, b) ingyenesen a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, c)
ingyenesen a céginformációs szolgálattól, d) az
ingatlan-nyilvántartásból, valamint e) a
társasház közös képviselőjétől,
lakásszövetkezeti lakóépület esetében a
lakásszövetkezet elnökétől igényelni, továbbá
kezelni. (2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti,
az ingatlan-nyilvántartásból történő
adatigénylés a tulajdonosi adatokkal
kiegészített földkönyvre és földkönyvi
kivonatra, valamint a tulajdoni lapról
elektronikus dokumentumként szolgáltatott
hiteles vagy nem hiteles tulajdonilap-másolatra
terjed ki. (3) A kéményseprő-ipari szerv és a
kéményseprő-ipari szolgáltató az
égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott
tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység
elvégzéséhez szükséges műszaki adatairól
vezetett nyilvántartásban az ingatlan
használójától és tulajdonosától, a tűzvédelmi
hatóságtól, vezetékes gázzal üzemelő
tüzelőberendezések esetében a földgázelosztótól
vagy a műszaki biztonsági hatósági feladatot
ellátó szervtől, valamint a tevékenysége
ellátása során szerzett, a tevékenységéhez
kapcsolódó műszaki adatokat kezeli. (4) A
kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari
szolgáltató a hatósági eljárás lefolytatásához
szükséges, a 2. § (9) bekezdésben meghatározott
műszaki adatokat, valamint az 5. § (2) bekezdés
b) és c) pontjában meghatározott adatokat
továbbítja a) a tűzvédelmi hatóságnak; b) a 3. §
(2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak
megfelelően – a hatáskörébe tartozó esetben – a
műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó
szervnek is. (5) A kéményseprő-ipari szerv és a
kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) és a (3)
bekezdés, valamint az 5. § (2) bekezdés c)
pontja szerinti adatokat a kéményseprő-ipari
tevékenységének megszűnéséig kezelheti, és
azokat – a kéményseprő-ipari tevékenységet
tovább folytató szervezet részére történt
átadást követően – törli. (6) Az
adatszolgáltatást az (1) bekezdésben
meghatározott személyek a kéményseprő-ipari
szerv, a (3) bekezdésben meghatározott személyek
a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari
szolgáltató részére kötelesek teljesíteni. 5. A
kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos
tűzvédelmi hatósági feladatok
7. § (1)
Kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági
feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el. (2) A
tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan a)
eljár a 3. § (2) bekezdésében meghatározott, az
élet és a vagyonbiztonság közvetlen
veszélyeztetése esetében; b) eljár az ingatlan
tulajdonosával szemben az e törvényben és külön
jogszabályban a kéményseprő-ipari tevékenységgel
kapcsolatban meghatározott kötelezettség nem
teljesítése esetén, és legfeljebb harmincezer
forint összegű bírságot szabhat ki; c) eljár az
ingatlan használója, tulajdonosa panaszának az
5. § (11) bekezdés szerinti eljárás utáni
fennmaradása esetén a panaszokról és a közérdekű
bejelentésekről szóló törvény alapján; d) a
kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított,
a 2. § (8) bekezdése szerinti, a
kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének
eredményét tartalmazó dokumentum da) kiadására
vonatkozó vitás ügyekben eljár, db) tartalmát
kérelemre felülvizsgálja; e) kérelemre
felülvizsgálja és megváltoztathatja az
égéstermék-elvezető használati és műszaki
állapota kéményseprő-ipari szolgáltató általi,
3. § (6) bekezdése szerinti felmérésének
tartalmát. (3) A kéményseprő-ipari szolgáltató
felügyeletét a tűzvédelmi hatóság látja el. (4)
A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari
szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott adatokon túl
tartalmazza a) a kéményseprő-ipari szolgáltató
képviseletét ellátó természetes személy
személyazonosító adatait, b) a kéményseprő-ipari
szolgáltató vagy képviselője telefonszámát,
elektronikus levélcímét, székhelyét és
telephelyét, c) a kéményseprő-ipari tevékenység
megkezdésének és befejezésének időpontját. (5) A
(4) bekezdés szerinti nyilvántartás – a
természetes személyazonosító adatok, valamint a
kéményseprő-ipari szolgáltató és képviselője
telefonszámának, elektronikus levélcímének
kivételével – közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül. (6) A (4) bekezdés
szerinti nyilvántartásba jogszabályban
meghatározott szakmai, személyi, tárgyi és
gazdasági feltételeknek megfelelő azon
kéményseprő-ipari szolgáltató vehető fel, amely
a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott módon kérte a
nyilvántartásba történő felvételét. A (4)
bekezdés szerinti nyilvántartásba fel nem vett
kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari
tevékenységet nem végezhet. (7) A tűzvédelmi
hatóság a) vizsgálja aa) a kéményseprő-ipari
szolgáltatónál a kéményseprő-ipari tevékenység
szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek
fennállását, ab) a kéményseprő-ipari szolgáltató
tevékenységét, b) eljár a kéményseprő-ipari
tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő
kéményseprő-ipari szolgáltatóval szemben, amely
során ba) legfeljebb egymillió-ötszázezer forint
összegű bírságot szabhat ki, bb) a tevékenység
végzésétől jogszabályban meghatározott esetekben
és időtartamban eltiltja. (8) A tűzvédelmi
hatóság a hatósági eljárásban ellenőrizheti azt
is, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység
ellátásában a kéményseprő-ipari szolgáltatónál
közreműködő természetes személy büntetlen
előéletű-e és a kéményseprő-ipari tevékenységgel
kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll-e. A hatósági eljárás céljából
a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a
kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában a
kéményseprő-ipari szolgáltatónál személyesen
közreműködő személy büntetlen előéletű-e,
valamint, hogy a kéményseprő-ipari
tevékenységgel kapcsolatos szakterületen
végezhető tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (9)
A tűzvédelmi hatóság a (8) bekezdés alapján
megismert személyes adatokat a hatósági eljárás
időtartamára kezelheti. (10) A (2) bekezdés b)
pontja és a (7) bekezdés b) pont ba) alpontja
szerinti bírság az államháztartás központi
alrendszerének bevétele. 6. Felhatalmazó
rendelkezések
8. § (1)
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
határozza meg2 a) a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó kéményseprő-ipari szervet,
valamint a kéményseprő-ipari szakkérdésben
eljáró első és másodfokú tűzvédelmi hatóságot;3
b) a kéményseprő-ipari szerv, a
kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenysége során
észlelt, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen
veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok
körét, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen
veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok
megjelölését, a kötelező értesítés eseteit,
valamint a kötelező értesítés eljárási
szabályait; c) a kéményseprő-ipari
szolgáltatóval és ingatlan tulajdonosával
szemben kiszabható bírságon kívüli egyéb
jogkövetkezmények körét, valamint a bírság és az
egyéb jogkövetkezmények megállapításának elveit
és az eljárás rendjét; d) a 7. § szerinti
tűzvédelmi hatósági feladatok részletes eljárási
szabályait; e) a kéményseprő-ipari szervnek,
kéményseprő-ipari szolgáltatónak az ingatlan
tulajdonosa, használója értesítésével összefüggő
feladatait; f) a szén-monoxid-érzékelő
berendezésekkel összefüggő piacfelügyeleti
hatósági feladatokat ellátó szervet, valamint a
szén-monoxid-érzékelő berendezéssel kapcsolatos
piacfelügyeleti hatósági eljárások részletes
szabályait. (2) Felhatalmazást kap a
településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari
tevékenységért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg4 a) a 2. § (4) és (5)
bekezdésében meghatározott feladatok végzésének
szakmai, tárgyi követelményeit, módszereit és a
feladatvégzés eljárási rendjét; b) az
égéstermék-elvezetővel kapcsolatos szakmai,
műszaki követelményeket; c) a kéményseprő-ipari
szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítés
mértékét, a költségtérítés megfizetésének
módját, beszedésével, kezelésével,
nyilvántartásával, visszatérítésével, az
önkormányzati adóhatóság általi behajtásával
kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá – az
adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben – a kéményseprő-ipari
tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
a díj és a kiszállási díj megfizetésének módját,
valamint a díj és a kiszállási díj beszedésével,
kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokat; d) az égéstermék-elvezetők és a
csatlakoztatott tüzelőberendezések
kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához
szükséges nyilvántartásának tartalmi elemeit; e)
a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez
szükséges formanyomtatványokat, azok tartalmi
követelményeit, és a kitöltésükre,
selejtezésükre vonatkozó szabályokat; f) a
kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának
rendjét, az égéstermék-elvezető általános
ellenőrzésének gyakoriságát, valamint az
általánostól eltérő ellenőrzési gyakoriság
feltételeit, a kéményseprő-ipari tevékenység
ellátásához szükséges szakmai feltételeket,
valamint a panaszkezelés részletes szabályait,
továbbá az ingatlan használójával való
kapcsolattartás módját, ideértve az elektronikus
kapcsolattartás lehetőségét is; g) az ingatlan
tulajdonosának és használójának a
kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari
szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében
meghatározott feladatainak ellátását biztosító
kötelezettségeit; h) a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó szakmunkás szakmai
képzésére, továbbképzésére vonatkozó
szabályokat; i) a jogszabályi kötelezés alapján
felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésre
vonatkozó műszaki követelményeket, az ilyen
szén-monoxid-érzékelő berendezés
megfelelőségének igazolására, hatósági
ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; j) a
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló
statisztikai adatlap tartalmi követelményeit; k)
az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos hatósági
eljárások szabályait; l) a kéményseprő-ipari
szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenység
végzéséhez szükséges szakmai, személyi, tárgyi
és gazdasági feltételeket, valamint a
nyilvántartásba vétel eljárási rendjét és az
ahhoz szolgáltatandó adatok körét és módját; m)
a 2. § (4) bekezdése szerinti feladatok 2. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében
történő elvégzésének a kéményseprő-ipari
szolgáltatótól való megrendelésére vonatkozó
szabályokat; n) a kéményseprő-ipari szerv és a
kéményseprő-ipari szolgáltató közötti, a
tevékenység ellátásához szükséges adatok és
dokumentumok átadásának rendjét. 7. Hatályba
léptető és átmeneti rendelkezések
9. § (1)
Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével – a kihirdetését követő tizenötödik
napon lép hatályba. (2) Az 1–5. §, a 7–8. § és a
12. § 2016. július 1. napján lép hatályba. 10. §
(1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló
2012. évi XC. törvény alapján kötött, e törvény
hatálybalépésekor hatályban lévő
közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban:
közszolgáltatási szerződés) esetében a helyi
önkormányzat e törvény hatálybalépésétől
számított huszonegy napon belül dönt, hogy a) a
közszolgáltatási szerződés alapján annak
lejártáig a közszolgáltatást biztosítja, vagy b)
a közszolgáltatást 2016. július 1-től nem
biztosítja és a közszolgáltatási szerződést
felmondja, a kéményseprő-ipari tevékenységet
pedig a 2. § (1) bekezdés szerinti
kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari
szolgáltató látja el. (2) A helyi önkormányzat
az (1) bekezdés szerinti döntéséről e törvény
hatálybalépésétől számított harminc napon belül
a kéményseprő-ipari szervet írásban vagy
elektronikus úton értesíti. (3) Az (1) bekezdés
a) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari
tevékenységet a közszolgáltatási szerződés
alapján végző – a kéményseprő-ipari
közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény
szerinti – közszolgáltatóra (a továbbiakban:
közszolgáltató) és tevékenységére a
kéményseprő-ipari szolgáltatóra e törvényben
meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló
2012. évi XC. törvény alapján kötött, e törvény
hatálybalépésekor hatályban lévő
közszolgáltatási szerződés időbeli hatályát
meghosszabbítani vagy ahelyett új
közszolgáltatási szerződést kötni nem lehet. Nem
köthető új közszolgáltatási szerződés akkor sem,
ha e törvény hatálybalépésekor a
közszolgáltatási szerződés már nincs hatályban.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a
helyi önkormányzat a kéményseprő-ipari
közszolgáltatást a 2. § (1) bekezdés a) pont aa)
és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében a
közszolgáltató előzetes írásbeli értesítése
szerinti első és második időpontban
térítésmentesen, az előzetes írásbeli értesítés
szerinti harmadik időpontban pedig a 2. § (16)
bekezdése szerinti díjért biztosítja. A 2. § (1)
bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti
társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben
lévő, nem természetes személy tulajdonában álló
vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként,
telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett
ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari
közszolgáltatásért a helyi önkormányzat
rendeletében meghatározott, 2015. július 1-i
állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell
fizetni, amelynek mértéke az elvégzett
kéményseprő-ipari közszolgáltatás költségének az
érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A
2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok
esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért
a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott,
2015. július 1-i állapot szerinti
közszolgáltatási díjat kell fizetni. (6) A
közszolgáltatási szerződés megszüntethető a)
rendes felmondással, e törvény hatálybalépésétől
számított legalább hat hónap felmondási idővel
abban az esetben is, ha a közszolgáltatási
szerződés ezt nem teszi lehetővé, b) közös
megegyezéssel, valamint c) az (1) bekezdés b)
pontja szerinti esetben rendkívüli felmondással.
(7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a
közszolgáltatási szerződést a felek e törvény
hatálybalépésétől számított harminc napon belül
módosítják annak érdekében, hogy a
közszolgáltatási szerződés 2016. július 1-től
megfeleljen az e törvényben meghatározott, a
közfeladat ellátására vonatkozó szabályoknak.
Nem kell a közszolgáltatási szerződést
módosítani, ha a felek közös megegyezése alapján
úgy szűnik meg a közszolgáltatási szerződés,
hogy annak alapján 2016. július 1-jét követően a
közszolgáltató nem nyújt közszolgáltatást. (8)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a
közszolgáltatási szerződés hatályának időtartama
alatt a kéményseprő-ipari tevékenységet a
közszolgáltató látja el. (9) A közszolgáltatási
szerződés megszűnése után kéményseprő-ipari
tevékenység kizárólag e törvény előírásai
szerint végezhető. (10) Az (1) bekezdés a)
pontja szerinti esetben a helyi önkormányzat a
központi költségvetésből igényelheti a
közszolgáltatás 2015. július 1-i állapot
szerinti közszolgáltatási díjának megfelelő
összeget. Az igényelhető összeget a
közszolgáltatási díjból befolyó bevétel
csökkenti. (11) A közérdekű szolgáltató – az
egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi
CXXXIV. törvény alapján – átmeneti ellátásra
történő kijelölésével kapcsolatos hatósági
határozatok 2016. július 1-jén hatályukat
vesztik. (12) A 2016. július 1-jén folyamatban
lévő, a 2. § (5) bekezdése szerinti feladatokat
– az (1) bekezdés a) pontja szerinti eset
kivételével – a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti esetben a kéményseprő-ipari szerv, b) a
2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a
kéményseprő-ipari szolgáltató végzi el a feladat
megrendelésének időpontjában hatályban lévő
jogszabályban meghatározott díj ellenében. (13)
A kéményseprő-ipari közszolgáltató az (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a
helyi önkormányzat döntésétől számított hatvan
napon belül a) a kéményseprő-ipari
közszolgáltatás ellátása során birtokába került
adatokból összeállított, a kéményseprő-ipari
közszolgáltatással összefüggő valamennyi
dokumentumot és nyilvántartást; b) a
kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő,
lezárt vagy folyamatban lévő ügyek dokumentumait
és nyilvántartásait; c) kéményseprő-ipari
közszolgáltatással érintett ingatlanok címét,
valamint az ingatlan használójának és
tulajdonosának személyes adatait az illetékes
kéményseprő-ipari szerv részére – a (14)
bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus
formában átadja az elektronikus adathordozón
alkalmazott szoftverek és azok szolgáltatójának
megnevezésével. (14) A (13) bekezdés szerinti
kötelezettség teljesítésekor csak papír alapon
2010. január 1. napjától rendelkezésre álló
dokumentumokat – a számlák, nyugták kivételével
– a kéményseprő-ipari közszolgáltató az
illetékes kéményseprő-ipari szerv részére 2016.
július 1. napjáig rendezett formában,
iratjegyzékkel adja át. (15) A (13) bekezdés
szerinti kötelezettség teljesítését követően
elvégzett kéményseprő-ipari közszolgáltatással
kapcsolatos, a (13) bekezdésben meghatározott
adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat a
kéményseprő-ipari közszolgáltató a
kéményseprő-ipari szerv részére a (13)
bekezdésben meghatározott módon 2016. július
1-ig adja át. (16) Az (1) bekezdés b) pontja
szerinti esetben 2016. július 1-ig a
kéményseprő-ipari tevékenységet a közszolgáltató
látja el. (17) A kéményseprő-ipari szerv e
törvény hatálybalépésétől nyilatkoztathatja az
ingatlan használóját a helyszínen a 2. § (1)
bekezdésben foglaltakról, az 5. § (2) bekezdés
b) pontjában meghatározott adatokról. A
kéményseprő-ipari szerv 2016. július 1-jéig, azt
követően pedig a nyilatkozat-felvételt követő
harminc napon belül a 2. § (1) bekezdés b)
pontjába tartozó ingatlanok használóját és a
kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti. 8. Az
Európai Unió jogának való megfelelés
11. § (1)
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról
szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja. (2) A törvény
tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról
szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7)
bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. 9.
Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
12. §5 1 A
törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i
ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015.
december 12. 2 Lásd a 99/2016. (V. 13.) Korm.
rendeletet. 3 Lásd a 401/2015. (XII. 15.) Korm.
rendeletet. 4 Lásd a 21/2016. (VI. 9.) BM
rendeletet. 5 A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12.
§ (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
*******************************
99/2016.
(V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari
tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról
A Kormány
a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015.
évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdésben kapott
felhatalmazás alapján, a 2. § (10) bekezdés, a
3. § (7) és (8) bekezdés és a 10. § tekintetében
az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében
meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében
eljárva, a 6. § tekintetében a villamos
energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170.
§ (1) bekezdés 30. pontjában, valamint a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 7.
§ és a 11. § (2) bekezdés tekintetében a tűz
elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a
tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47.
§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 8. §
tekintetében a tűz elleni védekezésről, a
műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés g)
pontjában, a termékek piacfelügyeletéről szóló
2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés
a) pontjában, a 9. § tekintetében az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.
évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4. és
17. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1)
bekezdés a) pontjában, a 11. § (1) bekezdés
tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997.
évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h)
pontjában, valamint a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)
pontjában, a 11. § (4) bekezdés tekintetében a
jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31.
§ (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1)
bekezdésében meghatározott feladatkörében
eljárva a következőket rendeli el: 1. Az élet és
a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése
esetén értesítendő hatóságok és a kötelező
értesítés esetei
1. § (1) A
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi
CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) szerinti
kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari
szolgáltató (a továbbiakban együtt:
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó) a) a nem
megfelelő tömörségű, használatban lévő
égéstermék-elvezető, b) a használatban lévő vagy
tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő
állékonysága, c) a tüzelőberendezés működése
közben az égéstermék öt percen túli tartós
visszaáramlása, d) a ki nem égethető,
használatban lévő égéstermék-elvezető belső
felületén lerakódott szurokréteg, e) a szilárd
tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez
csatlakozó használatban lévő
égéstermék-elvezetőnél az E–F tűzvédelmi
osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb
éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó
hiánya, f) a B–F tűzvédelmi osztályba tartozó
építményszerkezetet – a falába beépítve –
tartalmazó égéstermék-elvezető használata, g) a
jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül
vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem
megfelelő minősítés ellenére működtetett
égéstermék-elvezető használata, h) a nem
megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem
megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű
összekötő elem, i) a tisztítóajtó, tisztítóidom
nem megfelelő záródása, vagy j) az égéstermék
1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma miatti
– az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül
fenyegető – veszély észlelése esetén soron
kívül, de legkésőbb három munkanapon belül
értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot,
valamint gázfogyasztó készülék esetében a
földgázelosztót. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti
valamely esetben a helyszínen nem
kéményseprőmester jár el, az értesítés szakmai
indokoltságát (az élet és vagyonbiztonság
közvetlen veszélyét jelentő hiba fennállását) az
ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személy a
felette szakmai felügyeletet gyakorló, a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál
foglalkoztatott kéményseprőmesterrel a
helyszínről egyezteti. Az egyeztetés
megtörténtét a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti
dokumentumban fel kell tüntetni. Az értesítés
elküldése előtt annak indokoltságát a
kéményseprőmester aláírásával igazolja. A
kéményseprőmester aláírása nélkül az értesítés
nem küldhető el. 2. A kéményseprő-ipari
tevékenységgel összefüggő hatósági eljárás
rendje
2. § (1)
Ha a tűzvédelmi hatóság a Kstv. 3. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott
tájékoztatást követően megállapítja, hogy az
ingatlan használója és az ingatlan tulajdonosa
nem azonos, három napon belül írásban értesíti
az ingatlan tulajdonosát is az 1. §-ban
foglaltakról és az égéstermék-elvezető
használatának a Kstv. 5. § (2) bekezdés d)
pontja szerinti tilalmáról. (2) A tűzvédelmi
hatóság a Kstv. 3. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott tájékoztatást követő harminc napon
belül ellenőrzi az ingatlanhasználó Kstv. 5. §
(2) bekezdés d) pontjában meghatározott
kötelezettségének teljesítését. Ha a tűzvédelmi
hatóság megállapítja, hogy az ingatlan
használója az égéstermék-elvezetőt a tilalom
ellenére üzemelteti és az üzemeltetés az életet
és a vagyonbiztonságot közvetlenül
veszélyezteti, az ingatlan tulajdonosával
szemben tűzvédelmi bírságot szab ki a tűzvédelmi
bírságról szóló kormányrendelet rendelkezései
szerint. (3) A tűzvédelmi hatóság megtiltja az
égéstermék-elvezető üzemeltetését, ha az
ingatlan tulajdonosa a hatóság felhívására az
előírt határidőben sem tesz eleget a Kstv. 5. §
(3) bekezdés alapján fennálló, a Kstv. 5. § (2)
bekezdés a) és e) pontjában foglalt
kötelezettségének. (4) A tűzvédelmi hatóság (3)
bekezdés szerinti tiltását követően az
égéstermék-elvezető akkor üzemeltethető újra, ha
a szabálytalanságot megszüntették, és azt a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv.
2. § (8) bekezdésben meghatározott dokumentumban
igazolja. A kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó a Kstv. 2. § (8) bekezdésben
meghatározott dokumentum másolatát a tűzvédelmi
hatóság részére a kiállítástól számított három
munkanapon belül továbbítja. (5) A tűzvédelmi
hatóság kérelemre hatósági eljárásban vizsgálja
ki a kéményseprő-ipari szolgáltató által
kiállított, a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti,
a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének
eredményét tartalmazó dokumentum kiadásával,
valamint a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti
felmérésről szóló értesítéssel kapcsolatos vitás
ügyeket, és azok tartalmát felülvizsgálja. (6)
Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás
megindítására irányuló kérelem a Kstv. 2. § (8)
bekezdése szerinti dokumentum, illetve a Kstv.
3. § (6) bekezdése szerinti felmérésről szóló
értesítés kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül nyújtható be a tűzvédelmi
hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a
dokumentum, illetve értesítés másolatát és az
első fokú hatósági eljárásért fizetendő eljárási
illeték megfizetését igazoló okiratot. (7) Ha a
tűzvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti
eljárása során megállapítja, hogy a
kéményseprő-ipari szolgáltató nem tett eleget a
Kstv. 2. § (8) bekezdése, illetve a Kstv. 3. §
(6) bekezdése szerinti kötelezettségnek,
határozatban állapítja meg a dokumentum három
munkanapon belül történő kiadásának
kötelezettségét. A tűzvédelmi hatóság a (6)
bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, ha a Kstv.
2. § (8) bekezdése, illetve a Kstv. 3. § (6)
bekezdése szerinti dokumentumot a
kéményseprő-ipari szolgáltató kiadta. (8) Ha a
tűzvédelmi hatóság a Kstv. 2. § (8) bekezdése
szerinti dokumentum, illetve a Kstv. 3. § (6)
bekezdése szerinti értesítés kérelemre
lefolytatott felülvizsgálata során megállapítja,
hogy annak tartalma nem megfelelő, és a
dokumentum kiállításának alapjául szolgáló
kéményseprő-ipari feladat elvégzésének
időpontjában fennálló adat rendelkezésre áll,
határozatban módosítja a dokumentum tartalmát.
Ha a dokumentum módosításához nem áll
rendelkezésre minden adat, a tűzvédelmi hatóság
határozatban kötelezi a kéményseprő-ipari
szolgáltatót a dokumentum alapjául szolgáló, a
Kstv. 2. § (4) vagy (5) bekezdésében, illetve a
Kstv. 3. § (6) bekezdésében meghatározott
feladat ismételt elvégzésére. (9) Az (5)
bekezdésben meghatározott eljárást lezáró
döntést a kérelmező ügyféllel és a
kéményseprő-ipari szolgáltatóval is közölni
kell. (10) A tűzvédelmi hatóság a panaszokról és
a közérdekű bejelentésekről szóló törvény
alapján – a (6)–(9) bekezdésben foglaltak
megfelelő alkalmazásával – a) eljár az ingatlan
használójának, tulajdonosának a
kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari
tevékenységével kapcsolatos panasza esetén, ha
azt az ingatlan használója vagy tulajdonosa
kérelmére a kéményseprő-ipari szerv – igazolható
módon – nem orvosolta, b) kivizsgálja a
kéményseprő-ipari szerv által kiállított, a Kstv.
2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari
tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó
dokumentum kiadásával kapcsolatos vitás ügyeket,
valamint annak tartalmát megvizsgálja, c)
megvizsgálja az égéstermék-elvezető használati
és műszaki állapota kéményseprő-ipari szerv
általi, a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti
felmérésének tartalmát, és a kéményseprő-ipari
szervet – határidő tűzésével – írásban a
jogszerű állapot helyreállítására hívja fel,
valamint intézkedéséről az ingatlan használóját,
tulajdonosát értesíti. 3. § (1) A tűzvédelmi
hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatót a
kéményseprő-ipari tevékenység gyakorlásától
eltilthatja, ha megállapítja, hogy a
kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez
szükséges, jogszabályban előírt szakmai,
személyi és tárgyi feltételekkel teljes
mértékben nem rendelkezik. (2) A tűzvédelmi
hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatót az (1)
bekezdés esetén a kéményseprő-ipari tevékenység
végzéséhez szükséges jogszabályban előírt
szakmai, személyi és tárgyi feltételek
maradéktalan teljesítéséig tilthatja el a
tevékenység végzésétől az érintett ellátási
területen, és intézkedik az eltiltás tényének a
Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti
nyilvántartásban történő feltüntetéséről. (3) Ha
a tevékenység végzésétől az (1) bekezdés szerint
eltiltott kéményseprő-ipari szolgáltató a
kéményseprő-ipari tevékenységet a tiltás
időtartamának leteltét követően folytatni
kívánja, a tevékenység megkezdése előtt eleget
kell tennie a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott
bejelentési kötelezettségének. (4) A
kéményseprő-ipari szolgáltató székhelye szerint
illetékes tűzvédelmi hatóság megyei ellátási
területenként nyilvántartást vezet a Kstv. 7. §
(4) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari
tevékenységet folytatni kívánó szolgáltatókról.
(5) A helyi önkormányzat Kstv. 10. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti döntése esetén a
tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari
közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény
alapján vezetett nyilvántartásába felvett
közszolgáltatókat 2016. július 1-jétől átvezeti
a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti
nyilvántartásba. (6) A hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve a Kstv.
7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartás adatai
alapján ingyenesen és korlátozás nélküli
hozzáférés lehetőségével naprakészen közzéteszi
az interneten a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó nevét, címét, elérhetőségét, működési
helyét, ellátási területét. (7) A tűzvédelmi
hatóság vizsgálja a) a kéményseprő-ipari
szervnél a kéményseprő-ipari tevékenység
szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek
fennállását, b) a kéményseprő-ipari szerv
tevékenységét. (8) A tűzvédelmi hatóság a
kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó
szabályok megsértése esetén a kéményseprő-ipari
szervet – határidő tűzésével – írásban a
jogszerű állapot helyreállítására hívja fel és
felhívásáról, valamint a 2. § (10) bekezdése
szerinti intézkedéséről a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szervét
írásban tájékoztatja. 3. A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó kötelező értesítési
feladatai
4. § (1) A
kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3)
bekezdése szerinti szolgáltató a sormunka
tényleges időpontjáról (a továbbiakban: első
időpont) legalább tizenöt nappal korábban
köteles az ingatlan használóját hirdetmény útján
értesíteni, valamint honlapján a sormunkával
érintett ingatlan közterületi elnevezésének
megadásával tájékoztatni. Ha a kéményseprő-ipari
tevékenység az első időpontban nem végezhető el,
a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3)
bekezdése szerinti szolgáltató második időpontot
jelöl meg, amelyről legalább tizenöt nappal
korábban az ingatlan használóját, tulajdonosát a
(2) bekezdésben meghatározott módon értesíti. A
második időpontról szóló értesítés tartalmazza a
kéményseprő-ipari tevékenység – annak ismételt
meghiúsulása napjától számított – harminc napon
belüli igénybevételének kötelezettségére
vonatkozó felhívást, és a kötelezettség
elmulasztása esetére a figyelmeztetést arról,
hogy a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. §
(3) bekezdése szerinti szolgáltató a tűzvédelmi
hatóságot értesíti. (2) A kéményseprő-ipari
szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti
szolgáltató a sormunka második időpontjáról
sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású,
kétpéldányos bizonylaton nyilvántartott okirat
egy példányán a) ajánlott postai küldeménnyel,
b) tanúval vagy fényképfelvétellel igazolt,
postaládában, annak hiányában kapura vagy
bejárati ajtóra jól látható módon elhelyezett
értesítéssel, c) a társasház közös képviselője,
lakásszövetkezeti lakóépület esetén a
lakásszövetkezet elnöke útján, d) személyesen –
az értesítés megtörténtét az értesített személy
vagy ennek hiányában tanú aláírásával igazolva
–, vagy e) a társasházban, lakásszövetkezeti
lakóépületben elhelyezett – a társasház közös
képviselője, a lakásszövetkezet elnöke által
előzetesen igazoltan átvett – hirdetménnyel
értesíti az ingatlan használóját. (3) A (2)
bekezdés b) és d) pontja szerinti tanú nem lehet
a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlan
használójánál végző kéményseprő-ipari szerv,
Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató
alkalmazottja, megbízottja vagy tulajdonosa. (4)
A (2) bekezdés b) pontja szerinti
fényképfelvétel alkalmazása esetén a kézbesítés
időpontjának és helyszínének egyértelműen
azonosíthatónak kell lennie. (5) A társasház
közös képviselője vagy a lakásszövetkezet elnöke
a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3)
bekezdése szerinti szolgáltató értesítésének
kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik
a társasház vagy a lakásszövetkezet szabályzatai
szerinti módon az ingatlan használóinak a
sormunka időpontjáról történő értesítéséről. (6)
A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3)
bekezdése szerinti szolgáltató az (1) bekezdés
szerinti értesítést az ingatlan használója
részére elektronikus úton is továbbíthatja, ha
az ingatlan használója hozzájárult a Kstv. 5. §
(12) bekezdése szerinti kapcsolattartáshoz. (7)
A sormunka első időpontja, és az annak
elmaradása esetére megjelölt második időpont az
(1) bekezdés szerinti első értesítésben is
megadható. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott
értesítésnek tartalmaznia kell a) a
kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3)
bekezdése szerinti szolgáltató nevét,
székhelyét, b) a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv.
10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató
ügyfélszolgálatának elérhetőségét (különösen
címét, telefonszámát, elektronikus levelezési
címét), c) a személyes és telefonos
ügyfélfogadás rendjét, d) az ingatlan címét,
ahol a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzendő,
e) a sormunka elvégzésének tényleges időpontját
év, hónap, nap megjelölésével, valamint f) a
tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét. (9) Ha
az ingatlan használója – a Kstv. 3. § (2)
bekezdésben foglalt eset kivételével – a) a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó által a
Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentumban
feltüntetett szabálytalanságot a következő
ellenőrzés időpontjáig nem szünteti meg, a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a
következő ellenőrzés időpontjától, b) a Kstv. 2.
§ (7) bekezdése, 5. § (2) bekezdése és 5. §
(4)–(6) bekezdése szerinti kötelezettségét nem
teljesíti, a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó annak észlelésétől számított három
munkanapon belül írásban, igazolható módon,
legfeljebb hatvan napos határidő megjelölésével
felhívja az ingatlan tulajdonosát a
kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan
állapot megszüntetésére. A felhívás
eredménytelensége vagy kézbesítésének
sikertelensége esetén a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóságot
nyolc napon belül értesíti. (10) A
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv.
3. § (6) bekezdésében foglalt értesítési
kötelezettségét a sormunka vagy a megrendelésre
végzett kéményseprő-ipari tevékenység során
történt felmérés elvégzésétől számított nyolc
napon belül írásban teljesíti, megjelölve az
égéstermék-elvezető jogszabályban előírtnál
gyakoribb, sormunka keretében történő
ellenőrzése, tisztítása szükségességének okát és
az ellenőrzés, tisztítás szakmailag indokolt
gyakoriságát. (11) A kéményseprő-ipari szerv a
Kstv. 10. § (17) bekezdésében meghatározott
nyilatkozat-felvétel eredményéről az ingatlan
használóját a nyilatkozat-felvétel helyszínén a
nyilatkozat egy példányának átadásával,
helyszíni átadás hiányában postai úton vagy – az
ingatlan használójának hozzájárulása esetén – a
Kstv. 5. § (12) bekezdésében meghatározott módon
értesíti. 4. Záró rendelkezések
5. § (1)
Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.
(2) Ahol e rendelet a kéményseprő-ipari
szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket állapít
meg, ezek alatt a Kstv. átmeneti
rendelkezéseinek alkalmazásában a
közszolgáltatót is érteni kell. 6–11. §1 12. §
Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról
szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja. 1 A 6–11. § a 2010: CXXX.
törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát
vesztette.
********************************
21/2016.
(VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari
tevékenység ellátásának szakmai szabályairól
A
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi
CCXI. törvény 8. § (2) bekezdésben kapott
felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.
6.) Korm. rendelet 21. § 28. pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva a
következőket rendelem el: 1. Értelmező
rendelkezések
1. § E
rendelet alkalmazásában a) égéstermék-elvezető
tartozéka: az égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó
vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem,
amely az égéstermék-elvezető ellenőrizhetőségét,
tisztíthatóságát vagy biztonságos működését
szolgálja; b) égéstermék tartós visszaáramlása:
a tüzelőberendezés üzembe helyezését követő öt
perc eltelte után is tapasztalható
égéstermék-visszaáramlás a tüzelőberendezés
felállításának helyiségében vagy olyan
égéstermék beáramlás a felállítási helyiségbe,
amely kiváltja a tüzelőberendezés
égéstermék-kiáramlás ellen védő berendezésének
reteszelt beavatkozását, aminek következtében a
tüzelőberendezés csak a kezelő közreműködésével
indítható újra; c) műszaki követelmény:
égéstermék-elvezető tervezésére és
kivitelezésére vonatkozó műszaki tartalmú ca)
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus,
jogszabály, és cb) harmonizált európai vagy
nemzeti szabvány vagy azzal egyenértékű más
műszaki megoldás; d) reteszelés:
tüzelőberendezések, valamint tüzelőberendezések
és egyéb gépi berendezések között kialakított
automatikus vezérlés, amely kizárja vagy
biztosítja a berendezések egyidejű működését; e)
zárt égésterű tüzelőberendezés: olyan
tüzelőberendezés, amelynek teljes égési
levegő-ellátását, tűzterét és
égéstermék-elvezetését a telepítés helyiségétől
és az épület más zárható helyiségeitől is
légtömören elzárt üzemeltetésre tervezték, és
amely az égési levegőt a szabadból nyeri,
valamint az égésterméke az égéstermék-elvezetőn
keresztül a szabadba kerül kivezetésre, a
telepítés helyiségének nyomásviszonyaitól
függetlenül. 2. A kéményseprő-ipari
tevékenységhez szükséges személyi, szakmai és
tárgyi feltételek
2. § (1) A
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi
CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott
kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari
tevékenységet akkor végezhet, ha az általa
bejelentett ellátási területenként legalább a)
egy fő kéményseprőmestert foglalkoztat, vagy a
feladat ellátásában személyesen közreműködő
természetes személy kéményseprőmester
képesítéssel rendelkezik, és b) egy fő
kéményseprő szakképesítéssel rendelkező
szakembert foglalkoztat. (2) A kéményseprő-ipari
szolgáltatónak a foglalkoztatottak létszámát úgy
kell megállapítania, hogy a kéményseprő-ipari
tevékenység ellátása folyamatosan biztosított
legyen. Ha a kéményseprő-ipari szolgáltató
tevékenységét a személyi feltételek hiányában –
a 8. §-ban meghatározott határidőkben – nem
látja el, a tűzvédelmi hatóság a
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény
végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §
(1) bekezdésében meghatározottak szerint
eltilthatja a kéményseprő-ipari tevékenység
gyakorlásától. (3) A kéményseprőmester és
kéményseprő szakképesítéssel rendelkező
szakember (a továbbiakban együtt: szakmunkás)
évente, felsőfokú műszaki végzettséggel
rendelkező kéményseprőmester által tartott,
elméleti és gyakorlati ismereteket bemutató
ismeretfelújító és továbbképző tanfolyamon vesz
részt. A tanfolyamon való kötelező részvétel
időtartama 16 óra évente. (4) Betanított munkás
betanítását csak kéményseprőmester végezheti,
amelynek időtartama legalább 3 hónap. A
betanítást követően arról a kéményseprőmester
nyilatkozatot ad ki. (5) Betanított munkás a
kéményseprő-ipari feladatok közül kizárólag
tisztítást végezhet szakmunkás szakmai
irányítása mellett. (6) A kéményseprő-ipari
szervnek és a kéményseprő-ipari szolgáltatónak
(a továbbiakban együtt: kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó) a munkafolyamatok
ellátásához az 1. mellékletben meghatározott
szakmai követelményeknek és módszereknek
megfelelő felszereléssel, eszközzel és műszerrel
kell rendelkeznie, a feladat ellátásában
személyesen közreműködő szakmunkások létszámának
megfelelő mennyiségben. (7) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a kéményseprő-ipari
tevékenység adatait, nyilvántartásait
elektronikus adatbázis-kezelő célszoftverrel
kezeli. 3. A kéményseprő-ipari tevékenység
ellátásának rendje, gyakorisága
3. § (1) A
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a) a Kstv.
2. § (4) bekezdés a) és c)–g) pontjában
meghatározott feladatokat – a (2)–(4)
bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább
évente egy alkalommal, b) a Kstv. 2. § (4)
bekezdés b) pontjában meghatározott feladatokat
négyévente egy alkalommal az 1. mellékletben
meghatározott szakmai követelmények és módszerek
szerint végzi. (2) A Kstv. 2. § (4) bekezdésben
meghatározott feladatokat időlegesen használt
ingatlan esetében – kivéve a társasházi,
lakásszövetkezeti ingatlanokat – négyévente egy
alkalommal kell elvégezni. (3) Az (1) bekezdés
a) pontja szerinti feladatokat kétévente egy
alkalommal kell elvégezni annál az
égéstermék-elvezetőnél, amelyre a) gáznemű
anyaggal üzemelő tüzelőberendezés, vagy b) zárt
égésterű tüzelőberendezés csatlakozik. (4) Az
(1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést
tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőnél – a
gyűjtő jellegű égéstermék-elvezetők kivételével
– csak annak a 7. § (1) bekezdés a) pont ab)
alpontja szerinti használatbavételétől kezdődően
kell alkalmazni, azonban a tartalék (biztonsági)
égéstermék-elvezető állékonyságát – a
használatbavételre tekintet nélkül – az (1)
bekezdés a) pontjában foglalt gyakorisággal az
ugyanazon ingatlanban található, használatban
lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka
során ellenőrizni kell. (5) Az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott kéményseprő-ipari
tevékenységet ugyanazon önálló rendeltetési
egységben azonos időpontban kell elvégezni
valamennyi égéstermék-elvezető tekintetében. (6)
Az égéstermék szén-monoxid-tartalmának
ellenőrzését a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó a 11 kWth-nál nagyobb és legfeljebb 500
kWth névleges bemenő hőteljesítményű olyan
gáztüzelő-berendezéseknél végzi el, amelyek a
levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.)
Korm. rendelet alapján nem tartoznak a
levegőtisztaság-védelmi engedélyköteles
tüzelő-berendezések közé. (7) A sormunka
elvégzésére az (1)–(3) bekezdésben meghatározott
ciklusidők naptári évben számítandók. 4. § (1) A
kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3)
bekezdése szerinti szolgáltató a sormunkák
ütemezésére a tárgyévet megelőző év december
31-ig éves kéményseprő-ipari ütemtervet készít
havi bontásban, amelyet ügyfélszolgálati
irodáiban, valamint honlapján közzétesz és arról
a helyi önkormányzatot írásban tájékoztatja. A
kéményseprő-ipari ütemtervet a helyi
önkormányzat a helyben szokásos módon a
kézhezvételét követően haladéktalanul
közzéteszi. (2) A kéményseprő-ipari
szolgáltatónak a tevékenység végzésétől a Kstv.
7. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti
eltiltása esetén az eltiltás időtartama alatt a
kéményseprő-ipari tevékenységet a
kéményseprő-ipari szerv látja el a
kéményseprő-ipari szervre meghatározott
szabályok szerint. 5. § (1) Az ingatlan
tulajdonosa a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátónak írásban bejelentheti, ha az ingatlana
időlegesen használt ingatlan. A bejelentést
követő tizenötödik naptól a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a 3. § (2) bekezdésben
foglaltak szerint jár el. (2) Ha az ingatlan már
nem minősül időlegesen használt ingatlannak, e
minőségének megszűnését követő 30 napon belül az
ingatlan tulajdonosa azt bejelenti a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak. (3)
Ha a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó
tevékenysége során megállapítja, hogy az
ingatlan tulajdonosának az ingatlan időlegesen
használt ingatlanként való bejelentése nem
valós, vagy az ingatlan e minőségének
megszűnését nem jelentette be, értesíti a
tűzvédelmi hatóságot. 4. Az
égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki,
szakmai követelmények
6. § (1)
Az újonnan létesített égéstermék-elvezetőnek a
használatbavételekor hatályban lévő vonatkozó
műszaki követelményeknek kell megfelelnie. (2)
Meglévő égéstermék-elvezető átalakítása,
felújítása, valamint ismételt használatbavétele
esetén az égéstermék-elvezetőnek az átalakítás,
felújítás, valamint ismételt használatbavétel
időpontjában hatályos műszaki követelményeknek
kell megfelelnie. (3) Tüzelőberendezés cseréje
esetén, ha ehhez nem szükséges az
égéstermék-elvezető átalakítása, az
égéstermék-elvezetőnek a) az (1) bekezdés
szerinti használatbavételekor, vagy b) – a
tüzelőberendezés cseréje előtti átalakítása,
felújítása esetén – a (2) bekezdés szerinti
használatbavételekor hatályos műszaki
követelményeknek kell megfelelnie. (4) Az
(1)–(3) bekezdés szerinti időpontok akkor
vehetők figyelembe, ha az ehhez szükséges
igazolásokat a megrendelő a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó részére biztosítja,
feltéve, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó nyilvántartásában az (1)–(3) bekezdés
szerinti időpontok megállapításához szükséges
dokumentumok nem állnak rendelkezésre. A
kéményseprő-ipari tevékenység ellátásakor
hatályos műszaki követelménytől való eltérés
indokát és az (1)–(3) bekezdés szerinti időpont
figyelembevételét a 2–4. melléklet szerinti
dokumentumokban fel kell tüntetni. (5) Az
égéstermék-elvezető ellenőrzését, műszaki
felülvizsgálatát és helyszíni műszaki
vizsgálatát a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátónak az ellenőrzés, vizsgálat időpontjában
hatályos, e rendeletben meghatározott szakmai
követelmények és módszerek szerint kell
elvégeznie. 7. § (1) Helyszíni műszaki vizsgálat
szükséges a) az égéstermék-elvezető
használatbavételét megelőzően aa) újonnan
épített vagy szerelt, felújított, átalakított
égéstermék-elvezető, ab) használaton kívül
helyezett, illetve tartalék (biztonsági)
égéstermék-elvezető, vagy ac)
tüzelőanyag-váltás, ad) tüzelőberendezés-csere
esetén – kivéve, ha a csere a korábbival azonos
működési elvű és teljesítményű új
tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód,
a tüzelőanyag nem változik –, valamint b)
meglévő égéstermék-elvezető ba) átalakítását,
felújítását, bontását, funkciójának
megváltoztatását, bb) használaton kívül
helyezését megelőzően. (2) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a helyszíni műszaki
vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott
szakmai követelmények és módszerek szerint
végzi. Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja
szerinti helyszíni műszaki vizsgálathoz a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó – szükség
szerint – kérheti a megrendelőtől a) az
építészeti, gépészeti terveket, b) az
égéstermék-elvezető nyomvonaltervét, c) az
égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés gyártója
által kiadott diagramokat, táblázatokat, ezek
hiányában az égéstermék-elvezető szakirányú
felsőfokú végzettségű szakember által készített
hő- és áramlástechnikai méretezését, d) az
égéstermék-elvezetőbe beépített építési termékre
vonatkozó teljesítménynyilatkozatot, esetleges
egyéb nyilatkozatot, e) a kivitelezői
nyilatkozatot az égéstermék-elvezető
vonatkozásában, f) a kivitelezői nyilatkozatot
cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb,
helyszínen létesített tüzelőberendezés
építéséről, telepítéséről, g) a villámvédelmi
jegyzőkönyvet. (3) Az (1) bekezdés a) pont ab)
és ac)–ad) alpontja szerinti helyszíni műszaki
vizsgálathoz a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó jogosult kérni a megrendelőtől a (2)
bekezdés c) és f) pontjában meghatározott
műszaki dokumentációt. (4) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó az (1) bekezdésben
meghatározott kötelező helyszíni műszaki
vizsgálat eredményéről szóló szakmai
nyilatkozatot a vizsgálat napjától számított öt
munkanapon belül a megrendelőnek átadja, kivéve
az (5)–(7) bekezdésben meghatározott esetet. (5)
Lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt
szolgáló helyiségek – kivéve az időlegesen
használt ingatlanokat – fűtését biztosító
tüzelőberendezés október 15. és április 15.
között történő cseréje esetén, a megrendelést
követő két munkanapon belül a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a helyszíni műszaki
vizsgálatot elvégzi, ha annak feltételei
adottak. A kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó a helyszíni műszaki vizsgálat
eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot
legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon
kiadja. (6) Kéménytűz vagy
szén-monoxid-szivárgás elhárítását követően az
égéstermék-elvezetőt csak helyszíni műszaki
vizsgálatot követően lehet ismét üzembe
helyezni. A helyszíni műszaki vizsgálat
eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó legkésőbb
a vizsgálatot követő munkanapon kiadja. A
helyszíni műszaki vizsgálat során a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó vizsgálja
az égéstermék-elvezető javítás, felújítás,
átalakítás nélküli használatra alkalmasságát. Az
égéstermék-elvezető megfelelőségét a
létesítésekor vagy legutóbbi átalakítása,
felújítása, tüzelőberendezés cseréje esetén az
átalakítás, felújítás, tüzelőberendezés
cseréjének időpontjában hatályos műszaki
előírások alapján kell megállapítani a 6. §
szerint. (7) Új égéstermék-elvezetőt helyszíni
műszaki vizsgálatot követően lehet eltakarni,
leburkolni. A helyszíni műszaki vizsgálatot a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a
megrendelést követő három munkanapon belül
elvégzi és az annak eredményéről szóló szakmai
nyilatkozatot a vizsgálatot követő munkanapon
kiadja. (8) Ha a (6) bekezdés szerinti feladatot
a Kstv. 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab)
alpontja szerinti ingatlanok esetében a Kstv.
10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató végzi,
annak díjköltsége a Kstv. 10. § (10) bekezdése
alapján igényelhető. 8. § (1) A Kstv. 2. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében
a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv.
2. § (4) bekezdés szerinti sormunkát az ingatlan
használójának megrendelése alapján, a
megrendelővel közösen megállapított időpontban,
de legkésőbb a megrendelést követő kilencven
napon belül végzi el. (2) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (5) bekezdés
a) a)–e) pontja szerinti tevékenységet az
ingatlan tulajdonosának, használójának, vagy b)
f)–g) pontja szerinti tevékenységet az ingatlan
tulajdonosának megrendelése alapján, a
megrendelővel közösen megállapított időpontban,
de legkésőbb a megrendelést követő harminc napon
belül, üzemzavar esetén három munkanapon belül
végzi el. (3) A kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó a tervezett vagy a tervezéssel érintett
égéstermék-elvezető műszaki megoldásának
megfelelőségével összefüggő, megrendelés alapján
végzett tervfelülvizsgálatról a megrendelést
követő öt munkanapon belül a megrendelőnek
szakmai nyilatkozatot ad ki. (4) Az ingatlan
tulajdonosa, használója az (1)–(3) bekezdésben
meghatározott feladatokat a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátótól szóban személyesen vagy
telefonon, írásban elektronikus vagy postai úton
rendelheti meg. (5) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóság
megkeresésére a) kéménytűz vagy
szén-monoxid-szivárgás esetén legkésőbb a
megkeresés kézhezvételét követő munkanapon, b)
az a) pontban meg nem határozott esetben három
munkanapon belül, vagy c) a tűzvédelmi hatóság
által kitűzött helyszíni ellenőrzés vagy szemle
időpontjában elvégzi az égéstermék-elvezető
szükség szerinti ellenőrzését, műszaki
felülvizsgálatát vagy helyszíni műszaki
vizsgálatát. (6) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a) az ingatlan tulajdonosa,
használója (a továbbiakban együtt: kérelmező),
vagy b) – társasház, lakásszövetkezeti
lakóépület esetén – a kérelmező meghatalmazása
alapján a társasház közös képviselője, a
lakásszövetkezet elnöke kérelmére harminc napon
belül kiadja a kérelmező tulajdonában,
használatában lévő égéstermék-elvezető öt éven
belüli ellenőrzésének, műszaki
felülvizsgálatának és műszaki vizsgálatának
eredményéről készült dokumentum másolatát, vagy
a 9. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból öt
napon belül adatot szolgáltat. (7) A tűzvédelmi
hatóság felhívására a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a (6) bekezdésben
foglaltakat a felhívás közlésétől számított öt
napon belül teljesíti. 5. Az
égéstermék-elvezetők és a tüzelőberendezések
műszaki adatainak nyilvántartása
9. § (1) A
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az
ellátási területén található, használatban lévő
és tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőkről
nyilvántartást vezet, amely – a Kstv. 2. § (9)
bekezdésében és a Kstv. 6. § (5) bekezdésében
meghatározott adatokon kívül – címenként, az
épület és az önálló rendeltetési egység szerinti
bontásban tartalmazza a) az égéstermék-elvezetők
számát, b) égéstermék-elvezetőnként ba) az
égéstermék-elvező azonosítóját, bb) az
égéstermék-elvezető jelét, bc) az
égéstermék-elvezető mennyiségét, mennyiségi
egységét a 8. melléklet 1. pontjában foglalt
kategóriák szerint az alábbi egységekben
meghatározva: 1. E jelű égéstermék-elvezetőt
darabszámban, 2. G jelű égéstermék-elvezetőt
szintben, 3. K és N jelű égéstermék-elvezetőt
folyóméterben, bd) a bekötések számát, be) az
épített cserépkályha, kandalló, kemence csak
bontással oldható bekötései számát, bf) az
ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás
gyakoriságát, bg) az utolsó ellenőrzés,
tisztítás, műszaki felülvizsgálat időpontját, bh)
az ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat során
észlelt szabálytalanságokat, hibákat, mért
adatokat, bi) a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó tudomására jutott kéménytüzet,
szén-monoxid-szivárgást, bj) az
égéstermék-elvezető üzemeltetésének a tűzvédelmi
hatóság által elrendelt tilalmának okát és
hatályát, bk) a szén-monoxid-mérés
szükségességét, bl) a kapcsolódó dokumentumok
azonosítóját, bm) az égéstermék-elvezetőre
kötött tüzelőberendezések számát, típusát és
tüzelőberendezésenként 1. a használat célját:
kazán (K), vízmelegítő (V), egyedi fűtő (F),
kombi (C), hőlégfúvó (H), technológiai (T),
egyéb (E), 2. a névleges bemenő hőteljesítmény
kategóriáját az alábbi bontásban: 2.1.
tüzelőberendezés ? 11 kWth (A), 2.2. 11 kWth <
tüzelőberendezés ?60 kWth (B), 2.3. 60 kWth <
tüzelőberendezés ?140 kWth (C), 2.4. 140 kWth <
tüzelőberendezés ?500 kWth (D), 3. a használt
tüzelőanyagot: földgáz (G), propán-bután (PB),
szén (C), fa (F), olaj (O), egyéb (E), 4. a
szén-monoxid-mérés eredményét, c) nyitott
égésterű tüzelőberendezések esetén a
levegő-utánpótlás vizsgálatát igénylő, önálló
légtér-összeköttetések számát, d)
szén-monoxid-érzékelő berendezés működtetésének
szükségességét, e) gáztüzelő-berendezés esetén a
műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétét, f) –
bejelentés esetén – az ingatlan „időlegesen
használt” megjelölését. (2) Az (1) bekezdés
szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni,
hogy a tartalék (biztonsági)
égéstermék-elvezetőnek a 7. § (1) bekezdés a)
pont ab) alpontja szerinti használatbavétele
megtörtént-e. (3) Az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartásból az ingatlan „időlegesen
használt” megjelölése törlendő, ha a) az
időleges használat megszűnését az ingatlan
tulajdonosa a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátónak bejelentette, vagy b) a tűzvédelmi
hatóság megállapította, hogy az ingatlan nem
minősül időlegesen használt ingatlannak. (4) Az
(1) bekezdés szerinti nyilvántartásból
égéstermék-elvezető akkor törölhető, ha azt a 7.
§ (1) bekezdés b) pont bb) alpont szerint
használaton kívül helyezték. 6. A
kéményseprő-ipari tevékenységhez szükséges
formanyomtatványok
10. § (1)
A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a 3. §-ban,
valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott
és elvégzett feladatokról szóló, elektronikus
vagy papír alapú tanúsítványt a 2. mellékletben
meghatározott tartalommal tölti ki, társasház és
lakásszövetkezeti lakóépület esetén egyrészt a
külön tulajdonban lévő önálló rendeltetési
egységre, másrészt a társasházi,
lakásszövetkezeti közös tulajdonban lévő
ingatlanrészre. A papír alapon kitöltött
tanúsítvány egy példányát vagy az elektronikus
úton rögzített tanúsítványról készített, a 3.
melléklet szerinti papír alapú kivonat egy
példányát a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó az ingatlan tulajdonosának, annak
távollétében az ingatlan használójának,
társasházi és lakásszövetkezeti közös
tulajdonban lévő ingatlanrész esetén a társasház
közös képviselőjének és a lakásszövetkezet
elnökének, megrendelés esetén a megrendelőnek
igazolt módon átadja. Társasház,
lakásszövetkezeti lakóépület esetén a
kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3)
bekezdése szerinti szolgáltató a külön
tulajdonban lévő önálló rendeltetési egységben
található égéstermék-elvezető műszaki
felülvizsgálatának eredményéről annak
elvégzésétől számított harminc napon belül
tájékoztatja a közös képviselőt, a
lakásszövetkezet elnökét. (2) A
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a
helyszíni műszaki vizsgálatok eredményéről szóló
szakmai nyilatkozatot a 4. mellékletben
meghatározott tartalommal tölti ki, társasház és
lakásszövetkezeti lakóépület esetén egyrészt a
külön tulajdonban lévő önálló rendeltetési
egységre, másrészt a társasházi,
lakásszövetkezeti közös tulajdonban lévő
ingatlanrészre. (3) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a tervezett vagy
tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki
megoldásának megfelelőségével összefüggő,
megrendelt vizsgálatról szóló szakmai
nyilatkozatot az 5. mellékletben meghatározott
tartalommal tölti ki. (4) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a tanúsítványokat és
szakmai nyilatkozatokat olvashatóan, e rendelet
mellékletei szerinti jelölések alkalmazásával
tölti ki. A papír alapú tanúsítványokat és
szakmai nyilatkozatokat legalább két példányban
kell elkészíteni. (5) A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a kiadott tanúsítványok,
szakmai nyilatkozatok, valamint a Kstv. 3. § (1)
bekezdésében és a Kstv. 10. § (5) bekezdésében
meghatározott értesítés egy példányát öt évig, a
7. § (4), (6) és (7) bekezdésében, valamint a 8.
§ (3) bekezdésében meghatározott műszaki
vizsgálatokra vonatkozó nyilatkozatát a
használatbavételig, de legalább öt évig megőrzi.
(6) A kéményseprő-ipari szerv a Kstv. 2. §
(4)–(5) bekezdésében meghatározott tevékenységet
közfeladatként látja el, ezért a 2. melléklet
szerinti tanúsítványt, a 3. melléklet szerinti
kivonatot, valamint a 4–5. melléklet szerinti
szakmai nyilatkozatokat – a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény előírásainak megfelelő –
kiegészítő adattartalommal együtt alkalmazza. A
kéményseprő-ipari szerv a kiegészítő
adattartalmat normatív utasításban rögzíti. (7)
A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a
tűzvédelmi hatóság megkeresésére elvégzett
feladatok eredményéről szóló tanúsítvány vagy
szakmai nyilatkozat egy példányát a tűzvédelmi
hatóság részére a helyszínen átadja vagy a
vizsgálatot követő munkanapon továbbítja. (8) A
Kstv. 3. § (1) bekezdése szerinti, a sormunkáról
szóló első értesítés hirdetményi úton való
közlése esetén a kéményseprő-ipari szerv és a
Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a
9. melléklet szerinti hirdetményt a helyben
szokásos módon, a címzett számára jól láthatóan
helyezi ki. 7. A kéményseprő-ipari
tevékenységről szóló statisztikai adatlap
11. § A
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó és – a
Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató
esetében – a Kstv. 10. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti önkormányzat a tárgyévet megelőző év
kéményseprő-ipari tevékenységéről a 7. melléklet
szerinti statisztikai adatlapot az abban
meghatározott tartalommal tárgyév január 31-ig a
településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari
tevékenységért felelős miniszternek továbbítja.
8. Az ingatlan tulajdonosának és használójának
kötelezettségei
12. § (1)
Az ingatlan használója a kéményseprő-ipari
tevékenység elvégzéséhez – a 3. § (4)
bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az
égéstermék-elvezető típusától és a tüzelőanyag
fajtájától függően biztosítja a) az
égéstermék-elvezetővel és a levegő-utánpótlás
ellenőrzésével érintett helyiségekbe való
bejutás, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé
történő feljutás, valamint a tisztítónyílás és
összekötőelem biztonságos megközelítésének
lehetőségét, b) az összekötőelem
tisztíthatóságát, elsősorban annak
bonthatóságával vagy tisztítónyílások
kialakításával, c) az égéstermék-elvezető
tisztítása során a kéményseprésből származó
pernye, törmelék és egyéb hulladékhoz (a
továbbiakban együtt: kéményseprésből származó
hulladék) a hulladékról szóló törvény szerinti
gyűjtőedényt (a továbbiakban: gyűjtőedény), d) a
gáztüzelő-berendezés beindítását, ha a
gázszolgáltatás működik, e) az
égéstermék-elvezető kiégetése alkalmával az alsó
tisztítónyílásnál, magastetős épület esetében a
padlástérben is legalább tíz liter vizet, f) a
7. § (1) bekezdése szerinti helyszíni műszaki
vizsgálat tárgyától függően, ha szükséges, a 7.
§ (2) vagy (3) bekezdése szerinti
dokumentumokat, g) a szén-monoxid méréséhez
szükséges mérőnyílás hiányában annak kialakítási
lehetőségét, kivéve, ha a szén-monoxid-mérés
mérőnyílás kialakítása nélkül is megoldható, h)
a Kstv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
ingatlan esetében a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó felhívására a
megrendeléssel érintett égéstermék-elvezető
utolsó ellenőrzésének, műszaki
felülvizsgálatának vagy műszaki vizsgálatának
eredményét tartalmazó, Kstv. 2. § (8) bekezdése
szerinti dokumentumot. (2) Az ingatlan
használója a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó felhívására nyilatkozik, hogy a) a Kstv.
5. § (4) bekezdése szerinti
szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelési és
működtetési kötelezettsége fennáll-e, valamint
b) az ingatlan a Kstv. 1. § 3. pont szerinti
gazdálkodó szervezet székhelyeként,
telephelyeként, fióktelepeként be van-e
jegyezve. (3) A Kstv. 2. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti ingatlan használója a Kstv. 2. §
(4) bekezdés szerinti sormunkát köteles úgy
megrendelni, hogy azt a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó – a 8. § (1) bekezdésben
meghatározott határidőben – a 3. § (1)–(3)
bekezdésben meghatározott gyakorisággal
elvégezhesse. (4) Társasházban,
lakásszövetkezeti lakóépületben a közös
tulajdonban lévő ingatlanrész esetén a társasház
és a lakásszövetkezet felelős az (1)–(3)
bekezdésben foglaltak teljesítéséért. 9. A
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó
panaszkezelési eljárása
13. § (1)
A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a
panaszok intézésére, az ingatlan használójának
tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet,
amelyet a) a kéményseprő-ipari szerv és a Kstv.
10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató az
ingatlan tulajdonosa, használója részére nyitva
álló helyiségben ügyfélfogadási lehetőséggel,
valamint telefonos elérhetőséggel is, b) a
kéményseprő-ipari szolgáltató legalább telefonos
elérhetőséggel működő ügyfélszolgálatként tart
fenn. (2) A kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó az ügyfélszolgálat mellett az ingatlan
használója részére az elektronikus
kapcsolattartás lehetőségét folyamatosan
biztosítja. (3) Az ügyfélszolgálatot
munkanapokon 7 és 21 óra között legalább hat,
hetente egy munkanapon pedig legalább tizenkét
órán át biztosítani kell. Telefonos elérés
esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási
időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. (4) Az
ingatlan tulajdonosa, használója a
kéményseprő-ipari tevékenység ellátásával
közvetlenül összefüggő magatartásra,
tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozó
panaszát szóban vagy írásban közölheti a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátóval. (5) A
szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és
szükség szerint orvosolni kell. Ha az ingatlan
tulajdonosa, használója a panasz kezelésével nem
ért egyet vagy a panasz azonnali kivizsgálása
nem lehetséges, a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a panaszról és az azzal
kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul
jegyzőkönyvet készít, és annak egy másolati
példányát a) személyesen közölt szóbeli panasz
esetén helyben az ingatlan tulajdonosa,
használója részére átadja, b) telefonon vagy
egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás
felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén az
ingatlan tulajdonosának, használójának legkésőbb
a 14. § (1) bekezdésben foglalt érdemi válasszal
egyidejűleg továbbítja, c) írásbeli panasz
esetén a 14. § (1) bekezdésben foglaltak szerint
továbbítja. (6) A panaszról felvett jegyzőkönyv
tartalmazza a) az ingatlan tulajdonosának,
használójának nevét, lakcímét, b) a panasz
előterjesztésének helyét, idejét, módját, c) a
panasz részletes leírását, a bemutatott iratok,
dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzékét, d)
a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó
nyilatkozatát a panasszal kapcsolatos
álláspontjáról, ha a panasz azonnali
kivizsgálása lehetséges, e) a jegyzőkönyvet
felvevő személy és – telefonon vagy egyéb
elektronikus hírközlési szolgáltatás
felhasználásával közölt szóbeli panasz
kivételével – az ingatlan tulajdonosának,
használójának aláírását, f) a jegyzőkönyv
felvételének helyét, idejét, g) telefonon vagy
egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás
felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a
panasz egyedi azonosítószámát. (7) A
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a
panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz
másolati példányát öt évig megőrzi, és azt az
ellenőrző hatóságoknak felhívásra bemutatja. (8)
Az ügyfélszolgálathoz beérkező telefonon tett
valamennyi szóbeli panaszt, valamint az
ügyfélszolgálat és az ingatlan tulajdonosa,
használója közötti telefonos kommunikációt
hangfelvétellel rögzíteni kell. A hangfelvételt
egyedi azonosítószámmal kell ellátni, öt évig
meg kell őrizni, és az ingatlan tulajdonosa,
használója kérésére, díjmentesen rendelkezésre
kell bocsátani. A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a hangfelvétel
készítésével, megőrzésével és rendelkezésre
bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről,
továbbá az egyedi azonosítószámról az ingatlan
tulajdonosát, használóját a telefonos ügyintézés
kezdetekor tájékoztatja. 14. § (1) Az
ügyfélszolgálat a panasszal kapcsolatos
álláspontját és intézkedéseit indokolással
ellátva írásba foglalja, és az ingatlan
tulajdonosa, használója részére a panasz
kézhezvételét követő harminc napon belül
továbbítja, kivéve, ha a panaszt szóban közölték
és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az
abban foglaltaknak azonnal eleget tesz. (2) Az
(1) bekezdés szerinti válaszadási határidő
helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság
megkeresésének szükségessége esetén egy
alkalommal legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbítható. A válaszadási határidő
meghosszabbításáról és annak indokáról az
ingatlan tulajdonosát, használóját írásban, a
válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni
kell. (3) A telefonos ügyfélszolgálat emelt
díjas szolgáltatásként nem működtethető. (4) A
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó saját,
önálló, kizárólag a kéményseprő-ipari
tevékenységéről információt nyújtó internetes
honlapot működtet, amelyről – vagy meglévő
honlapjának nyitóoldaláról – közvetlenül
elérhető, tárolható, megjeleníthető és
nyomtatható módon ingyenesen hozzáférhetővé
teszi: a) a kéményseprő-ipari tevékenységet
ellátó nevét, székhelyének és telephelyének
elérhetőségét; b) a kéményseprő-ipari
tevékenységgel érintett ellátási terület
földrajzi elhelyezkedésének megnevezését; c) az
alkalmazandó díjak összegét, alkalmazásának
feltételeit; d) a kéményseprő-ipari tevékenysége
során kötelezően alkalmazandó jogszabályok
felsorolását, ideértve a Kstv. 10. § (3)
bekezdése szerinti szolgáltató esetében a
kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó
önkormányzati rendeletet településenkénti
bontásban, különösen az önkormányzati rendelet
2015. július 1-jén hatályos szövegét; e) a
panaszok benyújtásával és intézésével
kapcsolatos információkat; f) a felügyeleti
szerv nevét, elérhetőségeit vagy a felügyeleti
szerv honlapjának ezen információkat tartalmazó
közvetlen hivatkozását; g) az ügyfélszolgálata
elérhetőségére és működésére vonatkozó
információkat; h) az üzletszabályzatát, egyéb
általános szerződési feltételeit. (5) A (4)
bekezdés c) pontja szerinti alkalmazandó díj
összegét felhasználói kategóriánként és
településenkénti bontásban kell hozzáférhetővé
tenni. (6) A (4) bekezdés c) és d) pontja
szerinti rendeleteket, továbbá a (4) bekezdés h)
pontja szerinti üzletszabályzatokat és általános
szerződési feltételeket a szövegben való
kereshetőség biztosításával, a hatályos
időállapotok elhatárolásával kell hozzáférhetővé
tenni 5 évre visszamenőleg. (7) A
kéményseprő-ipari szolgáltató a feladatkörrel
rendelkező fogyasztóvédelmi szervek, békéltető
testületek és a fogyasztói érdekek képviseletét
ellátó egyesületek elérhetőségét a honlapján
közzéteszi. 10. Az ingatlan használójával való
kapcsolattartás módja, rendje
15. § (1)
A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az
ingatlan használójával szóban személyesen vagy
telefonon, írásban elektronikus vagy postai úton
tart kapcsolatot. (2) Az ingatlan használójával
elektronikusan csak akkor lehet kapcsolatot
tartani, ha az elektronikus kapcsolatfelvételt
az ingatlan használója a Kstv. 5. § (12)
bekezdése alapján kezdeményezte vagy az
elektronikus kapcsolattartáshoz előzetesen
hozzájárult. 11. A kéményseprő-ipari szerv
tevékenységéért fizetendő költségtérítés és
kiszállási díj
16. § (1)
A kéményseprő-ipari szerv a Kstv. 2. § (4)–(5)
bekezdés szerinti kéményseprő-ipari
tevékenységekhez kapcsolódóan a 8. melléklet a)
2. pontjában meghatározott sormunka
tevékenységek, valamint 3.1. pontjában
meghatározott sormunka keretén kívül
megrendelésre végzett tevékenységek esetében 1
egységnyi munkaráfordítást nettó 2000 forinttal;
b) 3.2. pontjában meghatározott műszaki
vizsgálatok esetében 1 egységnyi
munkaráfordítást nettó 4000 forinttal; c) 3.3.
pontjában meghatározott műszaki megoldás
megfelelőségével összefüggő vizsgálatok esetében
1 egységnyi munkaráfordítást nettó 14 000
forinttal vesz figyelembe. (2) A
kéményseprő-ipari szerv az egységnyi
munkaráfordítás tárgyévi összegét tárgyév január
10. napjáig honlapján közzéteszi. (3) A
kiszállási díjat és a költségtérítést a Kstv. 2.
§ (4)–(5) bekezdés szerinti, a kéményseprő-ipari
szerv által elvégzett kéményseprő-ipari
tevékenység végrehajtását követő 30 napon belül
a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (a
továbbiakban: BM OKF GEK)
10023002-00294298-00000000 számú
előirányzat-felhasználási keretszámla javára
kell banki vagy készpénz-átutalási megbízással
befizetni. (4) A (3) bekezdés szerinti befizetés
során a banki átutalás, készpénz-átutalási
megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a
„kémény” szöveget, valamint a kéményseprő-ipari
tevékenység végrehajtásáról szóló tanúsítvány
sorszámát. (5) Ha a kötelezett a (3) bekezdésben
meghatározott fizetési határidőn belül nem tesz
eleget a fizetési kötelezettségének, a fizetési
felszólítás költségét is köteles megtéríteni.
(6) A kéményseprő-ipari szerv a (3) bekezdés
szerinti fizetési kötelezettség felszólítás
ellenére történő elmulasztása esetén a Kstv. 2.
§ (13) és (15) bekezdése alapján kezdeményezi a)
az állami adóhatóságnál a költségtérítés, b) a
kötelezett lakóhelye szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzőjénél a kiszállási
díj és az azokkal összefüggésben a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48.
§ szerint megállapított késedelmi kamat,
valamint a behajtás egyéb költségeinek adók
módjára történő behajtását. 17. § A Kstv. 2. §
(6) bekezdése szerinti költségtérítés a)
beszedése érdekében – a Kstv. 2. § (14)
bekezdésének megfelelően – a kéményseprő-ipari
szerv a kéményseprő-ipari tevékenység
végrehajtásáról szóló tanúsítvány egy
példányának továbbításával értesíti a települési
önkormányzatot a tevékenység elvégzéséről; b)
beszedéséről a települési önkormányzat a
kéményseprő-ipari szerv értesítését követő 15
napon belül intézkedik; c) befizetésére
vonatkozó adatokról (települési önkormányzat
megnevezése, számlaszáma, adószáma), valamint az
azokban bekövetkező változásokról a települési
önkormányzat írásban tájékoztatja a
kéményseprő-ipari szervet; d) nem természetes
személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó
szervezet székhelyeként, telephelyeként,
fióktelepeként bejegyzett ingatlanokra jutó
arányát társasházban vagy lakásszövetkezeti
lakóépületben lévő gyűjtő jellegű
égéstermék-elvezető esetén a 8. melléklet 10.
pontja alapján kell meghatározni; e) mértékét
nem természetes személy tulajdonában álló vagy
gazdálkodó szervezet székhelyeként,
telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett
ingatlan esetében a társasházban vagy
lakásszövetkezeti lakóépületben lévő nem gyűjtő
jellegű égéstermék-elvezetőnként kell
meghatározni. 12. A kéményseprő-ipari szerv és a
kéményseprő-ipari szolgáltató közötti, a
tevékenység ellátásához szükséges adatok és
dokumentumok átadásának rendje
18. § (1)
A Kstv. 10. § (13) bekezdése szerinti
szolgáltató a kéményseprő-ipari szerv részére
előre egyeztetett időpontban, személyesen adja
át a) a kéményseprő-ipari szerv székhelyén a
Kstv. 10. § (13) és (15) bekezdésében
meghatározott adathordozót, az adatbázis leíró
adatait, valamint az adathordozón alkalmazott
szoftverek és azok szolgáltatójának
megnevezését, b) előre egyeztetett helyszínen a
Kstv. 10. § (14) bekezdésében meghatározott
iratokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
átadás-átvételről a kéményseprő-ipari szerv
jegyzőkönyvet vesz fel. (3) A kéményseprő-ipari
szerv a Kstv. 10. § (17) bekezdésében
meghatározott felmérés eredményéről a
kéményseprő-ipari szolgáltatót elektronikus
adathordozón értesíti. (4) A kéményseprő-ipari
szerv a kéményseprő-ipari szolgáltató részére a
Kstv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott
nyilvántartásba való felvételét követően a Kstv.
2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
ingatlanokra vonatkozóan a Kstv. 6. § (5)
bekezdésében és a Kstv. 10. § (17) bekezdésében
meghatározott adatokat az (1) bekezdésben
meghatározott módon átadja. (5) A Kstv. 7. § (4)
bekezdésében meghatározott nyilvántartásból
törölt kéményseprő-ipari szolgáltató a Kstv. 6.
§ (5) bekezdésében meghatározott adatokat a
kéményseprő-ipari szerv részére az (1)
bekezdésben meghatározott módon átadja. (6) A
kéményseprő-ipari szerv az (5) bekezdés szerint
átvett, a Kstv. 2. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott ingatlanokra vonatkozó adatokat az
(1) bekezdésben meghatározott módon átadja a
megye közigazgatási területén tevékenységet
ellátó kéményseprő-ipari szolgáltatók részére.
(7) A Kstv. 10. § (11) bekezdése szerinti
közérdekű szolgáltató a Kstv. 6. § (5) bekezdése
alapján a Kstv. 10. § (13) és (15) bekezdésében
meghatározott adathordozót, az adatbázis leíró
adatait, az adathordozón alkalmazott szoftverek
és azok szolgáltatójának megnevezését, valamint
a Kstv. 10. § (14) bekezdésében meghatározott
iratokat az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
módon adja át 2016. július 1-ig a
kéményseprő-ipari szerv részére. 13. Záró
rendelkezések
19. § (1)
Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba. (2) Az 1–17. § és a 18. § (4)–(6)
bekezdése 2016. július 1. napján lép hatályba.
(3) Ahol e rendelet a kéményseprő-ipari
szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket állapít
meg, ezek alatt a Kstv. átmeneti
rendelkezéseinek alkalmazásában a
közszolgáltatót is érteni kell, kivéve a 13. §
(1) bekezdés b) pontjában foglaltakat. (4) Az
égéstermék-elvezető 3. § (3) bekezdése szerinti
ellenőrzési gyakoriságát a rendelet (2) bekezdés
szerinti hatálybalépését megelőzően elvégzett
utolsó sormunka időpontjától kell számítani. (5)
A 2. melléklet szerinti tanúsítvány helyett a
kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának
szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.)
BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2016. június
30-án hatályos 2. és 8. melléklete szerinti
tanúsítvány 2016. december 31-ig használható.
Ebben az esetben a kéményseprő-ipari tevékenység
elvégzésére, a megjelenés igazolására, valamint
a hiba részletes leírására vonatkozó adatokat
kézzel írva, az R1. 2. melléklete szerinti
tanúsítvány „Egyebek:” rovatában, a
szén-monoxid-érzékelő berendezéssel kapcsolatos,
az 1. melléklet I. Ellenőrzés alcím 6. pontjában
meghatározott ellenőrzés eredményét az R1. 8.
melléklete szerinti tanúsítványban kell
feltüntetni. (6) A kéményseprő-ipari
szolgáltató, ha tevékenységét 2016. július 1-jét
követően kezdi meg, a Kstv. 7. § (4)
bekezdésében meghatározott tűzvédelmi hatósági
nyilvántartáshoz a 6. melléklet szerinti
adatbejelentő lapot a tevékenység megkezdése
előtt, valamint adatváltozás esetében tizenöt
napon belül továbbítja a tűzvédelmi hatóság
részére. 20. § (1) Ez a rendelet a belső piaci
szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A
rendelet tervezetének a belső piaci
szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti
bejelentése megtörtént. 21. §1 1. melléklet a
21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez
I.
Ellenőrzés Az égéstermék-elvezetőnek és
tartozékainak, továbbá a megközelítés szerkezeti
elemeinek, járulékos elemeinek ellenőrzését a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a
rendeltetésszerű bonthatóságra figyelemmel
szemrevételezéssel, hagyományos kéményseprő
eszközökkel, szerszámokkal vagy műszerrel végzi.
A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az
ellenőrzésnél az égéstermék-elvezető műszaki
állapotát, a kialakítás megfelelőségét, az
üzemeltetési, a vonatkozó építési, tűzvédelmi,
biztonságtechnikai és munkavédelmi előírások
betartását vizsgálja. Az ellenőrzést követően az
égéstermék-elvezetőn vagy annak tisztítóajtaján
az ellenőrzést végző szakmunkás elhelyezi az
ellenőrzés évszámát és a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó nevét jól láthatóan
megjelenítő matricát. A szakmunkás az alábbiakat
ellenőrzi: 1. A tanúsítványban 1.1. a
nyilvántartás alapján rögzített adatokat, 1.2.
az előző ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat
során dokumentált hiba, szabálytalanság
megszüntetését, amely ha a 7. § (1) bekezdése
értelmében műszaki vizsgálatot igényelt, akkor
annak meglétét (helyszíni vizsgálat hiánya
esetén, annak pótlására fel kell hívni az
ingatlan használójának figyelmét). 2. A
tüzelőberendezésnél 2.1. a tüzelőberendezés
külső állapotát, 2.2. a tüzelés módját, 2.3. a
környezetében tárolt, beépített anyagokat,
szerkezeteket, az ellenőrizhetőség, a megfelelő
üzemeltetés és a tűzvédelem szempontjából, az
égéstermék-elvezetőben, illetve környezetében
esetleg bekövetkező változások, változtatások,
amelyek az égéstermék szabad áramlását
akadályozhatják, 2.4. az összenyitott légtérben
egyidejűleg, különböző tüzelőanyaggal
üzemeltethető tüzelőberendezésekre vonatkozó
szabályok betartását, 2.5. a 7. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott vizsgálat során
korábban elhelyezett matrica meglétét, ami arra
utal, hogy a tüzelőberendezés az
égéstermék-elvezető előző ellenőrzésénél már
üzemelt, 2.6. gáztüzelő-berendezésnél 2.6.1. a
fogyasztói berendezés külön jogszabályban
meghatározott műszaki-biztonsági
felülvizsgálatot igazoló dokumentum vagy jelző
matrica meglétét, érvényességét, 2.6.2. üzem
közben az égéstermék tartós visszaáramlását – a
telepítés helyiségében és a vele
légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben a
külső nyílászárók, és a rendeltetésszerűen
zárható szellőzőnyílások zárt állapota mellett –
annak érzékelésére alkalmas műszerrel, 2.6.2.1.
nyitott égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a
belső nyílászárókat is bezárva, a bekapcsolást
követően, és visszaáramlás esetén 5 perc után
is, 2.6.2.2. zárt égésterű gáztüzelő-berendezés
esetében a tüzelőberendezés helyiségében vagy
azzal légtér-összeköttetésben álló helyiségekben
elszívásos szellőztetés maximális
teljesítménnyel való működtetése mellett a
bekapcsolást követően. 3. Az
égéstermék-elvezetőnél 3.1. a tisztítási,
ellenőrzési feltételek meglétét, 3.2. az
ellenőrző-, tisztítóajtók állapotát,
zárhatóságát, 3.3. az összekötő elem ellenőrzési
tisztítási feltételeinek meglétét, 3.4. a teljes
nyomvonalon van-e külső elváltozás, repedés,
3.5. a tető feletti állékonyságát, 3.6. a
rögzítettséget, 3.7. található-e korrózióra
utaló jel, elváltozás a járatban a
tisztítónyílásnál, 3.8. a járat átjárhatóságát,
szabad keresztmetszetét a teljes nyomvonala
mentén szemrevételezéssel, szükség esetén a
járaton átvezetett, arra alkalmas idomszerrel,
tisztítószerszámmal, 3.9. szilárd- vagy
olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél
szükség esetén a szikrafogó meglétét, 3.10.
éghető anyagtól való távolságot. 4. Az
égéstermék-elvezető tartozékainak (szikrafogók,
kitorkollást módosító szerkezetek, elszívó
ventilátorok, huzatszabályozók, robbanó ajtók,
égéstermék csappantyúk, melléklevegős
csappantyúk és egyéb szabályozó és elzáró
szerelvények, kondenzátum elvezetők) állapotát,
működőképességét. 5. A biztonságos munkavégzés
helyi feltételeit 5.1. kéményseprő-járda,
korlát, tetőkibúvó, padlásfeljáró, létra,
hágcsó, állványzat, munkaövek rögzítéséhez
szükséges szemek, elemek, szerkezetek meglétét,
5.2. más – az égéstermék-elvezetőhöz nem tartozó
– vezetékek, antennák zavaró, nem biztonságos
jelenlétét, közelségét. 6. A
szén-monoxid-érzékelő berendezés üzemeltetésére
kötelezett ingatlanok esetében 6.1. a
szén-monoxid-érzékelő berendezés meglétét és
felszerelését, 6.2. a szén-monoxid-érzékelő
berendezés működőképességét az elektromos
tápellátás kijelzőjének szemrevételezésével,
valamint az öndiagnosztikai funkció
segítségével, amennyiben azzal a készülék
rendelkezik, 6.3. a szén-monoxid-érzékelő
berendezés gyártó által megjelölt szavatossági
időn belüli használatát, 6.4. a
szén-monoxid-érzékelő berendezés tisztításának,
karbantartásának, kalibrálásának a gyártó, annak
meghatározott képviselője, az importőr vagy a
forgalmazó által meghatározottak szerinti
elvégzésének igazolását, 6.5. a
szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó
műszaki követelményeknek való megfelelőségét
igazoló dokumentum meglétét. II. Tisztítás A
tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető
használatából eredő lerakódások, továbbá egyéb
az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetét
szűkítő vagy azt elzáró anyagok (állattetemek,
pókháló, avar, korrózióból, állagromlásból
lehulló, visszamaradt építőelem) eltávolítása az
égéstermék-elvezető járatából, a koromzsákból, a
bekötőnyílásból és az összekötő elemből (ha
ennek lehetősége rendeltetésszerűen
kialakított). A tisztítást végző szakmunkás vagy
– szakmunkás szakmai irányítása mellett –
betanított munkás a következő munkafolyamatokat
végzi: 1. Lerakódás tisztítását (seprés) Az
égéstermék-elvezető tisztítását a járat és az
összekötőelem teljes hosszában a kitorkolláson
vagy beépített tisztítónyíláson keresztül,
esetleges bonthatóság esetében a bontást
követően a járat anyagának, kialakításának,
keresztmetszetének és hosszának megfelelő
szerszámmal mechanikus módon, vegyszeres
technológia alkalmazása nélkül. Szükség esetén
tisztítani kell az égéstermék-elvezető egyéb
tartozékait is. 2. Szűkület vagy dugulás
elhárítását 2.1. Ha az 1. pont alapján a
tisztítás nem megoldott, úgy az
égéstermék-elvezető anyagának és méretének
figyelembevételével megválasztott golyózással
kell megpróbálni a hibát elhárítani. 2.2. Ha nem
hárítható el a hiba, úgy a szűkület vagy dugulás
helyét meg kell jelölni és fel kell szólítani az
ingatlan használóját a tüzelőberendezés
üzemeltetésének a hiba elhárításáig történő
szüneteltetésére. 3. Az égéstermék-elvezető
alján összegyűlt kéményseprésből származó
hulladékot az ingatlan használója által
rendelkezésre bocsátott gyűjtőedénybe helyezi és
a helyszínen hagyja. 4. Az összekötő elem belső
járatának tisztítását, anyagának,
keresztmetszetének, kialakításának megfelelő
kéményseprő szerszámmal, mechanikus módon, a
beépített ellenőrző-, tisztítónyíláson keresztül
vagy annak hiányában, ha annak lehetősége
biztosított, oldással, roncsolás nélküli
bontással. III. Égetés Ha a II. Tisztítás rész
1. pontja alapján a tisztítás nem megoldható és
a lerakódás éghető, valamint a járat-, az
égéstermék-elvezető anyaga azt lehetővé teszi,
akkor a járat kiégetését külön egyeztetett
időpontban kell végezni a szükséges biztonsági
feltételek figyelembevételével. Az égetést végző
szakmunkások az alábbiak szerint járnak el: 1.
Az égetést lehetőség szerint szakaszosan kell
elvégezni, a felső szakasszal indítva. 2. Nem
szabad a kiégetést elvégezni 2.1. ha a járat
keresztmetszete meghaladja a 729 cm˛-t, 2.2.
szeles időben, 2.3. ha az égéstermék-elvezető
teljes hosszában nem ellenőrizhető és nem
körüljárható, 2.4. ha nincs alsó vagy felső
tisztítási, illetve ellenőrzési lehetősége az
égéstermék-elvezetőnek, 2.5. ha nem áll
rendelkezésre víz az esetleges hűtésre, oltásra,
2.6. amennyiben az égéstermék-elvezető falazata
repedezett, tető feletti szakasza omladozó, 2.7.
amennyiben a környezetében lévő éghető
épületszerkezetekre gyújtási veszélyt jelent,
2.8. amennyiben az égéstermék-elvezető igazoltan
koromégéssel szemben nem ellenálló. 3. Az égetés
alatt a szakmunkásoknak folyamatosan ellenőrizni
kell az égéstermék-elvezető nyomvonalát. Az
égetést követően a járat anyagának,
kialakításának, keresztmetszetének és hosszának
megfelelő szerszámmal mechanikus módon a
tisztítást is el kell végezni. 4. Ha az
égéstermék-elvezetőben lévő éghető lerakódás sem
kéményseprő-ipari szerszámokkal, sem kiégetéssel
nem eltávolítható, úgy az élet és
vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése miatt
a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény
végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint
kell eljárni. IV. Műszaki felülvizsgálat A
műszaki felülvizsgálat az égéstermék-elvezető és
tartozékainak állapotfelmérése, ami kiterjed a
vonatkozó műszaki előírások betartása, valamint
a járat tömörségének vizsgálatára. A műszaki
felülvizsgálat során a szakmunkások az
alábbiakat végzik: 1. Égéstermék-elvezető és
tartozékainak állapotfelmérését
szemrevételezéssel 1.1. az égéstermék-elvezető
korróziós károsodásának, állagromlásának teljes
hosszban történő felmérését annak érdekében,
hogy az várhatóan megfelel-e a következő
négyéves ciklusban, 1.2. az égéstermék-elvezető
tartozékainak műszaki állapotfelmérését,
működőképességét, 1.3. az égéstermék-elvezető
nyomvonalvezetésének, teljes hosszban történő
vizsgálatát, az esetleges sérülések,
átalakítások felderítését, az egyéb
épületgépészeti és elektromos vezetékektől,
berendezésektől való távolságát, kapcsolatát
azokkal. 2. Vonatkozó műszaki előírások
betartását 2.1. az égéstermék-elvezető
kitorkollásának környezetében bekövetkezett
változásokat, a működést korlátozó vagy
akadályozó épületelemek, elektromos és egyéb
vezetékek, növényzet vagy a vizsgált
égéstermék-elvezetőnek a környezetére ható
károsító hatásának megítélését a vonatkozó
előírások szerint, 2.2. szabálytalan és nem
megfelelő helyen, illetve helyiségekben
kialakított bekötések felderítését, 2.3. építési
előírásoknak és a rendeltetésszerű használatnak
való megfelelés vizsgálatát, az
égéstermék-elvezetővel és tartozékaival
összefüggésben, és azok környezetében
szemrevételezéssel. 3. Járat tömörségének
vizsgálatát 3.1. Nyitott, természetes huzat vagy
mesterséges szívás hatása alatt álló
égéstermék-elvezető 729 cm2-nél nem nagyobb
keresztmetszetű járatát, nem megfelelő
tömörségre utaló hiba (például káros korrózió,
repedezett falazat) esetében vizsgálni kell a
vonatkozó technológiai előírások
figyelembevételével az alábbi két módszer
egyikével. 3.1.1. Füsttömörségi vizsgálat során
a felmelegített égéstermék-elvezető alján az
egyik szakmunkás arra alkalmas anyaggal füstöt
képez, a járat bekötőnyílásainak lezárását
követően, a másik szakmunkás a felső tisztítás
helyén a füst megjelenésekor lefojtja a járatot,
majd teljes hosszában, szemrevételezéssel
ellenőrzik a füstszivárgást. 3.1.2. Gáztömörségi
(szivárgási érték) vizsgálat során környezeti
hőmérsékleten az egyik szakmunkás az
égéstermék-elvezető kitorkollását, a
csatlakozási helyeket tömören lezárja, míg a
másik szakmunkás az egyéb nyílások, csatlakozási
helyek tömör lezárását végzi, majd ezt követően
a vonatkozó szabvány (vagy azzal egyenértékű más
műszaki megoldás) szerinti túlnyomás alá helyezi
az égéstermék-elvezető járatát és elvégzi a
szivárgási érték meghatározását, amely a
vonatkozó szabvány (vagy azzal egyenértékű más
műszaki megoldás) által meghatározott mértéket
nem lépheti túl. 3.2. Túlnyomásos
égéstermék-elvezető gáztömörségének vizsgálata
esetén az alábbi módszerek egyikét kell
alkalmazni. 3.2.1. A gáztömörségi vizsgálat
megegyezik a 3.1.2. pontban leírtakkal, csak a
nyomásfokozatnak megfelelően más szivárgási
érték figyelembevételével. 3.2.2. Olyan
égéstermék-elvezető esetében, ahol az
égéstermék-elvezetőt egy égési levegő
bevezetésére szolgáló héj vesz körül teljes
hosszban, a „C” típusú gáztüzelő-berendezés
üzemeltetése közben az égési levegő bevezető
járatában az oxigén-tartalom mérésével lehet
következtetni a nem megfelelő tömörségre. Ha az
égéshez beáramló levegő oxigén tartalma 20,6%
alá csökken, az égéstermék-elvezető járatának
gáztömörségét nem megfelelőnek kell minősíteni.
V. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez
szükséges (égési, hígítási) levegő
utánpótlásának ellenőrzése A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó nyitott égésterű
tüzelőberendezések esetében az alábbiakat
ellenőrzi: 1. Telepítés helyiségében vagy azzal
légtérkapcsolatban álló helyiségekben van-e 1.1.
reteszelés nélkül működő depressziót keltő gépi
berendezés – külső légtérbe vezetett
páraelszívó, – szellőztetési célt szolgáló
elszívó ventilátor, – egyéb, nyitott égésterű
tüzelőberendezésbe vagy annak
égéstermék-elvezetőjébe telepített
égéstermék-ventilátor, – külső légtérbe vezetett
szárító mosógép, – központi porszívó, – központi
szellőztetés tetőventilátorral, – mobil klíma, –
technológiai elszívás, 1.2. reteszelés nélkül –
jellemzően függőleges tengelyirányú –
égéstermék-elvezetővel üzemeltetett egyéb
nyitott égésterű szilárd- vagy olajtüzelésű
tüzelőberendezés, 1.3. külső határoló falazatába
beépített teljes vagy részleges légzárású
nyílászáró. 2. Meglévő szellőzőnyílások,
légbeeresztő szelepek teljes vagy részleges
eltakarását, lezárását, reteszelt légbefúvó
ventilátor üzemképes állapotát. Ha az ellenőrzés
során az 1. és 2. pontokban szereplő, bármelyik,
az égési és hígítási levegő utánpótlását
akadályozó állapot fennáll, az ingatlan
használójának figyelmét fel kell hívni szóban és
írásban a tüzelőberendezés üzemeltetésének
veszélyére, megfelelő szakember bevonásának
szükségességére. VI. Az égéstermék paraméterének
ellenőrzése 1. Üzemelő gáztüzelő-berendezésnél
az égéstermék (3 tf % oxigén tartalomra
visszaszámolt) CO-tartalmának ellenőrzése
műszeres méréssel. 1.1. A méréshez – a
túlnyomásos égéstermék-elvezetők kivételével –,
ha nincs kialakított mérőnyílás, az
összekötőelemen – a biztonságos használatot és
az életet nem veszélyeztető módon – mérőfuratot
kell kialakítani, amelyet a mérést követően le
kell zárni és lehetőség szerint az összekötő
elem elforgatásával fal felé elfordítani. 1.2. A
mérést csak kalibrált műszerrel szabad végezni.
1.3. A mérés eredményéről az ingatlan
használóját a helyszínen írásban tájékoztatni
kell, továbbá fel kell szólítani 1.3.1. 500–1000
ppm közötti érték esetén a karbantartás
szükségességére, 1.3.2. 1000 ppm túllépése
esetén a gáztüzelő-berendezés üzemeltetésének
leállítására. VII. A használattal és a műszaki
megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt
vizsgálat Az égéstermék-elvezető használatával
és a műszaki megoldás megfelelőségével
összefüggő, megrendelt vizsgálat a vonatkozó
jogszabályok, szabványok (vagy azokkal
egyenértékű más műszaki megoldások), gyártói
előírások, a tervdokumentáció, valamint a
kéményseprő-ipari technológiák
figyelembevételével, kéményseprőmester
irányításával történik. A vizsgálatnak az
alábbiakra kell kiterjednie: 1. A 7. § (1)
bekezdésében meghatározott vizsgálatok
szempontjai: 1.1. a vizsgált égéstermék-elvezető
típusának, minősítésének és osztályokba
sorolásának, és a beüzemelésre váró vagy
tervezett tüzelőberendezés (tüzelőberendezések)
egyeztetése, beazonosítása, alkalmassága, 1.2. a
gyártó kezelési és építési utasításainak
betartása, 1.3. a tartozékok helyes, szakszerű
beépítése, 1.4. az éghető anyagoktól való
megfelelő távolsága, 1.5. az égéstermék-elvezető
tábláján rögzített adatok pontossága, 1.6. az
égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés
áramlás- és hőtechnikai megfelelőségének,
méretezésének vagy egyenértékű csőhossz
számításának összevetése a helyszíni adatokkal,
1.7. az égéstermék-elvezető építésének,
szerelésének lehetősége, figyelembe véve a
vonatkozó műszaki és jogi előírásokat, valamint
az építési, hatósági engedélyeket, 1.8. az alsó
ellenőrzési és tisztítási lehetőség helye,
kialakítása, megközelíthetősége,
méretkialakítása, a kondenzátum összegyűjtésének
és elvezetésének módja, az alkalmazott anyagok,
szerkezetek alkalmassága, esetleges
nyomáskiegyenlítő nyílás mérete, kialakítása,
helye, koromzsák-akna mérete, 1.9. az
égéstermék-elvezető 1.9.1. megközelíthetősége,
1.9.2. épületen belüli nyomvonalvezetése, 1.9.3.
rögzítése, iránytörése, födémeken és a tetőn
való átvezetése, 1.9.4. szabálytalan bekötések
feltárása, 1.9.5. falazatának esetleges
megfúrása, megvésése, terhelése,
hőszigeteltsége, annak védelme, 1.9.6. falon
kívül és szerelőaknában a rögzítés módja, 1.9.7.
az éghető anyagoktól való távolságtartása,
1.9.8. a járat átjárhatósága, belső felületének,
illesztéseinek alkalmassága, mechanikai védelme,
1.9.9. összekötő elem esetében az előzőeken túl,
annak roncsolás nélküli bonthatósága,
oldhatósága vagy tisztító-, ellenőrzőnyílásainak
megléte, azok méretei, kezelhetőségük, a
bekötőnyílás mérete, az abba való illesztés
kialakítása, 1.10. az égéstermék-elvezető
alsó-felső ellenőrzési, tisztítási lehetősége és
annak helye, a tisztítónyílás mérete,
kialakítása, megközelíthetősége, a megközelítés
szerkezeti elemeinek (létrák, hágcsók,
tetőkibúvók, kéményseprő-járdák, korlátok,
állványok, járható felületek) munkavégzés
szempontjából való alkalmassága,
megfelelőségének igazolása,
teljesítménynyilatkozat megléte,
méretkialakítása, az alkalmazott anyagok,
elemek, szerkezetek alkalmassága, 1.11. az
égéstermék-elvezető tető feletti, a környező
építményekhez, és a környezet egyéb, a működést
befolyásoló elemeihez viszonyított magassága,
egyéb zavaró körülmények feltárása,
kitorkollásának elhelyezkedése, környezetre
gyakorolt hatása, védőtávolságok betartása,
égési levegő bevezető nyílása és annak
kapcsolata az egyéb égéstermék-elvezetőkkel,
állékonysága, falazatának esetleges megfúrása,
vésése, megterhelése, hőszigeteltsége, annak
védelme, kitorkollást módosító szerkezet,
elszívó ventilátor megléte, alkalmazhatósága,
alkalmassága, 1.12. az égéstermék-elvezető és az
egyéb tartozékok esetleges korróziós
elváltozása, sérülése, átalakítása, 1.13. az
égéstermék-elvezető tömörsége, szivárgási értéke
(a vizsgálat alkalmával a IV. Műszaki
felülvizsgálat rész 3. pontjában foglaltak
alapján kell eljárni, és a tüzelőberendezéshez
tartozó vagy ahhoz csatlakoztatott túlnyomásos
égéstermék-elvezető esetén kizárólag szivárgási
érték mérőműszerrel végezhető a vizsgálat),
1.14. az égéstermék-elvezető biztonságos
működését szolgáló tartozékok ellenőrzése
(huzatszabályzók, csappantyúk, robbanóajtók,
fojtások, égéstermék elszívó és
füstgázventilátorok stb.), alkalmassága,
kialakítása, működőképessége, 1.15. szükség
esetén az égési és hígító levegő-utánpótlás
biztosítása. A vizsgálat alkalmával az V.
Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez
szükséges (égési, hígítási) levegő
utánpótlásának ellenőrzése résznél leírtak
alapján kell eljárni, 1.16. az
égéstermék-elvezető méretezésénél figyelembe
vett adatok [geometriai méretek, alaki
ellenállást okozó elemek, tartozékok,
kialakítások, járat és az összekötőelem belső
felülete, hőszigetelések, tüzelőberendezés
(tüzelőberendezések) paraméterei, tüzelőanyag
paraméterei, méretezési hőmérsékletek]
beazonosítása. 2. A 7. § (1) bekezdésében
meghatározott esetekben az alábbi szempontok
szerint szükséges a megrendelés tárgya
függvényében a helyszíni vizsgálatot elvégezni:
2.1. az égéstermék-elvezető beazonosítása, 2.2.
nyomvonalának ellenőrzése, 2.3.
tüzelőberendezések bekötéseinek ellenőrzése, nem
használt bekötő-, csatlakozó nyílások, elemek
feltárása, beazonosítása, 2.4. tisztítónyílások,
ajtók beazonosítása, 2.5. a vizsgálatot követő
beavatkozás tisztázása, 2.6. az egyéb célra
történő igénybevétel hatása a többi
égéstermék-elvezetőre, szellőző kürtőkre, azok
biztonságos működésére, 2.7. társasházak
esetében az ingatlan tulajdonosainak írásos
nyilatkozata, beleegyezése, esetleg társasházi
közgyűlési jegyzőkönyv másolatának bekérése,
2.8. a 7. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott vizsgálatok esetében a vizsgálatot
követően az égéstermék-elvezetőre
csatlakoztatott tüzelőberendezésen
(tüzelőberendezéseken) a vizsgálatot igazoló, a
műszaki vizsgálat évszámával, a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevével
és a tüzelőberendezés egyedi azonosítására
alkalmas jelzéssel ellátott matricát kell
elhelyezni. 3. Szén-monoxid-érzékelő berendezés
használatára vonatkozó kötelezettség fennállása
esetén a vizsgálat során az „I. Ellenőrzés
alcím” 6. pontjában meghatározottak szerint kell
eljárni. VIII. A tervezett vagy a tervezéssel
érintett égéstermék-elvezető műszaki
megoldásának megfelelőségével összefüggő,
megrendelt tervfelülvizsgálat A tervezett vagy a
tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki
megoldásának megfelelőségével összefüggő,
megrendelt tervfelülvizsgálatot
kéményseprőmester végzi. A 8. § (3) bekezdésének
megfelelő építészeti, gépészeti tervek
felülvizsgálatáról kiadott kéményseprő-ipari
nyilatkozat esetében a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a tervdokumentáció
égéstermék-elvezetőre vonatkozó tervrészeinek
egy másolatát megőrzi, és az összes tervlapot és
a műszaki leírás égéstermék-elvezetőt érintő
minden oldalát bélyegzővel, dátummal és a
nyilatkozatot készítő aláírásával látja el. Az
5. mellékletnek megfelelő nyilatkozat aláírt
első példányát kell a megrendelőnek átadni. IX.
Eszközjegyzék
Eszközök,
amelyek állandó felszerelések és a munkavégző
rendelkezésére kell, hogy álljanak, mint
minimálisan szükséges eszközök Sormunka és
megrendelt ellenőrzés, szükség szerinti
tisztítás Műszaki felülvizsgálatok, megrendelt
műszaki vizsgálatok
1.
Tolókefe (többféle hosszúságú, kialakítású és
anyagú szárak, különböző anyagú és méretű
kefefejekkel, pumkefék) X
2.
Golyós-kötél (különböző anyagú és méretű
golyókkal) X
3.
Rugósaparát és golyós kötélre szerelhető
különböző kefefejek (különböző méretekben) X
4.
Égéstermék-visszaáramlást érzékelő műszer X
5. Kézi
kefe (partvis) X
6. Csőkefe
(többféle hosszúságú és anyagú szárak, különböző
anyagú és méretű kefefejekkel) az összekötő elem
tisztításához X
7.
Kaparóvas X
8.
Koromvonó X
9.
Kéményseprű X
10. Égető
kanna (gázolajos vagy PB-s) X
11.
Kéménykulcs X X
12.
Zseblámpa X X
13. Gyújtó
eszköz X X
14.
Szivacsdugók füstnyomás próbához, esetleg
tisztításhoz (különböző méretben és formában) X
X
15.
Kéményvizsgáló tükör, páralemez X X
16.
Mérőszalag X X
17. Kézi
szerszámok (kéménykalapács, csavarhúzó, fogó,
franciakulcs) X X
18.
Munkaruha (formaruha) X X
19.
Munkavégzéshez szükséges nyomtatványok X X
20. Egyéni
védőfelszerelések (láb, kéz, légzés, szem, fej)
X X
21.
Kéményvizsgáló ipari kamera
X
22.
Füstpatron
X
23.
Szivárgási-érték mérőműszer, tartozékaival
X
24.
Tüzeléstechnikai mérőműszer (O2, CO2, CO, p, t)
X X
25. Kézi
elektromos fúrógép, fémfúrószárakkal
X
26.
Elektromos hosszabbító
X
27.
Digitális fényképezőgép vagy képrögzítésre
alkalmas egyéb elektronikus eszköz
X
28. Rádió
adó-vevő vagy egyéb elektronikus kommunikációs
eszköz
X 2.
melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez
Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó
TANÚSÍTVÁNY
ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐK ELLENŐRZÉSE, SZÜKSÉG
SZERINTI TISZTÍTÁSA, 4 ÉVENKÉNTI MŰSZAKI
FELÜLVIZSGÁLATA Jelen tanúsítvány nem
használható fel tüzelőberendezés cseréjéhez, új
tüzelőberendezés üzembe helyezéséhez,
használatbavételi engedélyezési eljárásokhoz,
égéstermék-elvezetők újbóli üzembe helyezéséhez!
Azonosítók: Ingatlan címe: Tulajdonos neve:
Értesítési címe:
Használó
neve: Értesítési címe: Időlegesen használt (I):
Csoport/járat számjelzése
Légtér
összeköttetések száma: …db Égéstermék-elvezető
Jele
A
kéményseprő-ipari tevékenység elvégzése:
Ellenőrzés
/ bontható bekötés száma
Kéményseprő helyszíni megjelenése: I/N
Ellenőrzés: I/N Műszaki felülvizsgálat: I/N
K, N járat
/ összekötő elem hossz (m)
/
Tisztítás: I/N
Használat
célja
A
kéményseprő helyszíni megjelenését igazoló
személy neve: A kéményseprő helyszíni
megjelenését igazoló személy aláírása:
Tüzelőberendezés Teljesítmény kategória
Műszaki-biztonsági felülvizsgálat érvényes:
Szén-monoxid-mérés szükséges (C)
Igen / Nem
„Nem” válasz esetén pótolni kell!
Ellenőrzési szempontok előző / jelen ellenőrzés
hibakódja / megfelelő (I) Hibakód, jelölés
magyarázata a hátoldalon!
-
tüzelőberendezés külső állapota
Karbantartás a gyártó előírása szerint! Javítani
kell a hibákat a következő ellenőrzésig! -
levegő utánpótlás
Hibajelzés
esetén az üzemeltetés veszélyes!
Hibajelzés
esetén TILOS az üzemeltetés a kéményseprő által
igazolt kijavításig! Felszólítás a
tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető
üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére (hiba
leírása): Igen/Nem Szén-monoxid-érzékelő
berendezés felszerelésére és működtetésére
köteles (Igen - Nem): Szén-monoxid-érzékelő
berendezés elhelyezésére kötelezett
tüzelőberendezéssel felszerelt helyiségek száma:
A szén-monoxid-érzékelő berendezés megléte. Igen
(I) / Nem (N) A szén-monoxid-érzékelő berendezés
helye, helyisége (kazánház, szoba, közlekedő,
konyha stb.). A tesztelés alapján a
szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképessége
megfelelő. Igen (I) / Nem (N) Tisztítás,
karbantartás megtörténte (I) / (N)
Kalibrálás
megtörténte (I) / (N)
Műszaki
követelményeknek való megfelelőségét igazoló
dokumentum megléte (I) / (N)
A
szavatossági idő, a működőképesség határideje
lejárt. Igen (I) / Nem (N) Hiba részletes
leírása: Egyebek: Az ingatlan a
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi
CCXI. törvény 1. § 3. pont szerinti gazdálkodó
szervezet székhelyeként, telephelyeként,
fióktelepeként be van jegyezve (Igen - Nem): A
kéményseprő-ipari tevékenységet a
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi
CCXI. törvény, a kéményseprő-ipari
tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról
szóló kormányrendelet, a kéményseprő-ipari
tevékenység szakmai szabályairól szóló BM
rendelet szabályozza KITÖLTÉSRE VONATKOZÓ
INFORMÁCIÓK Az égéstermék-elvezetőre kötött
tüzelőberendezések használatának célja [kazán
(K), vízmelegítő (V), egyedi fűtő (F), kombi
(C), hőlégfúvó (H), technológiai (T), egyéb (E)]
/ CO-mérés szükségessége (C).
Gáztüzelő-berendezés névleges bemenő
hőteljesítmény kategóriái: tüzelőberendezés
hőteljesítménye < 11 kWth (A), 11 kWth <
tüzelőberendezés hőteljesítménye <60 kWth (B),
60 kWth < tüzelőberendezés hőteljesítménye <140
kWth (C), 140 kWth < tüzelőberendezés
hőteljesítménye <500 kWth (D). HIBAJEGYZÉK
Hibakód Hiba leírása: 1. Az élet és a
vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén
a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető
használata tilos a hiba igazolt kijavításáig!
1/a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő
égéstermék-elvezető 1/b használatban lévő vagy
tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő
állékonysága 1/c a tüzelőberendezés működése
közben az égéstermék öt percen túli tartós
visszaáramlása 1/d ki nem égethető, használatban
lévő égéstermék-elvezető belső felületén
lerakódott szurokréteg 1/e szilárd
tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez
csatlakozó használatban lévő
égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi
osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb
éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó
hiánya 1/f B-F tűzvédelmi osztályba tartozó
építményszerkezetet – a falába beépítve –
tartalmazó égéstermék-elvezető használata 1/g a
jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül
vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem
megfelelő minősítés ellenére működtetett
égéstermék-elvezető használata 1/h nem
megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem
megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű
összekötő elem 1/i a tisztítóajtó, tisztítóidom
nem megfelelő záródása 1/j az égéstermék 1000
ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma Egyéb hibák
(A jelzett hibák kijavítása a következő
ellenőrzésig szükséges, a hatósági eljárás
megelőzése érdekében.) Hibakód Hiba leírása
Hibakód Hiba leírása 2. Nem megfelelő az
égéstermék-elvezető 4. Nem megfelelő a
tüzelőberendezés 2/a tisztítási, ellenőrzési
feltétele 4/a külső állapota 2/b járatának
szabad keresztmetszete 4/b tüzelés módja 2/c
külső állapota 4/c a környezetében tárolt,
beépített anyagok, szerkezetek kapcsolata (az
ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és a
tűzvédelem szempontjából) 2/d tömörsége
2/e belső
állapota
2/f
kitorkollásának helyzete 5. Nem megfelelő a
levegő-utánpótlás, az üzemeltetés veszélyes,
szakember bevonása szükséges 2/g tartozékainak
állapota 5/a a mesterséges elszívó berendezés
egyidejű üzemeltetésének lehetősége miatt
(páraelszívó, szellőző ventilátor, központi
porszívó, ruhaszárító, mobil klíma) 2/h
falvastagsága, utólag megvésték
3. Nem
megfelelő az összekötő elem 5/b az egyéb nyitott
égésterű tüzelőberendezéssel való egyidejű
üzemeltetés lehetősége miatt 3/a ellenőrzési,
tisztítási feltétele 5/c a külső nyílászárók
tömítettsége miatt, nyitott égésterű
tüzelőberendezés esetén fokozott légzárású
nyílászárónál légbeeresztő nyílás, szelep,
szellőző nyílás hiánya 3/b járatának szabad
keresztmetszete 5/d légbeeresztő nyílások,
szelepek, kiegészítő légteret biztosító szellőző
nyílások nem megfelelő működése miatt 3/c
állapota
3/d
tömörsége 6. Szabálytalan bekötés az
égéstermék-elvezetőn ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ
ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA, ÚJBÓLI HASZNÁLATBAVÉTELE,
VALAMINT A BEKÖTÖTT TÜZELŐBERENDEZÉS CSERÉJE,
ILLETVE ÚJ TELEPÍTÉSE A KÉMÉNY MEGFELELŐSÉGÉT
IGAZOLÓ KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT HIÁNYÁBAN
TILOS!
Az
égéstermék-elvezetők jele Karakter 1. 2. 3. 4.
Jelentése E Egyedi, egy építményszintről igénybe
vett, 60 kW és az alatti összes névleges bemenő
hőteljesítményű égéstermék-elvezető. K Központi,
egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti
összes névleges bemenő hőteljesítményű
égéstermék-elvezető, 4096 cm2 járat
keresztmetszetig. N Nagy járat-keresztmetszetű,
egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti
összes névleges bemenő hőteljesítményű
égéstermék-elvezető 4096 cm2 járat
keresztmetszet felett, 10 000 cm2-ig. G Gyűjtő
jellegű, több építményszintről igénybe vett
égéstermék-elvezető.
N Nyitott
égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott
tüzelőberendezés a felállítási helyiségéből
veszi az égéshez szükséges levegőt.
Z Zárt
égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott
tüzelőberendezés a külső légtérből veszi az
égéshez szükséges levegőt.
T Tartalék
égéstermék-elvezető.
H Huzat
vagy mesterséges szívás hatása alatt álló
égéstermék-elvezető.
T
Túlnyomás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.
S Szilárd-
és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett
tüzelőberendezéseket kiszolgáló
égéstermék-elvezető.
G Gáznemű
tüzelőanyagokkal üzemeltetett
tüzelőberendezéseket kiszolgáló
égéstermék-elvezető. 3. melléklet a 21/2016. (VI.
9.) BM rendelethez
Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó
TANÚSÍTVÁNY-KIVONAT
ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐK ELLENŐRZÉSE, SZÜKSÉG
SZERINTI TISZTÍTÁSA, 4 ÉVENKÉNTI MŰSZAKI
FELÜLVIZSGÁLATA Jelen tanúsítvány kivonat nem
használható fel tüzelőberendezés cseréjéhez, új
tüzelőberendezés üzembe helyezéséhez,
használatbavételi engedélyezési eljárásokhoz,
égéstermék-elvezetők újbóli üzembe helyezéséhez!
Azonosítók: Ingatlan címe: Tulajdonos neve:
Értesítési címe: Használó neve: Értesítési címe:
Időlegesen használt (I): A kéményseprő-ipari
tevékenység elvégzése Kéményseprő helyszíni
megjelenése: I/N Ellenőrzés: I / N Műszaki
felülvizsgálat: I / N Tisztítás: I / N a) Az
égéstermék-elvezető megfelelő: I / N Az
égéstermék-elvezető jele: b) Az
égéstermék-elvezető megfelelő: I / N Az
égéstermék-elvezető jele: c) Az
égéstermék-elvezető megfelelő: I / N Az
égéstermék-elvezető jele: [Az ingatlanban
fellelhető valamennyi, a 9. § (1) bekezdés
szerinti nyilvántartásban szereplő
égéstermék-elvezetőt fel kell tüntetni] Hiba
részletes leírása (a hibával érintett
égéstermék-elvezető jelének és az ingatlanban
való fellelhetőségének pontos meghatározásával
együtt): Életet és vagyonbiztonságot közvetlenül
veszélyeztető hiba fennáll (hiba leírása): Igen
/ Nem Felszólítás a tüzelőberendezés és az
égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali
szüneteltetésére: Igen / Nem Életet és
vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető hiba
fennállása esetén az égéstermék-elvezető
üzemeltetése TILOS a kéményseprő által igazolt
kijavításig! Egyéb hiba esetén az
égéstermék-elvezető üzemeltetése veszélyes, a
hibát a következő ellenőrzésig ki kell javítani!
Munkavégző neve: Munkavégző aláírása: A
kéményseprő helyszíni megjelenését igazoló
személy neve: A kéményseprő helyszíni
megjelenését igazoló személy aláírása: A
kéményseprő munkavégzését igazoló személy neve:
A kéményseprő munkavégzését igazoló személy
aláírása: 4. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM
rendelethez
Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó:
KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT
ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐK MŰSZAKI VIZSGÁLATÁRÓL
Azonosítók:
Sorszám:
Az ingatlan címe: Tulajdonos neve: Címe, irsz:
Megrendelő neve: Címe, irsz: helység:
helység:
helység:
közterület:
közterület:
közterület:
hsz: tel:
hsz: tel:
hsz: lh:
lh:
lh: em:
em:
em: ajtó:
ajtó:
ajtó: Az
ingatlan jellege: Helyrajzi szám: Tengerszint
feletti magasság: Égéstermék-elvezetők db száma:
Légtér-összeköttetések száma: A megrendelt
műszaki vizsgálat célja: MŰSZAKI ADATOK csoport
számjelzése
járat
számjelzése
Tüzelőberendezés Tüzelőanyag: földgáz (G),
propán-bután (PB), szén (C), fa (F), olaj (O),
egyéb (E)
Jellege /
db szám
Égéstermék-elvezetés szerinti besorolása Bxx,
Cxx
Gyártmánya
Típusa
Névleges
bemenő hőterhelése (kWth)
Füstcsonk
mérete (mm)
Telepítési
helyisége
Összekötő
elem, levegő-bevezető „Cső a csőben” (C) vagy
szétválasztott (S) rendszer
Összekötő
elem Teljes hossza / ebből függőleges hossz (m)
Keresztmetszeti mérete (-i) (mm)
Iránytörései (X°/db)
Összekötő
elem / külső burkolat anyaga
Hőszigetelésének / külső burkolatának vastagsága
(mm)
Teljes
hossza / ebből függőleges hossz (m)
Levegő-
bevezető Keresztmetszeti mérete (-i) (mm)
Iránytörései (X°/db)
Levegő
bevezető / külső burkolat anyaga
Hőszigetelésének / külső burkolatának vastagsága
(mm)
Égéstermék- elvezető Kéményseprő-ipari jelölése
Gyártmánya
Típusa
Kialakítása: épített (E), bélelt (B), szerelt
(S), oldalfalon kivezetett (O)
Hőmérséklet /nyomás/nedvességgel szembeni
ellenállás osztályai
Korrózióállósági / koromégéssel szembeni
ellenállás / éghető anyagtól való távolságtartás
osztályai
Alsó
tisztítónyílásának helyisége
Járatának
mérete (-i) (mm)
Járatának
lakótéri / padlástéri / tető feletti függőleges
hossza (m)
Járatának
lakótéri / padlástéri / tetőn kívüli teljes
hossza (m)
Legalsó /
legfelső bekötésektől mért távolság a
kitorkollásig (m)
Járatának
iránytörései (X°/db)
Járatának
/ külső burkolatának anyaga
Járatának
/ hőszigetelésének / külső burkolatának
vastagsága (mm)
Szén-monoxid-érzékelő berendezés használatára
kötelezett igen (I) - nem (N) / van (V) - nincs
(N)
Szén-monoxid-érzékelő berendezés szavatossági
idő szempontjából megfelelő (M) - nem megfelelő
(N) / működőképes igen (I) - nem (N)
Használaton kívül helyezésének műszaki
megfelelősége elfogadva: igen (I) – nem (N)
Sorszám: A
vizsgálat során feltárt hibák, szabálytalanságok
A hő- és áramlástechnikai méretezés adatai
megegyeznek a vizsgálat alkalmával feltárt
adatokkal: igen (I), nem (N)
A műszaki
vizsgálat bontás nélküli szemrevételezéssel, a
vonatkozó jogszabályi, tűzrendészeti és
szabványelőírások alapján történt. Az egyes
jelölések és hibakódok beazonosíthatók a
mellékelt hibajegyzékben. Ha a műszaki vizsgálat
eredményével a megrendelő vagy a tulajdonos nem
ért egyet, észrevételével a területileg
illetékes első fokú tűzvédelmi hatósághoz
fordulhat jogorvoslatért!
Életet és
vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető hiba
kódja Hibajelzés esetén TILOS az üzemeltetés a
kéményseprő által igazolt kijavításig!
Rendeltetésszerű használatra alkalmas (I) nem
alkalmas (N)
Szöveges
kiegészítés (szükség esetén pótlapon
folytatható): Tetőalaprajz vagy alaprajzi
részlet, esetleg a szöveges kiegészítés
folytatása: A vizsgálatot végző
kéményseprőmester neve: Oklevélszáma:
Dátum: év,
hó, nap. Aláírása:
Megrendelő
vagy megbízott neve: A vizsgálatot végző
szakmunkás neve: P. H. Aláírása: Aláírása:
A
KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZATOT NEM HELYETTESÍTI
A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ
SORMUNKÁNÁL ALKALMAZOTT TANÚSÍTVÁNYA.
ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA, ÚJBÓLI
HASZNÁLATBAVÉTELE, VALAMINT A BEKÖTÖTT
TÜZELŐBERENDEZÉS CSERÉJE, ILLETVE ÚJ TELEPÍTÉSE
A KÉMÉNY MEGFELELŐSÉGÉT IGAZOLÓ
KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT HIÁNYÁBAN TILOS! A
kéményseprő-ipari tevékenységet a
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi
CCXI. törvény, a kéményseprő-ipari
tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról
szóló kormányrendelet, a kéményseprő-ipari
tevékenység szakmai szabályairól szóló BM
rendelet szabályozza KITÖLTÉSRE VONATKOZÓ
INFORMÁCIÓK A megrendelt műszaki vizsgálat célja
a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának
szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM
rendelet 7. §-a szerint: 3.1. Új
égéstermék-elvezetők kivitelezés közbeni,
eltakarás előtti vizsgálata. 3.2. Újonnan
épített vagy szerelt felújított, átalakított
vagy újból használatba vett égéstermék-elvezetők
üzembe helyezés előtti vizsgálata. 3.3.
Tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere, új
tüzelőberendezés üzembe helyezése esetén az
üzembe helyezést megelőzően az érintett
égéstermék-elvezetők vizsgálata. 3.4. Meglévő
égéstermék-elvezető bontását, funkciójának
megváltoztatását, használaton kívül helyezését,
illetve az égéstermék-elvezetőt érintő
átalakítást megelőző helyszíni vizsgálat. Az
égéstermék-elvezetőre kötött tüzelőberendezések
használatának célja, jellege: [kazán (K),
vízmelegítő (V), egyedi fűtő (F), kombi (C),
hőlégfúvó (H), technológiai (T), egyéb (E)] /
CO-mérés szükségessége (C). Az összekötő elem, a
légbevezető, égéstermék-elvezető, külső burkolat
anyaga: vakolt (V), alumínium (A), acél (S),
samott, kerámia (K), műanyag (M), műgyanta (G),
flexibilis (F), fix (X), egyéb: ..............
(E1) ................ (E2) ................
(E3). HIBAJEGYZÉK Hibakód Hiba leírása: 1. Az
élet és a vagyonbiztonság közvetlen
veszélyeztetése esetén a tüzelőberendezés és az
égéstermék-elvezető használata tilos a hiba
igazolt kijavításáig! 1/a nem megfelelő
tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető
1/b használatban lévő vagy tartalék
égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága
1/c a tüzelőberendezés működése közben az
égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása
1/d ki nem égethető, használatban lévő
égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott
szurokréteg 1/e szilárd tüzelőanyaggal
üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó
használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F
tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és
egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a
szikrafogó hiánya 1/f B-F tűzvédelmi osztályba
tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve
– tartalmazó égéstermék-elvezető használata 1/g
a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül
vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem
megfelelő minősítés ellenére működtetett
égéstermék-elvezető használata 1/h nem
megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem
megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű
összekötő elem 1/i a tisztítóajtó, tisztítóidom
nem megfelelő záródása 1/j az égéstermék 1000
ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma Egyéb hibák
[Az itt jelzett hibák kijavítása a következő
ellenőrzésig szükséges, a hatósági eljárás
elkerülése végett.] Hibakód Hiba leírása Hibakód
Hiba leírása 2. Nem megfelelő az
égéstermék-elvezető 4. Nem megfelelő a
tüzelőberendezés 2/a tisztítási, ellenőrzési
feltétele 4/a külső állapota 2/b járatának
szabad keresztmetszete 4/b tüzelés módja 2/c
külső állapota 4/c a környezetében tárolt,
beépített anyagok, szerkezetek kapcsolata 2/d
tömörsége
(az
ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és a
tűzvédelem szempontjából) 2/e belső állapota
2/f
kitorkollásának helyzete 5. Nem megfelelő a
levegő utánpótlás, üzemeltetés veszélyes,
szakember bevonása szükséges 2/g tartozékainak
állapota 5/a a mesterséges elszívó berendezés
egyidejű üzemeltetésének lehetősége miatt
(páraelszívó, szellőző ventilátor, központi
porszívó, ruhaszárító, mobil klíma) 2/h
falvastagsága, utólag megvésték
3. Nem
megfelelő az összekötő elem 5/b az egyéb nyitott
égésterű tüzelőberendezéssel való egyidejű
üzemeltetés lehetősége miatt 3/a ellenőrzési,
tisztítási feltétele 5/c a külső nyílászárók
tömítettsége miatt, nyitott égésterű
tüzelőberendezés esetén fokozott légzárású
nyílászárónál légbeeresztő nyílás, szelep,
szellőző nyílás hiánya 3/b járatának szabad
keresztmetszete 5/d légbeeresztő nyílások,
szelepek, kiegészítő légteret biztosító szellőző
nyílások nem megfelelő működése miatt 3/c
állapota
3/d
tömörsége 6. Szabálytalan bekötés az
égéstermék-elvezetőn Az égéstermék-elvezetők
jele
Karakter
1. 2. 3. 4. Jelentése E Egyedi, egy
építményszintről igénybe vett, 60 kW és az
alatti összes névleges bemenő hőteljesítményű
égéstermék-elvezető. K Központi, egy
építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti
összes névleges bemenő hőteljesítményű
égéstermék-elvezető, 4096 cm2 járat
keresztmetszetig. N Nagy járat-keresztmetszetű,
egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti
összes névleges bemenő hőteljesítményű
égéstermék-elvezető 4096 cm2 járat
keresztmetszet felett, 10 000 cm2-ig. G Gyűjtő
jellegű, több építményszintről igénybe vett
égéstermék-elvezető.
N Nyitott
égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott
tüzelőberendezés a felállítási helyiségéből
veszi az égéshez szükséges levegőt.
Z Zárt
égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott
tüzelőberendezés a külső légtérből veszi az
égéshez szükséges levegőt.
T Tartalék
égéstermék-elvezető.
H Huzat
vagy mesterséges szívás hatása alatt álló
égéstermék-elvezető.
T
Túlnyomás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.
S Szilárd-
és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett
tüzelőberendezéseket kiszolgáló
égéstermék-elvezető.
G Gáznemű
tüzelőanyagokkal üzemeltetett
tüzelőberendezéseket kiszolgáló
égéstermék-elvezető.
5.
melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez
KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT a tervezett vagy
tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki
megoldásának megfelelőségével összefüggő,
megrendelt tervfelülvizsgálatról Tartalmi
követelményei sorszám: A kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó megnevezése, címe,
elérhetősége: A terven szereplő adatok:
Építtető: Építkezés helye (hrsz): Tervező neve,
címe: A tervezett, illetve a tervezéssel
érintett égéstermék-elvezetők száma (db):
Észrevételek, javaslatok 1. A választott
égéstermék elvezetők típusa 2. Járat összekötő
elem keresztmetszete 3. Alsó és felső
tisztítási, illetve ellenőrzési lehetőség
kialakítása, megközelíthetősége 4. Az
égéstermék-elvezető tető feletti kialakítása,
kitorkollás helyzete 5. Az égéstermék-elvezető
tető feletti, illetve hatásos magassága,
védőtávolságok 6. Meglévő épületek és
égéstermék-elvezetők, és a tervezett épület és
égéstermék-elvezetők kölcsönhatása 7.
Égéstermék-elvezető járatának nyomvonala 8.
Tartalékfűtés megoldása 9. Egyéb 10. A
bemutatott terv kéményseprő-ipari szempontból:
megfelel módosítva megfelel nem felel meg Kelt:
.........................................,
............... év,
..................................... hónap,
............ nap. Vizsgálatot végző neve,
aláírása, mesterlevél száma Átvevő neve,
aláírása P. H. 6. melléklet a 21/2016. (VI. 9.)
BM rendelethez
ADATKÖZLŐ
a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015.
évi CCXI. törvény 7. § (4) bekezdésében előírt
tűzvédelmi hatósági nyilvántartáshoz
KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI SZOLGÁLTATÓ Neve: Címe:
Elérhetőségei: KÉPVISELETET ELLÁTÓ TERMÉSZETES
SZEMÉLY SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATAI Neve: Születési
hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: A TEVÉKENYSÉG
GYAKORLÁSÁRA JOGOSULT VAGY KÉPVISELŐJE ADATAI
Telefonszáma: Elektronikus levélcíme: Székhelye:
Telephelye: TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK ÉS
BEFEJEZÉSÉNEK IDŐPONTJA Megkezdés időpontja:
Befejezés időpontja: ELLÁTOTT TERÜLET Megye
(szolgáltatók esetében) / települések száma,
megnevezése (a helyi önkormányzati rendelet
alapján, ha van ilyen) db Kelt:
..............................., ............
év, ........................... hó, ..........
nap P. H.
.................................................
aláírás 7. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM
rendelethez
STATISZTIKAI ADATLAP
........................évre ADATSZOLGÁLTATÁSRA
KÖTELEZETT*:
KÉMÉNYSEPRŐ-IPARTI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ neve:
címe:
Elérhetőségei: telefonszám
email-cím
KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSI TERÜLETE
Megye:
Települések száma:
A Kstv. 2.
§ (6) bekezdése és 10. § (5) bekezdése szerint
térítésmentesen ellátandó ingatlanoknál A Kstv.
2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
ingatlanoknál Szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal
üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló
égéstermék-elvezető ENHS
*adatszolgáltatásra kötelezett: – a
kéményseprő-ipari szerv megyei bontásban – a
Kstv. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
önkormányzat közszolgáltatási szerződésenként 8.
melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez
1. Az
égéstermék-elvezetők jele Karakter Jelentése 1.
2. 3. 4. E Egyedi, egy építményszintről igénybe
vett, 60 kW és az alatti összes névleges bemenő
hőteljesítményű égéstermék-elvezető. K Központi,
egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti
összes névleges bemenő hőteljesítményű
égéstermék-elvezető, 4096 cm2 járat
keresztmetszetig. N Nagy járat-keresztmetszetű,
egy építményszintről igénybe vett, 60 kW feletti
összes névleges bemenő hőteljesítményű
égéstermék-elvezető 4096 cm2 járat
keresztmetszet felett, 10 000 cm2-ig. G Gyűjtő
jellegű, több építményszintről igénybe vett
égéstermék-elvezető. N Nyitott
égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott
tüzelőberendezés a felállítási helyiségéből
veszi az égéshez szükséges levegőt. Z Zárt
égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott
tüzelőberendezés a külső légtérből veszi az
égéshez szükséges levegőt. T Tartalék
égéstermék-elvezető. H Huzat vagy mesterséges
szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető. T
Túlnyomás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.
S Szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett
tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-
elvezető. G Gáznemű tüzelőanyagokkal
üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló
égéstermék-elvezető. 2. A Kstv. 2. § (4)
bekezdése szerint sormunka keretében ellátott
tevékenységek munkaráfordítása
Tevékenységek Égéstermék-elvezetők jele 2.1.
Ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás,
összekötő elem nélkül 2.2. Összekötő elem
ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása 2.3.
Műszaki felülvizsgálat ENHS 0,37/db 0,17/bekötés
0,80/db ENHG 0,30/db 0,14/bekötés KNHS 0,20/fm
0,20/fm 0,28/fm KNHG 0,14/fm 0,14/fm NNHS 0,30/fm
0,30/fm 0,28/fm NNHG 0,21/fm 0,21/fm ENTS
0,42/db 0,17/bekötés 0,80/db ENTG 0,34/db
0,14/bekötés KNTS 0,24/fm 0,24/fm 0,28/fm KNTG
0,17/fm 0,17/fm NNTS 0,32/fm 0,32/fm 0,28/fm
NNTG 0,22/fm 0,22/fm EZHS 0,37/db 0,17/bekötés
0,80/db EZHG 0,30/db 0,14/bekötés KZHS 0,20/fm
0,20/fm 0,28/fm KZHG 0,14/fm 0,14/fm NZHS 0,30/fm
0,30/fm 0,28/fm NZHG 0,21/fm 0,21/fm EZTS
0,42/db 0,17/bekötés 0,80/db EZTG 0,34/db
0,14/bekötés KZTS 0,24/fm 0,24/fm 0,28/fm KZTG
0,17/fm 0,17/fm NZTS 0,32/fm 0,32/fm 0,28/fm
NZTG 0,22/fm 0,22/fm GNHS* 0,25/szint
0,17/bekötés 0,36/szint GNHG* 0,2/szint
0,14/bekötés GZHS* 0,25/szint 0,17/bekötés
0,36/szint GZHG* 0,2/szint 0,14/bekötés GZTS*
0,30/szint 0,17/bekötés 0,44/szint GZTG*
0,25/szint 0,14/bekötés ET 0,20/db – 0,40/db KT
0,10/fm 0,14/fm NT 0,15/fm 0,14/fm GT*
0,10/szint 0,16/szint 2.4. Egyéb sormunka
keretében végzett tevékenységek Tüzelőberendezés
biztonságos működéséhez szükséges levegő
utánpótlásának ellenőrzése, figyelembe véve a
levegő utánpótlást befolyásoló műszaki
berendezések, beavatkozások hatását is
(légtér-összeköttetésben lévő rendeltetési
egységenként) 0,10/db Égéstermék paramétereinek
ellenőrzése 0,30/paraméter Gáztüzelő-berendezés
műszaki biztonsági felülvizsgálata meglétének
ellenőrzése 0,05/db Szén-monoxid-érzékelő
berendezés felszerelésére és működtetésére
vonatkozó kötelezettség teljesítésének, az
érzékelő működőképességének, valamint az
érzékelő műszaki követelményeknek való
megfelelőségét igazoló dokumentumok ellenőrzése
0,40/db Megjegyzés: * Mellékcsatornás gyűjtő
jellegű égéstermék-elvezető esetében a
mellékcsatornát plusz szintnek kell tekinteni.
3. A Kstv. 2. § (5) bekezdése szerint sormunka
keretén kívül megrendelésre ellátott
tevékenységek munkaráfordítása 3.1.
Megrendelésre kötelező tevékenységek Tevékenység
Munkaráfordítás A 2. pontban meghatározott, de
megrendelésre végzett sormunka tevékenységek 2.
pontban meghatározott munkaráfordítások szerint
A sormunka keretében feltárt az
égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak
égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetése
külön egyeztetés alapján 2,00/db/óra Közvetlen
homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező
tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének
ellenőrzése, tisztítása 0,34/db A 10 000 cm2
feletti járat keresztmetszetű
égéstermék-elvezető ellenőrzése tisztítása 0,60/fm
Helyszíni szemle 1,00/alkalom 3.2. A Kstv. 2. §
(5) bekezdés f) pontja szerinti műszaki
vizsgálatok munkaráfordítása
ENH ENT ET
EZH EZT
GNH GZH
GZT GT KNH KNT KT NNH NNT NT
KZH KZT
NZH NZT 3.2.1. Új égéstermék-elvezetők
kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata
0,84/db 1,16/db 0,40/szint 2,60/db 3,40/db
3.2.2. Újonnan épített vagy szerelt felújított,
átalakított vagy újból használatba vett
égéstermék-elvezetők üzembe helyezés előtti
vizsgálata 1,34/db 2,00/db 0,70/szint 4,00/db
5,00/db 3.2.3. Tüzelőanyag váltás,
tüzelőberendezés csere, új tüzelőberendezés
üzembe helyezése esetén az üzembe helyezést
megelőzően az érintett égéstermék-elvezetők
vizsgálata 0,84/db 1,16/db 0,40/szint 2,60/db
3,40/db 3.2.4. Meglévő égéstermék-elvezető
bontását, funkciójának megváltoztatását,
használaton kívül helyezését, illetve az
égéstermék-elvezetőt érintő átalakítást megelőző
helyszíni vizsgálat 0,68/db 0,92/db 0,30/szint
2,10/db 2,72/db 3.2.5. Helyszíni szemle
1,00/alkalom 1,00/alkalom 1,00/alkalom
1,00/alkalom 1,00/alkalom 3.3. A Kstv. 2. § (5)
bekezdés g) pontja szerinti műszaki megoldás
megfelelőségével összefüggő vizsgálatok
munkaráfordítása 3.3.1. Egy lakás, illetve
önálló rendeltetési egység esetében 1,00 3.3.2.
Két–hat lakás, illetve önálló rendeltetési
egység esetében 2,00 3.3.3. Hatnál több lakás,
illetve önálló rendeltetési egység esetében
épületenként 3,00 3.3.4. Épület központi
kéménnyel 60–140 kW 2,00 3.3.5. Ipari és
kommunális létesítmények esetében 140 kW felett
2,50 3.3.6. Helyszíni szemle 1,00/alkalom 4.
Egyedi égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés,
szükség szerinti tisztítás, a műszaki
felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék
CO paraméter ellenőrzés költségtérítését az
alábbiak szerint kell meghatározni.
ahol Etm:
ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás
munkaráfordítása, összekötő elem nélkül Mfm:
műszaki felülvizsgálat munkaráfordítása, ÉCO:
égéstermék CO paraméter ellenőrzésének
munkaráfordítása, tg11: az égéstermék-elvezetőre
kötött 11 kWth feletti névleges bemenő
hőteljesítményű gáztüzelő-berendezés
(gáztüzelő-berendezések) száma, gy: ellenőrzés,
szükség szerinti tisztítás évenkénti
gyakorisága, ami az időlegesen használt
ingatlanok esetében 1/4, Öm: összekötő elem
ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás
munkaráfordítása, b: bekötések száma, az épített
cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással
oldható bekötés számával csökkentve, ahol egyedi
és gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetén a
közösített összekötőelemmel bekötött
tüzelőberendezések egy bekötésnek számítanak,
EFt: a rendelet 16. § (1) bekezdése alapján az
egységnyi munkaráfordításra meghatározott
összeg. 5. Gyűjtőjellegű égéstermék-elvezetőnél
az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás a
műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az
égéstermék CO paraméter ellenőrzés egy szintre
jutó díját az alábbi képlettel kell
meghatározni.
ahol sz:
szintek száma, ahol szintnek kell tekinteni az
azonos szinten lévő önálló rendeltetési
egységeket is, ha azokat azonos
égéstermék-elvezető szolgálja ki. 6. Központi és
nagy járat-keresztmetszetű
égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség
szerinti tisztítás a műszaki felülvizsgálat és
szükség szerint az égéstermék CO paraméter
ellenőrzés egy folyóméterre jutó díját az alábbi
képlettel kell meghatározni.
ahol hé:
az égéstermék-elvezető hossza egész számra
kerekítve, méterben, hö: az összekötőelem hossza
egész számra kerekítve, méterben. 7. Levegő
utánpótlás ellenőrzésének díját önálló
rendeltetési egységenként az alábbi képlettel
kell meghatározni.
ahol Lm:
levegő utánpótlás munkaráfordítása, l: önálló
légtér-összeköttetések száma az önálló
rendeltetési egységben. 8. Műszaki-biztonsági
felülvizsgálat meglétének ellenőrzési díját az
alábbi képlettel kell meghatározni.
ahol MBm:
műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétének
ellenőrzési munkaráfordítása. 9.
Szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére
és működtetésére vonatkozó kötelezettség
teljesítésének, valamint az érzékelő
működőképességének ellenőrzésére vonatkozó
költségtérítést az alábbi képlettel kell
meghatározni:
ahol BCO:
szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére
és működtetésére vonatkozó kötelezettség
teljesítésének, valamint az érzékelő
működőképességének ellenőrzési munkaráfordítása,
c: szén-monoxid-érzékelő berendezések száma. 10.
Társasházban vagy lakásszövetkezeti
lakóépületben lévő gyűjtő jellegű
égéstermék-elvezető esetén a nem természetes
személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó
szervezet székhelyeként, telephelyeként,
fióktelepeként bejegyzett ingatlanokra vonatkozó
Kstv. 2. § (6) bekezdés szerinti költségtérítés
meghatározásánál az 5. pont szerinti képletet az
alábbi arányszámmal kell megszorozni:
ahol Bk: a
gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető azon
bekötéseinek száma, amelyek a nem természetes
személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó
szervezet székhelyeként, telephelyeként,
fióktelepeként bejegyzett ingatlanokhoz
tartoznak, Bö: a gyűjtő jellegű
égéstermék-elvezető összes bekötéseinek száma.
9. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez
HIRDETMÉNY
1. számú értesítés ________________ település
_______________________ (utca/út/tér stb.)
_______ házszám Tisztelt Ingatlanhasználó!
Értesítem, hogy ________ év ______________ hónap
_____ napján ___–___ óra között (első időpont)
kötelező kéményellenőrzést végzünk. A-változat*
A kéményellenőrzés első időpontban történő
meghiúsulása esetén a kéményellenőrzés második
időpontja: ________ év ______________ hónap
_____ napján ___–___ óra között B-változat* Ha a
fent meghatározott első időpontban a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az
égéstermék-elvezető ellenőrzését nem tudja
elvégezni, a kéményellenőrzés második
időpontjáról külön értesítést küld az
Ingatlanhasználónak. Ha az égéstermék-elvezető
ellenőrzése az első és második időpontban
meghiúsul, az Ingatlanhasználó – a
kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi
CCXI. törvény alapján – köteles a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátóval
harmadik időpontról megállapodni. Ha a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a
harmadik időpontban sem tudja elvégezni az
ellenőrzést, vagy a harmadik időpontról az
Ingatlanhasználó a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátóval nem egyeztet, a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó értesíti
az illetékes TŰZVÉDELMI HATÓSÁGOT!
Kelt:___________, _____ év __________ hónap
_____ nap .......................... (a
kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó neve)
Székhelye: ..........................
Ügyfélszolgálat címe: ..........................
Tel.: ..........................; e-mail:
.......................... Ügyfélfogadás ideje:
.......................... Hatósági felügyeletet
ellátó szerv: .......................... Megyei
/ Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Cím:
.......................... *Az A- és B-változat
– a helyi körülményektől függően – vagylagosan
alkalmazható. 1 A 21. § a 2010: CXXX. törvény
12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
|